Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-07 / 7. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. április 7. A paksi labdarúgó sportág rövid története 3. 1954-74. a Kinizsi-korszak. Az új egyesület legfontosabb irányelvei a következők voltak: hozzáértő, sportszerető vezetőség megválasztása, a labdarúgás mellett új szakosztályok létrehozása, a paksi fiatalok bevonása a szakosztályok utánpótlásába, a fiatalokkal való szakszerű foglalkozás és sportszerű eszközökkel minél jobb eredmények elérése. A meglévő aktívahálózat új nevekkel bővült (Resch József, Kovács Sándor, Magyar János), így szervezettebb lett a szakosztály irányítása. Ennek eredménye hamarosan megmutatkozott. Az 1954-64-es évtizedben a csapat a megyebajnokságban játszott Többnyire az élvonalban szerepelt csupán egyszer fenyegette a kiesés réme, de Darnai - aki már abbahagyta a játékot - pár mérkőzésre beszállt és megmentette a gárdát A nagycsapat mellett a ’60-as évektől úttörő és serdülő csapatokat is foglalkoztatott a sportkör. Erről tanúskodnak Peresztegi József edző beszámolói. Az akkori fiatalok között már találkozunk Bányát Sipos, 111, Haag, Vábró I. és II., Farkasdi, Hegedűs nevével, akik a hetvenes években már a nagycsapatban is játszottak Az 1957 körüli években érett be az első csoport a helyi utánpótlásból Hauzmann, Hermann, Jerkó, Hirczi, Sztanó, Tanner, Horváth A. személyében, akik hosszú évek során a nagycsapat erősségei lettek bizonyítva azon elv helyességét, hogy Pakson is lehet jó játékosokat nevelni kellő törődéssel. Ebben az időszakban pár vidéki játékost kivéve (Németh B., Rapp, Bencsik Molnár, Greifenstein) a csapatban főleg paksiak szerepeitek Abban, hogy az akkori kiváló képességű játékosokból álló együttesek nem értek el még jobb eredményeket bizonyára a sok edzőcsere is közrejátszott Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály f55-57 és ’61-63), Szentesi Alajos (58), Weisz Jenő (’59-60) voltak e korszak „mesterei”. Hátrányos körülményként említhetjük hogy az új gimnázium épületét a sportpálya területére építették ezért a paksiak kénytelenek voltak Dunaszentgyörgyön játszani mérkőzéseiket 1964-től ’66-ig a jelenlegi PSE salakosjátékterén rendezték a helyi mérkőzéseiket labdarúgóink Az 1964—74-es évek eseményei Peresztegi József edzői tevékenységéhez fűződnek hisz ő 10 évig irányította a paksi labdarúgás gépezetét Innen már sokkal több konkrét emlékünk van, mert Peresztegi - aki a megbetegedett Pákozdi Mihályt váltotta az edzői munkában - pontos kimutatásokat vezetett a szakosztály életéről. A csapat a ’64. évi m gbebajnokságban a tavaszi forduló után a 8. helyen állt 15 pontjával. Az új edző elődjének elgondolásait is figyelembe véve kezdte meg az őszi idényben tevékenységét Peák László és Kovács Sándor segítette munkáját Három előkészületi mérkőzés után augusztus 2-án itthon kezdődött a bajnoki idény a Dunaszentgyörgy elleni 3-0-as győzelemmel, majd győzelmek és vereségek váltották egymást Az»§v végi tabellán , a Kinizsit a 7. helyen találtuk 30 mérkőzésből 32 pontos teljesítménnyel. Az ifjúságiak is hasonló helyen végeztek az Árki II. - Hegedűs, Vájer, Nicki, Farkasdi, Kertész, Bagó, Varga, Ács, Kohári, Velencei csapattal. 1965-ben már 5. helyezett a Paksi Kinizsi 3014 7 9 62-44 35 pont A legjobb góllövők: Kródi 24, Kohári 16, Farkas, Bányai 7-7. Az együttes hazai pályán másfél éve nem kapott ki! Az MNK-ban az első mérkőzésen kiestek Fadd-Paks 4-3. Az ifik a 6. helyen végeztek. Az 1966-os esztendő „pirosbetűs” év a helyi labdarúgás történetében, mert május l-jén avatták fel az új paksi sporttelepet a Tamási elleni 3-1-es győztes mérkőzéssel. A 400 m-es vörös salakos futópályával övezett 500 nézőt befogadó lelátóval ellátott szép füves pálya díszes otthona lett a paksi labdarúgók népes táborának. A régi salakos játéktér az edzőpálya tisztét töltötte be. A csapat jó szerepelésével meg is hálálta ezt a szép létesítményt, hiszen a záró tabellán ez állt: 3. Paksi Kinizsi 34 20 4 810140 44 ponttal. Legjobb góllövők: Kródi 26, Farkas 16, Kohári 15, Németh B. 11. Az év játékoskerete: Árki 31, Prancz 18, Vilmányi 32, Németh F. 33, Váczi 32, Kohári 16, Vida 23, Németh B. 32. Bányai 26, Farkas 30, Kródi 32, Wolf 32. Az ificsapat edzéseit Bagó Béla irányította. Ebben az évben indult be a városi bajnokság 6 csapat részvételével. Első a tanács, második a téglagyár, harmadik a vasipar csapata lett Legtöbb gólt Palla László rúgta, a legidősebb játékos az 52 éves Bagó Béla volt A gimnáziumban is megrendezték az első kispályás focibajnokságot 40- 50 fő résztvevővel, itt szerepelt Kiss G., Franczkó, Bagó és Plézer. 1967- ben ismét egy lépéssel közelebb került a Kinizsi a bajnoki címhez, hiszen ezüstérmet szereztek 44 pontos teljesítménnyel. Góllövőink: Kródi, Németh B. 17-17, Vájer 8, Sipos 7. A tavalyi csapatból Bányai bevonult, Kohári átigazolt Új játékosok: Kiss, Lisztmajer, Jávori, Sipos, Tarr, Farkasdi, Vábró a felnőtt keretben. Az ificsapat eddigi legjobb eredményét érte el a megyebajnokság megnyerésével. Papp, Magyar, Däckert, Bagó, Hirczi, Ács, Haaz, Vajer, Nicki, Vábró, Keresztes, Hídvégi, Szabó, Velencei, Farkasdi játszott a bajnokcsapatban. A téli alapozó időszakban már heti 4 edzést tartottak, a versenyidényben is áttértek a heti 3 edzésre. A bajnokság előtt több előkészületi mérkőzést is játszottak. A bajnoki cím a fornádi 3-0-as vereséggel úszott el. Ebben az évben is folytatódott a városi bajnokság és a gimnáziumi kispályás csapatbajnokság. 1968- ban gyengébb évet zárt a Kinizsi. A felnőtt csapat 5. helyezett 50% körüli teljesítményével, pedig tavasszal 10, ősszel 9 előkészületi mérkőzést játszott Az MNK-ban a Sz. Honvéd ellen 4-1, Hőgyész-Paks 4-1, ezzel kiestek. Az évi teljesítmény hullámzó volt Az edzés és játékfegyelem terén nagy hiányosságok mutatkoztak. Egyedüli pozitívum, hogy Keresztes, Vábró, Bagó, Velencei beépült a felnőtt csapatba. Az ifik a tavalyihoz hasonló csapattal ezüstérmesek lettek 19 győzelemmel, 7 döntetlennel és 4 vereséggel. A szakosztályvezetői tisztet Vida István látta el. Áz év végi közgyűlésen Kródi elnök bejelentette, hogy átszervezik a labdarúgó szakosztályt 1969. A felnőtt csapat jelentősen megerősödött Kiss G., Kajári, Bányai visszajött, Csorna Jánost átigazolták Gödöllőről. Peresztegi, Somodi András személyében segítőtársat kapott edzői munkájához. Elkezdődött az úttörőkkel való rendszeres foglalkozás, mert közel félszáz gyerek vett részt az edzéseken. Tehát az előző évben beígért szakosztály-átszervezés megvalósult Az évad barátságos találkozókkal kezdődött (Bölcske, Dunakömlőd, Sz. Dózsa, Gödöllői EAC, Kalocsa), majd március 16-án megkezdődött a bajnoki pontvadászat A tavaszi idény közepén két héten belül két váratlan vereség érte csapatunkat (Hőgyészen 1-0, Gyönkön 4-2), de az őszi idényben már nem vesztett mérkőzést így alakult ki a végeredmény: 2. helyezett a Paksi Kinizsi 34 28 4 2103-25 60 ponttal. ’ Bányai 27, Csorna 25, Vábró 24 góllal járult hozzá a kitűnő gólarányhoz. Sajnos, azt a bizonyos „paraszthajszálat” ismét az utolsó őszi mérkőzésen Faddon bekapott egy gól jelentette. így a Sz. Vasas nyerte a bajnokságot Az edzői értékelés szerint az évi legjobb teljesítmények Márkus, Csorna, Váczi, Kródi, Vilmányi, Kajári, Bányai nevéhez fűződnek. Az MNK-mérkőzések eredményei: győzelmek Pálfa, Bonyhád, a Sz. Dózsa ellen, vereség (1-0) a Pécsi Bányász NB. I. B-s együttesétől. A nyáron a felnőtt keret ötnapos balatoni edzőtáboron vett részt, melynek hatását az őszi eredménylista igazolta. Az ificsapat a megyebajnokágot a 11. helyen zárta. Nagy győzelmek, csúfos vereségek szereplésük jellemzői, de az igazsághoz tartozik, hogy tavalyi legjobbjaik (Keresztes, Vábró, Ács, Farkasdi stb.) már a felnőtt csapatot erősítették. A tartalékcsapat (Dunakömlőd) megnyerte ugyan a járási bajnokságot, de a megfelelő utánpótlást nem tudta biztosítani. A tömegsportot a városi bajnokság és a gimnáziumi csapatbajnokság jelenti. 1970. tavasszal egyfordulós bajnokságot rendeztek, mert áttértek az őszi-tavaszi rendszerre. A február 15-i szakosztály-értekezleten Kródi József elnök, Kontra Sándor elnökhelyettes, Bencze Ferenc szakosztályvezető Váczi József szakosztályvezető-helyettes, Lévai Ferenc és Haag József intézők mellett a felnőtt játékoskeret 18 tagja vett részt A vezetőség konkrét célként a bajnoki cím megszerzését jelölte meg. Ehhez minden résztvevő a legnagyobb támogatást ígérte. A felkészülési időszakban heti 5 edzést tartottak (2 tornatermi, 3 szabadtéri). A termi foglalkozásokat Szentesi Alajos tn. tanár vezette. Peresztegi edző segítője Csapiáros József lett. Ja-Ez a felvétel 1956-ban készült Álló sor balról jobbra: Glancz Dezső intéző, Kródi József szakosztályvezető, Váczi, Hermann, Somodi, Fetter. Középső sor: Németh, Sztanó, Darnai. Alsó sor: Bencsik, Vida, előtte Rapp és Mészáros.
