Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-10 / 3. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1993. február 10. „Mikor szólal meg a telefon?” Három városkörnyéki település (Németkér, Györköny, Bölcske) polgármestere volt kíváncsi a paksin kívül a Dunatel Rt. elnök-igazgatójának tájékoztatójára január 18-án a városházán. A kapott írásos összeállításba tekintve megismertem ennek a megbeszélésnek néhány előzményét: a Dunatel Rt 1991 szeptemberében alakult azzal a céllal, hogy előmozdítsa a térség távbeszélő-hálózatának fejlesztését. Megalakulásával alternatívát kívánt biztosítani az önkormányzatok számára annak érdekében, hogy függőségük és kiszolgáltatottságuk a monopolhelyzetben levő szolgáltatóval szemben csökkenjen. A Dunatel Rt. - az önkormányzatok képviselőinek jelenlétében - a közös munkára és a feladatok közös megoldására vonatkozó együttműködési ajánlatot tett a Magyar Távközlési Részvénytársaságnak, amire az nem válaszolt és közben szerződéskötési megállapodásokat juttatott el a megyei önkorányzatokhoz, amit azok többnyire el is fogadtak. Miután a MATÁRT-tal az együttműködés nem jött létre, a Dunatel a térség önkormányzatainak önálló alternatívát kínál a versenyhelyzet fenntartása és az önkorányzati pozíciók fenntartása érdekében. (Azóta - mint Pecz Péternek, a Dunatel Rt elnök-igazgatójának tájékoztatójából megtudtuk - megérkezett a MATÁV együttműködési ajánlata a Dunatelhez.) A polgármestereknek elküldött Dunatel-ajánlat lényege: a helyi társadalom és az önkormányzat erőforrásainak felhasználásával létrehozott helyi távközlőhálózat az önkormányzatok tulajdonában marad, ennek következtében ezek a későbbiekben a tulajdonos pozíciójából tudnak tárgyalni. „Nem biztos, hogy az önkormányzatok felismerték, hogy mi az érdekük. Az is elgondolkodtató: korrekten értékelik-e a helyzetet? A Dunatel eddigi politikáját az önkormányzati érdekek határozták meg, úgy érzem, rászolgáltunk az önkormányzatok megbecsülésére - mondta tájékoztatójában Pecz Péter. Az a tapasztalat: ahol van MATÁV-ajánlat, ott az önkormányzatok a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”elv alapján azt választják, pedig az ideális az lenne, ha versenyhelyzet bontakozna ki ebben a térségben is.” Rohn Mátyás györkönyi polgármester, aki bízottá két cég együttműködésében: „Az embereket két dolog érdekli: mennyit kell fizetni és mikor szólal meg a telefon. Ezekre kell nekünk válaszolni. A testület, a lakosság döntött: ’93-ra, ’94 első felére szól a program, már kint voltak a nyomvonaltervezők.” Bor Imre szerint jelenleg a Dunatel ajánlata nem rendelkezik olyan garanciákkal, amelyekkel a paksi önkormányzat foglalkozni tud. Kiss József (Bölcske): Nem értem a harcot Az önkormányzatok nem tudnak hatalmi pozícióból tárgyalni. Németkér Község Tanácsa 1987. folyamán tárgyalásokat folytatott a pécsi postaigazgatósággal, hogy az itt helyben egy telefonközpontot épít és abba a posta betelepíti a megfelelő gépi berendezést ami lehetővé teszi, hogy a helyi telefonhálózatot ki lehessen építeni. A központ építési engedélye 1987. október 20-án kelt s egy ÁRK 522 helyi kisközpont telepítésére szolgáló épületről szól. A helyi tanács a postaigazgatósággal 1988. szeptember 8-án kötött megállapodást Ebben azonban már nem az építési engedélyben szereplő központról, hanem egy 90 vonalas ÁRK-központról van szó. Ez volt az első csúsztatás a posta részéről. A megállapodás lényege, hogy a tanács 1988. december 15-ig átadja az épületet térítés nélkül a postának a hozzátartozó telekkel együtt Az építési költségeket a község viselte, 2 évi teljes fejlesztési alapját lekötötte ezzel, a posta mindössze a terveket és a műszaki ellenőrzést biztosította. Az így létrejött vagyont - mintegy kétmillió forint - a község ellenszolgáltatás nélkül a postának átadta azzal, hogy oda az ÁRK-központot telepítse. A MATÁRT szerződéseire azóta is jellemző módon a szerződést szóbeli ígéretekkel egészítették ki, melyek szerint 1990. december 31-ig a központot telepítik és a telefont bekötik. Azóta változások történtek, így a tanács jogutódja, a polgármesteri hivatal, a posta jogutódja e vonatkozásban a MATÁRT. Ma 1993. január végén vagyunk, s az 1990. decemberre szóló ígéret azóta sem teljesült. A tanács minden anyagi erejét igénybe véve teljesítette a megállapodást a MATÁRT. azóta sem. Az aránytalanságokra jellemző, hogy jóllehet ingyen kapja az értékeket - ilyennek számíthatjuk a telefonvonalak kiépítését is, miután azt a lakossággal fizetteti meg - a saját tulajdonán szolgáltat busás díjért, s ugyanakkor csak korlátozottan és késéssel épít vonalakat. Tavaly, 1992-ben öt vonalra kötöttünk velük szerződést, melynek határideje július 30. volt, ezt a megállapodást ahol a fentiekhez hasonló pénzügyi feltételek voltak, november végére teljesítette. Ez az állapot egyértelműen a monopolhelyzet következménye, s ezért vagyunk „MATÁRT- ellenesek”. Tartunk attól, hogy most a monopolhelyzet elvesztése miatti félelmében Tolna megyében nagy hirtelen megkötött szerződéseit az előzőekhez hasonlóan nem fogja teljesíteni, túl azon, hogy a költségekért semminő tulajdoni ellenszolgáltatást nem ad. Amennyiben ez a helyzet megváltozna, azaz monopolhelyzetével nem élne vissza, s a lakosság, illetve a községek pénzéért tulajdoni ellenszolgáltatást is adna, valamint betartaná az ígért szerződési határidőket, úgy semminő kifogásunk vele szemben nem volna, mert nekünk elsősorban az a fontos, hogy minél előbb, minél olcsóbban és minél jobb műszaki színvonal mellett legyen telefonunk. Németkér, 1993. január 26. BAKOS BATU polgármester- Pecz úr említette tájékoztatójában a versenyhelyzet fontosságát, szólt a versenydemagógiáról és a jelenlegi helyzetben lévő csapdákról is.- Ennek a versenynek köszönhető a MATÁV ajánlata. Célszerű lenne a versenyhelyzeten javítani, hogy előnyét élvezhesse a helyi társada-Dunaszentbenedek Úszód Géderlak Foktő Kalocsa Ordas Bátya Dunaszentgyörgy Fadd Gerjen Tengelic Pusztahencse Űzd lom. A reális verseny tétje: ki nyerje el egy „primer körzetben” a szolgáltatás jogát, de ott kizárólagossággal. A monopólium megtartásában érdekelt erők azt akarják elhitetni a társadalommal, hogy a MATÁV mellett egy második társaság is meg tud élni egy adott körzetben és teljesen szabad verseny is kialakulhat. Ez azonban nem igaz. Ilyen helyzetben a MATÁV mellé nem tud szerveződni egy második társaság, mert az nem lehet gazdaságos - tehát nem kap a megvalósításhoz tőkét. Az ilyen verseny hangoztatása nem egyéb, mint versenydemagógia. A csapdákról: ezek a fejlesztések csupán a lakosság egyharmadát érintik előnyösen. Mi a helyzet azzal a kétharmaddal, amelyik később akar telefont? Ez teljesen szabályozatlan. Mi lesz az önkormányzatoktól beszedett pénzzel, ha nem a MATÁV nyeri meg a koncessziós pályázatot? (Ha lesz egyáltalán ilyen.) 70 64 74 76 75 71 76 72 79 80-60 71 _ 69 77 Kiskőrös 65 - Szekszárd 66 - Sopron - 67 Megjegyzés: 1. Dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre eső része. Mértékegysége: Gy/h; (gray/óra). 2. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az 1 Gy; (gray). 1 Gy = 1 J/kg). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a mikrogray/óra ezredrésze. A mikrogray/óra a milligray/óra ezredrésze. A milligray/óra pedig a gray/óra ezredrésze összességében a nanogray/óra a gray/óra ezredmilliomod része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket 1 milliGy/órát meghaladó érték mérése után biztonsági intézkedéseket pedig 5 milliGy/órától (ez megfelel 5 000 000 nanogray/órának) kell elrendelni. 5. A települések közti méréskülönbségeket jelentős mértékben a földkéregből származó háttérsugárzás okozza, mely függ az évszaktól és az időjárástól. TEIT 9- i. A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás jelentése 1992 decemberében az atomerőmű 12 km-es körzetében mért dózisteljesítményekről. PA Rt. által TEIT által Mérési hely végzett végzett mérések nGy/h mérések nGy/h
