Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-02-24 / 4. szám

1993. február 24. 3 PAKSI HÍRNÖK ségével, hogy „a 0.4 kV-os tartószerkezeteit tévéká­bel felfüggesztése céljára igénybe vegye,,. 1991. május 29.: A Tolna Megyei Bíróság bejegyzi az egyesületet 1991. május 30.: A polgármester nyi­latkozatot ad ki: „...a Pakson megépítendő kábelté­vé-hálózat vezetékeinek légvezetékes formában tör­ténő kiépítése a város érdekeit nem sérti, az egyesü­let beruházása a város érdekei szerint történik.” 1991. december 10.: testületi ülés. A gazdasági bi­zottság ellentétes véleménye ellenére a testület megszavaz 300 000 forintot az egyesület számára. 1992. február 17.: „...a Tolna Megyei Főügyészség 3. sorszám alatt fellebbezést nyújt be, melyben az első­fokú bíróság végzésének megváltoztatását és az egye­sület nyilvántartásba vételének megtagadását kéri.” ,A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság végzését megváltoztatja és az egyesület társadalmi szervezetkénti nyilvántartásba vételét megtagadja.” Az előterjesztés a jelenlegi helyzetet két pontban foglalta össze: 1. Az egyesület megszüntetésével a rendszer tulaj­donosai nem szervezett formában azok a magán­­személyek, akik a bekötési díjat befizették. (Kb. 1300 fő.) így nincs lehetőség az egyesület által kötött szer­ződésekben foglaltak érvényre juttatására; nincs, aki a rendszert állományba vegye, aki a fenntartási engedélyt megkérje, aki a meghibásodások miatt a kivitelezőt felelősségre vonja, a garanciális javításo­kat elvégeztesse... Az ügynek pénzügyi vonatkozása is van: az egye­sület megszüntetése miatt ugyanis a jeldíjak és a be­kötési díjak hátralékának beszedésére nincs lehető­ség és nem teljesíthetők azok a szerződések sem, amelyek a rendszer működését biztosítják A javítá­sokra sincs fedezet A képviselő-testület 1991. december 10-én úgy döntött, hogy az átvétel feltétele a fennmaradási en­gedély megszerzése és a rendszer aktiválása. Az előterjesztés szerint ennek megvalósulása azonban lehetetlen. Két út állt a képviselők előtt: Ha az önkormányzat nem veszi át a rendszert, ak­kor az vagy megszűnik vagy az 1300 magánszemély a 13 000 forintos tulajdonrézével társaságot (például szövetkezetei, betéti társaságot) alakít Ennek megszer­vezése és működtetése ilyen létszámú tagság mellett nem egyszerű feladat, de nem lehetetlen. A másik: az önkormányzat átveszi a rendszert a jelenlegi tulajdonosoktól és ezzel átvállalja annak teljes műszak és pénzügyi gondját Az átvétel során a magánszemélyeknek le kell mondaniuk tulajdon­­részükről az önkormányzat javára. Hajdú János (gazdasági bizottság) sem látott jobb megoldást az előterjesztés „B-változatánál”. Dr. Hajdók Károly: „felelősségünk hogy működjön a rendszer.” A testület egyhangúan megszavazta, hogy az óvárosi kábeltévérendszert- amennyibena tulajdo­nosok azt felajánlják - elfogadja. A katolikus egyházi iskola indításáról szóló előterjesztést dr. Széchenyi Attila al­polgármester tartotta. A határozati javaslat így hang­zott: a Balogh Antal Katolikus Egyházi Iskola 1993. jú­lius 1-jei működésének megkezdését Paks Város Kép­viselőtestülete tudomásul veszi és támogatja. Az iskola megindulásával egyidejűleg a 83/1992. (V. 5.) számú képviselőtestületi határozat alapján a Kossuth L u 2. szám alatti volt egyházi ingatlant tulaj­donba átadja teljes felszerelésével együtt A Bezerédj Általános Iskolában (Templom tér 4.) a jelentkezők létszámának függvényében az iskola ön­­kormányzati működésű osztályaival azonos színvona­lú elhelyezést nyújt A leendő egyházi iskola működési költségeit a nor­matív támogatáson felül a többi általános iskolára jutó önkormányzati támogatás arányában biztosítja. Ezt a támogatást az egyházi iskola mindaddig élvez­heti, míg számára más megoldás nem kívánkozik Az egyházi iskola tanulói és dolgozói részére a napközi étkeztetést az eddigiek szerint a Bezerédj Is­kola megoldja. Amennyiben a kisegítő iskola tanulóinak szülei közül egyesek az egyházi iskola szerető gondosko­dását nem kívánják, a tanulók oktatását a Bezerédj Iskola keretein belül Paks Város Önkormányzata továbbra is vállalja. Szalai-Dobos István, a kulturális bizottság elnöke elmondta: feltétlenül szükség van az egyházi iskolá­nak önkormányzati támogatásra, de ez minél kevés­bé sértse az iskola autonómiáját Az iskola találjon az önkormányzattól független fenntartási forráso­kat mert a pénzügyi függés tartalmit von maga után. Dr. Gálos István ettől nem tartott „Túlbonyolí­tottuk ezt a problémát” - mondta Loparits Pál. Kép­viselőtársai mintha meg sem hallották volna figyel­meztetését és „bizonyítási dömpingbe” (Hajdú Já­nos fogalmazott így) kezdtek. Ez meglehetősen unalmas és öncélú volt, majd Komáromi János két­ségeinek adott hangot, László Imre felhívta a figyel­met: paksi adófizető polgárok gyerekei fognak az egyházi iskolába is járni; dr. Széchenyi Attila hozzá­fűzte: az alapszintű oktatás kötelezően vállalt felada­ta az önkormányzatnak. Bor Imre öt pontban foglalta össze módosító ja­vaslatát: 1. Paks Város Önkormányzati Képviselő-testüle­­te a Balogh Antal Katolikus Iskola alapítását öröm­mel üdvözli. 2. Paks Város Önkormányzata vállalja, hogy 1993. július 1. napjával a Balogh Antal Katolikus Is­kolába beíratott gyermekek számával arányos álla­mi normatív támogatást az egyháznak átadja. 3. Paks Város Önkormányzata vállalja, hogy a város általános iskoláinak általános iskolai oktatás­ra biztosított 1 főre jutó átlagos működési költségé­nek és a normatívának a különbségét a Balogh An­tal Katolikus Iskola részére a beiratkozott gyerme­kek számával arányosan támogatásként átadja. 4. Paks Város Önkormányzata a kisegítő iskola azon tanulói oktatását, akik a Balogh Antal katoli­kus Iskolát nem választják, a Bezerédj Általános Is­kola keretében - átmenetileg a „Pongrácz-féle” ház­ban - továbbra is biztosítja. 5. Paks Város Önkormányzata felkéri Paks város római katolikus egyházközségét, hogy a 83/1992. (V. 5.) kt számú határozatban foglaltak szerinti meg­állapodás-tervezet előkészítése érdekében folyta­tandó tárgyalásokra képviselőjét jelölje ki. A képviselők 12 igen, 2 tartózkodás és 1 nem szava­zattal elfogadták a polgármester módosító javaslatait Ennnek kiegészítését javasolta dr. Széchenyi Atti­la alpolgármester, akinek indítványait 14 igen szava­zattal elfogadta a testület Ennek alapján a polgármester javaslatának harma­dik pontja ekképpen egészült ki: A normatíván felüli önkormányzati támogatást a katolikus iskola mindad­dig élvezheti, míg az alapszintű tevékenység támogatá­sára más, megfelelő forrással nem rendelkezik 6. Az önkormányzat 1993. július l-jével a 83/1992. (V. 5.) kt sz. határozat feltételeinek teljesí­tése esetén a Paks, Kossuth L. u. 2. szám alatti ingat­lant a katolikus egyház tulajdonába visszaadja. 7. Az önkormányzat a katolikus iskola gyermekei és pedagógusai részére a Bezerédj Általános Iskolá­ban az étkezés lehetőségét biztosítja. Balogh Antal (1942-1977) A felvidéki Nagysurányban született1942. szep­tember 20-án. Bonyhádon járt gimnnáziumba, 1966-ban szentelték pappá, 1974-ben került Paksra. A betegek gondozásában fáradhatatlannak mutat­kozott a más vallásúak megbecsülését is kivívta. Iga­zán azonban a fiatalság közt volt elemében. 1977. július 13-án Gerjenben volt búcsú. A gerje­­ni plébános - aki azelőtt Pakson volt káplán - meg­hívta a paksiakat Sokan elmentek: ki autón, ki busz­­szal. Balogh Antal, az ünnepi szónok biciklin ment ministránsaiva! Mise után a sportpályán futballoz­tak, aztán a gyerekek kérték, hadd mehessenek a Dunára fürödni. Nem volt a parton „fürödni tilos”­­tábla, Balogh Antal azonban óvatosságból mindig csak 4—5 fiút engedett egyszerre a part menti vízbe. Néhányan a mélybe sodródtak Amikor meghallotta segélykiáltásaikat, utánuk úszott Kettőt kimentett a harmadik fiú azonban magával vitte a hullámsírba. Egész éjjel keresték harmadnapra vetette fel testét Bo­­gyiszlónál a víz. Paks saját halottjának tekintette * * * Ezután a köztisztviselők jogállásáról szóló tör­vénynek a polgármesteri hivatalban történő végre­hajtásáról szóló törvénytervezetet tárgyalta meg a testület és döntött zártkerti földrészlet értékesítésé­ről. GUTÁI ISTVÁN * * * A kedves olvasók egyéb hírforrásból már értesül­hettek arról, hogy 1993. február 26-án hatályba lép a szociális törvény. A törvény rendelkezéseivel kapcsolatban legna­gyobb az érdeklődés a gyermeknevelési támogatás iránt A támogatás megállapításához szükséges igazo­lások beszerzésének megkönnyítése érdekében a pol­gármesteri hivatal egységes formanyomtatványt dol­gozott ki. Az érdeklődők a nyomtatványokat a város­háza L emeletén a 125. sz. irodában vehetik át PÁLYÁZAT Paks Város Önkormányzata pályá­zatot hirdet a város 1993. évi költség­­vetésében jóváhagyott támogatási keret felhasználására. Pályázatot bármely oktatási, kultu­rális, karitatív vagy sporttevékeny­séget folytató szervezet és személy benyújthat Nem nyújthatnak be pá­lyázatot azok az intézmények, szerve­zetek, amelyeknek működését az ön­­kormányzat finanszírozza vagy tá­mogatja. A pályázatban ismertetni kell a szervezet, illetve személy tevékenysé­gét, elképzeléseit és a megvalósítandó célokat valamint a tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat A benyújtott pályázat érvényessé­gének feltétele, hogy az tartalmazza a tevékenység- idejét- célját- részletes költségvetési tervét ezen belül a kért összeg konkrét rendeltetését- az önerő összegét és- az esetleges többi támogató hoz­zájárulását Külföldi kapcsolatokra kért támo­gatások esetében az alábbi kiadások fedezésére van lehetőség: 1. Külföldi pénznemben felmerülő kiadások forintfedezeteként- külföldi napidíj,- szállásköltség,- utazási költség. 2. Külföldiek városunkban történő fo­gadása esetén a felmerülő- szállásköltség,- ellátási és kulturális jellegű költ­ség. Záradék 1. A pályázatot írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatal testületi csoportjához. 2. A pályázatokról az oktatási, kulturális és sportbizottság véleményezése után a képvise­lőtestület dönt 3. A rendezvény meghiúsulása esetén a tervezett időponttól számított 14 napon belül a támogatást vissza kell utalni az önkormány­zat számlájára. 4. A támogatás a pályázattól eltérő célra nem használható fel. 5. A támogatás felhasználásáról a pályá­zónak az önkormányzat felé legkésőbb 1994. január 15-ig el kell számolnia. 6. Az elszámolás hiánya esetén a pályázó az elkövetkező 3 évben nem nyújthat be pá­lyázatot és szükség esetén a támogatás vissza­fizetése érdekében az önkormányzat jogi esz­közöket is igénybe vesz. 7. A pályázatok elbírálása során a képvise­lő-testület az alábbi preferenciákat kívánja ér­vényesíteni: a tevékenység közérdekűsége, az önerő mértéke, hagyományok ápolása, helyi rendezvények, hiánypótló rendezvények, cse­rekapcsolatok, dologi kiadások, egyéb támo­gatók léte. A pályázatok benyújtási határ­ideje: 1993. március 15. és augusz­tus 30. Az elbírálás az áprilisi és a szeptem­beri első képviselő-testületi ülésen tör­ténik.

Next

/
Thumbnails
Contents