Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-24 / 6. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1993. március 24. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) ÁPRILIS 127. - Szent György hava. A latin aperire (nyitni) szóból ered. Időszámítá­sunk negyedik hónapja. Tavasz-hó­nak is nevezik. Az áprilisi „bolond időjá­rás” tapasztalaton alapuló szólásmon­dás a változékony időjárásról. Április bolondjának nevezték, kivel „bolondját járatták”, vagyis április elsején valamely komolynak látszó küldetéssel megtré­fálták E szokás eredete a leghihetőbben IX. Károly francia király egyik rendele­téhez vezethető vissza, aki az április else­jei ünnepségeket az Újév napjára, ja­nuár elsejére helyezte át így azután azok akik a régi áprilisi ajándékozástól szabadulni akartak különböző beugra­tásokkal csapták be társaikat A Nap lát­szólagos mozgása közben áprilisban lép a „Bika” csillagkép jegyébe. Hajdan a népeknél évkezdő hónap, az ekkor be­következő napéjegyenlőséget mint az újjáéledő természetet ünnepelték A diá­kok közötti „áprilisi beugratások” nyu­gati eredetűek 128. - 1894. ÁPRILIS L E napon utazott el Kossuth Lajos temetésére a hivatalos paksi küldött­ség. Tagjai: Feil Ferenc községi L bíró, Popovics Gyula főjegyző, Daróczy Tamás szolgabíró, Szeniczey Géza és Ákos közbirtokosok, Spies János r. k apátplébános, Horváth Sándor ev. parochus, Hagymássy Károly királyi közjegyző, Petrich Ferenc ’48-as hon­véd százados, Késmárky István ura­dalmi ügyész, Főrdős Géza, Becker Jakab, Klein József szavazattal bíró képviselő-testületi tagok dr. Hoffmann János ügyvéd, Flórián István és Bergmann Emil kereskedők Pesten Paks küldöttsége is tisztelettel adózott annak a rogyadozó térdű, sánti­­káló, galambősz embernek aki a kopor­só előtt vitte a fejfát kopottas díszma­gyarban, amit a szabadságharc óta ren­dületlenül hordott Vasvári Kovács József volt Paks szülötte, nyolcgyerme­kes orvoscsalád sarja. Még tizenévesen, Györggyel, egyik öccsével elhatároz­ták önként beállnak honvédnek hogy özvegy édesanyjuk súlyos anyagi gond­jain valamiképp enyhítsenek Kmetty honvéd ezredes vette pártfogásba őket és korengedéllyel beosztotta a két Ko­vács fiút ezredébe. Ott küzdötték végig a szabadságharcot miközben József jobb lábán megsebesült Komolyabb színészi feladatot többé nem vállalha­tott Ekkor határozta el, hogy a neves szabadságharcosok temetésén, mint a „nemzet funerátora” ő fogja vinni elöl a fejfát és ha megéli,,utoljára Kossuth te­metésén. Megélte! És most ott haladt ro­gyadozva a menet élén, mindenki ka­lapleemeléssel tisztelgett előtte. Vajon tudta-e a paksi küldöttség, hogy saját fa­lujuknak szülöttjét, Vasvári Kovács Jó­zsefet süvegelte meg áhítattal? 129. - 1761. ÁPRILIS 2. E napon halt meg Manhalt János r. k apátplébános 61 éves korában. 38 éven át lelkipásztorkodott Pakson és a plébánia filiáin. Átalakíttatta a romos, tö­rök előtti gótikus ferences templomot egyhajós barokk templommá, új tornyot építtetett a régi alapjára, harangokat önte­tett, padokat készíttetett, zászlókat szerzett be nagy szorgalommal és áldozatkészség­gel Nem csoda hogy ezres tömeg kísérte utolsó útjára, a ferencesek hívei is. Megüre­sedett plébániáját ideiglenesen a ference­sek adminisztrálták 130. - 1705. ÁPRILIS 3. Ekkor szalasztották meg Heister la­bancai Kiliánéi, Károlyi Sándor kuruc csapatait, akik Paksnál húzódtak át a Dunán. A paksi Bottyán vár a laban­cok kezére került 131. - 1433. ÁPRILIS 4. A husziták e napon ismét pusztítot­tak a Rátótiak felvidéki birtokain. 132. - 1490. ÁPRILIS 4. Virágvasárnap. Hunyadi Mátyás király az általa elfoglalt Bécsben ünne­pelt Szentmise után elerőtienedett, majd állapota egyre rosszabbodott Hat óra tájt elvesztette eszméletét és nem is nyerte többé vissza. Harmadnapra meghalt Holttestét a palotából a bécsi Szent István templomba, onnan fekete drapériával bevont hajón Budára, majd nagy pompával kocsin Fehérvár­ra szállították Ott temették el 24-én első nemzeti királyunkat tengernyi nép részvételével. 133. - 1888. ÁPRILIS 5. E napon alakították meg a paksiak a „Kishegyi Szőlő- és Földtulajdonosok Társulata” néven csoportjukat Tagja le­hetett, kinek Kishegyen, vagy a rádűlő Vácika nevű „Paskum”-ban, akár telek­könyvön kívül is szőlője vagy földje volt E társulás volt a hegyközségek elődje. 134. - ÁPRILIS 6. Taksony-napja. 974-ben váltotta fel apját Szólta fejedelmet 972-ig tartó utalfcodása végén szűntek meg a nyu­gati kalandozások és alakultak ki vi­dékünkön is a települések. Taksony több tiszteletet érdemelne, a naptárak is csak harmadikként említik Celesztin és Vilmos után. 135. - 1146. ÁPRILIS 7. Bikács Magnusnak a madocsai apátság alapítására, 1114-ben enge­délyt adó, fiatalkorú II. Géza király he­lyett nagyapja, Belos nádor kormá­nyozta az országot Gézát csak 1146. szeptember 11-én, első csatája előtt övezték föl ünnepélyesen karddal, aki ekkor a Fischáig üldözte II. Henriket 136. - 1912. ÁPRILIS 7. Nagy hóvihar dühöngött ekkor Pak­son. Az orkán lesöpörte a gyümölcsfák virágait megbontotta a háztetőket A budapesti személyhajó, a Radetzky esti 6 óra helyett másnap reggel 5 óra­kor érkezett Paksra. Földvártól oly ret­tenetes ellenszélben vergődött, hogy az egyórás utat csak 12 óra alatt tudta megtenni. Ugyanakkor a Mohács felől érkező Iris személyhajó zavartalanul folytathatta útját míg a Radetzkynek be kellett várnia Pakson a szélvihar elcsen­­desedését 137. - 1310. ÁPRILIS 8. E napon tárgyalt egy háromtagú kül­döttség Kán László erdélyi vajdával a magyar Szentkorona visszaadásáról. A szegedi tárgyaláson részt vett Rátóti Domokos is, aki később az ország ná­dora lett 138. - 1735. ÁPRILIS 8. Ekkor halt meg II. Rákóczi Ferenc Rodostóban. 139. - 1893. ÁPRILIS 8. Ekkor alakult meg Pakson a Keres­kedelmi Csarnok. 140. - 1861. ÁPRILIS 9. E napon osztották ki az ez évi ma­lomhelyeket a paksi malomkikötők­ben. A felsorolás jeles helytörténeti ada­tunk Felső malomrévben: I. sor: Boda Pál, Pattantyús János, Pintér József, Róka János, Róka Mi­hály, Vitt József és Hirt József. II. sor: Tóth István, Róka Antal, Vemer Já­nos, Pattantyús Márton, Róka Fe­renc, Bandi Károly és Molnár Antal III. sor: Vemer János, Reicz Józsefné, Vámos György, öreg Czompó Já­nos, Czompó Ferenc, Róka János, Nachtman Jakab. IV. sor: Gránicz Mihály, Dömötör József, Pattantyús Pálné, Vámos Mihály és Holber Mi­hály. V. sor: Molnár céh, Pricz Bálint Bodor Antal, Dálnoki János. Alsó malomrévben: VI. sor: Molnár János, Schönveitz József, Pritz József, Scheuer Péter és Vitt Mátyás. VII. sor: Fleck János, Nagy György, Herczeg János, Ko­vács János és Herczeg János. VIII. sor: Molnár céh és Molnár céh. IX. sor: Scheidet Márton, Hirt József, Szarka Péter, Lang Pál és Dömötör Sándor. X sor: Simon József, Bog­nár Ferenc, Dömötör Sándor és Jantner Ferenc. XI. sor: Babai József és Simon János. XII. sor: Szecsei Ist­ván, Vámos Mihály és Vámos György. A Molnár céhnek tehát három, Róka Jánosnak, Herczeg Jánosnak, Dömö­tör Sándornak, Hirt Józsefnek, Vámos Györgynek és Vámos Mihálynak két malma is volt A félső rév a téglagyár és a Süveges-rév között, az alsó pedig a Duna utcától délre húzódott 130 évvel ezelőtt tehát 56 malom kerekét forgatta tavasztól őszig a Duna. Korábban Kömlőd előtt sorakoztak az imsósi-ka­­nyarban. Az átvágás után fokozatosan kiapadt és a kömlődi malmoknak is Pakson kellett horgonyozniok Egy asz­­szony nem volt hajlandó férjét Paksra követni és elvált tőle. Azóta lett Komló­don szállóigévé: „Ha meg akarsz szaba­dulni az asszonytól, úsztasd malmodat Paksra.” 141. - 1705. ÁPRILIS 10. E napon írt levelet a „kömlődi sánc­ból" Vak Bottyán János generális Károlyi Sándor gróf dunántúli főve­zérnek 142. - 1917. ÁPRILIS 10. A paksi tanítók Kertészkedő Csoportot alapítottak és az országos közélelmezési hivataltól kértek vető­magot 143. - 1241. ÁPRILIS 11. Batu kán vezetésével a tatár főse­reg e napon ütközött meg IV. Béla ki­rály csapataival Muhi pusztánál. Béla 60 ezer harcossal indult Pest alól elle­nük Seregében volt az ország színe-ja­­va: maga a király, a királyi herceg, a fő­papok, a főurak szóval mindazok, aki­ken akkor az ország sorsa múlott Az üt­közetből iszonyú romlás lett, csoda, hogy ekkor nemzetünk nem fejezte be történetét A király hű emberei, köztük Rátóti Lorand főasztalnokmester kísé­retében, szerencsésen kimenekült a po­kolból, akik követték Dalmáciába is. Rátóti Mátyás esztergomi érsek azon­ban csapatai élén elesett 144. - 1948. ÁPRILIS 11. Ekkor rendezte a Paksi Ének- és Zeneegyesület önálló hangversenyét Pécsett melynek díszvendége és véd­nöke Virág Ferenc, korábban paksi plébános, most pécsi püspök úr volt Az énekkar ezen a hangversenyen emelke­dett a zenitre. A helyi sajtó, az Új Du­nántúl így kommentálta az eseményt: „A paksi énekkar a belvárosi Katoli­kus Kör dísztermében dr. Rézbányay Dezső karnagy vezetésével Kodály, Bach, Palestrina, Händel műveket tol­mácsolt nagy hozzáértéssel. Ányos Irén operaénekesnő megzenésített József Attila, Juhász Gyula és Ady Endre-verseket adott elő. Az est fény­pontja Rézbányay ,Béke zsoltár'-a volt, melyet a hozzáértő közönség meghitt áhítattal hallgatott végig, majd kitörő tapssal jutalmazta a való­ban nem mindennapi produkciót” 145. - 1888. ÁPRILIS 12. Az e napon végzett összeírás szerint Paks pusztáin összesen 157 tanköteles gyermek élt: Hegyespusztán 24, Csámpa és Biritópusztán együttesen 71, Gyapapusztán 62. Szükség volt mindhárom pusztán önálló iskola felál­lítására. 146. - 1784. ÁPRILIS 13. E napon került a magyar Szentko­rona a bécsi múzeumba, a Helytartó Tanács rendeletére. II. József császár az aggodalmaskodókat e gúnyos sza­vakkal szerelte le: „Nem ér az a magyar korona oly sokat, mint ahogy a ma­gyarok állítják Bécsben akárhány szépasszony többet érő fejéket visel annál.” Egymás után tiltakoztak a főpapok fő­urak a vármegyék és városok hogyha őfelsége nem küldi vissza nemzeti kin­csünket, pusztulásba fogja taszítani nem­csak önmagát, hanem magát a dinasztiát is. Az uralkodó a főpapok és főnemesek til­takozó folyamodványait szintén gúnyos iróniával utasította vissza: „Ugyan ne te­gyétek magatokat nevetségessé.” Hát nem lett igaza, mert 6 év múlva - beteg­ségbe esvén - vészt sejtve önszántából küldte vissza Szentkoronánkat Budá­ra, sőt önmaga vált nevetségessé, ami­kor halálakor visszavonta más, önálló­ságunkat sértő rendeletéit is. 147. - 1966. ÁPRILIS 13. E napon halt meg Németh Mihály nyugalmazott községi elemi iskolai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents