Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-24 / 6. szám
1993. március 24. 5 PAKSI HÍRNÖK többségének és a nyugdíjasok közül is talál munkaalkalmat, aki tud és akar! A Szakmunkásképző Iskola új szín a puszta életében. 150-160 gyerek a szünetekben, rendezvények alatt valóban csinál némi zsivalyt, de hogy ez „kibírhatatlan” lenne, azt valamennyi beszélgetőpartnerem cáfolta. A szemetet (ha volt is egyszeregyszer példa a szemetelésre) maguk a gyerekek szedték össze, bizonyára az iskola vezetésének intézkedésére. Úgy látszik, a tanárok is hallottak már valamit a „kultúráról”! Az iskola együttműködése az alig több mint fél év alatt a lakossággal és az itt működő kft-kel jónak mondható, hosszú távon pedig nyilvánvalóan ■ kedvezően befolyásolja Biritó életét Az önkormányzati képviselő munkáját megítélni nem tudom, ■nem is akarom, csak a kábeltelevízió kiépítésével kapcsolatban kell megvédenem, mivel ezt az ügyet ismerem. Nem csupán ígéret hangzott el, hanem átszervezés is megkezdődött, amit az ÁG. vállalt magára. Az ügy akkor feneklett meg, amikor kiderült, hogy a költségek egy részét a lakosoknak kell viselniük - vagyis többek ezt is ingyen szerették volna! Végezetül: meggyőződésem, hogy a biritóiak sorsa a biritóiak kezében van! Panaszkodni, a múltat emlegetni persze lehet, csak nem érdemes. Helyette tenni kellene, ez pedig manapság csak önszerveződéssel megy: így lehet klubot, kábeltelevíziót és sok egyebet létrehozni. Nem felülről kell intézkedéseket várni, alul kell kezdeményezni, akkor lesz segítség oldalról is, felülről is. Mi az „ilyen-olyan kft-k” nem zárkózunk el az együttműködéstől, ha közösségi célok érdekében keresnek meg. Az önkormányzat pedig el fog látni Biritóig, mert paksi polgárként tapasztaltam, hogy pénz is akad a költségvetésből, mint ahogy számos szervezet, közösség, egyesület számára jutott már, ha megalapozottan igényelték és saját erőt is fel tudtak mutatni. Biritó fejlődésének reményében, tisztelettel: j^Qg, G(JSZTÁV * * * Biritóra a csekély utazási létszám miatt a Gemenc Volán Rt helyi járatot indítani nem tud. Az eljutás lehetőségét helyközi járatokkal biztosítjuk, melyek gyakorisága az iskola kitelepülésével megnőtt. A menetrend a következő: Paksra indul: m7.10 x7.20 (Tengelicről) i7.55 ml0.45 ml4.20 ml4.45 ml6.15 Biritóra indul: m6.55 i7.45 ml0.25 ml4.00 ml4.35 Jelmagyarázat: x = munkaszüneti napok kivételével naponta, • m = munkanapokon, i = iskolai előadási napokon közlekedik. A nyugdíjasok utazási kedvezményét jogszabály határozza meg, melyet sem az önkormányzatnak, sem a Volánnak módosítani nem áll módjában, hiszen ehhez árkiegészítést fizet a költségvetés. Az előzőekben említett járatok mindegyikén lehet menetjegyet váltani. NEMESKÉRI ZSOLT üzemigazgató Mátyás király rózsát nyitó ostomyele Tavaly ősszel népzenei-néprajzi rendezvénysorozat kezdődött a Bezerédj Iskolában. Első alkalommal a művelődési központ citerásai tartottak hangszerbemutatót, majd dr. Gémes Balázs néprajzkutató beszélt a téli népszokásokról. Idén januárban a Bartina zenekar Népzenei utazás a Kárpát-medencében című műsorát láthatták a tanulók, ezután (ugyancsak a Bartina együttes közreműködésével, Puskás András vezetésével) táncházat tartottak. A februári előadó Kóka Rozália volt Székely viseletét ugyan nem ismerték fel a gyerekek, de élénk érdeklődéssel figyelték meséit sőt még énekeltek is. * * *- Kóka Rozália a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa. Mivel foglalkozik ott?- Huszonkét éve vezetem az érdi bukovinai székely népdalkört A ’70-es években öt évig a népdalkörök megyei szakfelügyelője voltam. Intézeti munkám egyenes Gyulai Líviusz illusztrációja folytatása ennek. A népdalkörök vezetőinek táborokat tanfolyamokat szervezek, fesztiválokat rendezünk a csoportoknak. A Zeneszó című lapban pedig van egy rovatom.- Legújabb könyve, a Mátyás király rózsát nyitó ostornyele hetvenkét mesét, mondát, anekdotát tartalmaz. Hol gyűjtötte e kötet anyagát?- Főként bukovinai, moldvai területeken és a felvidéki magyarok között. A könyvben nemcsak saját gyűjtésemet adtam közre, hanem régi Ethnographiákban fellelhető meséket mondákat is. Némelyiknek 25-30 változata is előkerült- Milyen kép rajzolódik ki a gyűjtemény alapján Mátyás királyról?- Aki végigolvassa a könyvet észreveheti az időrendi folyamatosságot. Az első mesében Mátyás ifjú, az utolsó, a Mátyás király hazajárt című pedig „száz esztendőkkel” halála után játszódik, amikor Kossuth Lajost rabságba vetették az osztrákok, mert felemelte szavát a magyarok szabadságáért Mátyás megjelenik és levelet küld a magyar diákokhoz. A levélben ez áll: Fogjatok össze! Szabadítsátok ki Kossuthot börtönéből! Mátyás a valóságban is királyságra hivatott ember volt. Költői szépségű a királlyá koronázásáról szóló mese: angyal hozza a hírt, hogy királyunk lesz Isten akaratából, két angyal hozza a koronát hogy Mátyás fejére tegyék. Mátyás nagy vitéz, aki meg tudja védeni (fegyverforgatással, csellel vagy misztikus erők segítségével) országát népét. Igazságos is: Gömörben irgalmatlanul megleckézteti az urakat, akik megfeledkeztek a jó bort termelő szegény emberről. Mátyás bővérű reneszánsz ember is, akinek hatalmas életkedve van: udvarol, tréfálkozik. Ilyennek látja a nép. Rácsodálkoztam, mennyi bölcsesség van ezekben a történetekben. A fát ültető öregemberben a jövőre gondoló, az építő embert tiszteli Mátyás. Kicsit szatirikus az az anekdota, amely azt beszéli el, hogy milyen egy igazi magyar. A Mátyás király rózsát nyitó ostornyele című könyvem (miután kiadótól kiadóig jártam a kézirattal) ötvenezer példányban jelent meg ’90-ben. Harmincezer kikerült Erdélybe, háromezer Kárpátaljára, felvidéki előadókörutamra is kijuttatott néhány százat a Rákóczi Szövetség. A könyv anyagából rövid időn belül kazetta készül.- Úgy tudom, hamarosan megjelenik új könyve is.- Ez egy moldvai csángó mesekönyv. A három arató leány a címe. Érdekessége, hogy eredeti csángó ruhában jelennek meg a szereplők az illusztrációkon. Mindig arra törekszem, hogy köteteimben mindenféle mesetípus megtalálható legyen. Ahogy kopik a hagyomány, a tündérmesék, a mondák, az állafmesék egyre kevésbé divatosak. Igyekszem ezekből egyet-egyet a köztudatba visszacsempészni. gutái Kóka Rozália mesélt
