Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-12-29 / 26. szám
1993. december 29. 9 PAKSI HÍRNÖK Nem az erőmű, a munkástanács gerjeszti a feszültséget... Mindenki csak kér? * Tervek és feladatok Új bérrendszer készül * A PA Rt. nem lesz szűkmarkú Interjú dr. Petz Ernő vezérigazgatóval Az atomerőmű Pakson mindennapos beszédtéma. Munkahelyeken és a családokban, odahaza. Paks mintegy huszonkétezer lakosának szinte a fele valamilyen formában érintett az erőművel kapcsolatban, így gyakran vetődik fel a kérdés: mi történik az erőműben, hogyan alakúinak ott a fizetések, milyen a műszaki állapota e gigantikus rendszernek, épül-e a tároló, megvan-e a szükséges biztonság, és nem utolsósorban megvan-e az ott dolgozók egzisztenciális biztonsága? Szerkesztőségünk is többnyire ezekre a kérdésekre volt kíváncsi Dr. Pfctz Ernő, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója december 17-én fogadta a Paksi Hírnök főszerkesztőjét Kiss G. Pétert, és válaszolt kérdéseire.- Vezérigazgató úr! Az 1993-as esztendő gondot, örömet is egyaránt hozott. On miképpen tekint vissza az immár lassan hátunk mögött álló évre?- Az elmúlt tizenkét hónapot én elsősorban vizsgaévnek tekintem. Új szervezeti rendet hoztunk létre és ennek pozitív hatásai már 1993- ban megmutatkoztak. Az atomerőműveknél kulcsszavak vannak. Ilyenek: gazdaságosság, biztonság. Ez utóbbinál már több teendőnk van. Elérkeztünk ahhoz a bűvös nyolcadik évhez, amikor át kell tekintenünk az erőmű műszaki állapotát, üzembiztonságát. Azt máris kijelenthetem: az erőmű jó állapotban van, de sajnálatosan bizonyos öregedések jelentkeznek korróziók formájában. A szekunder körben az erózió folyamatos, itt állandó ellenőrzésekre van szükség. Bizonyos cserék a közeli években elkerülhetetlenek lesznek. Ezek a feladatok számos többletmunkát rónak ránk.- E tevékenységükben milyen mértékben játszik szerepet az a tény, hogy o paksi atomerőmű orosz minta alapján készült, amit annak idején nagyon sokan kifogásoltak?- Vannak hátrányok. De például a reaktor primérkörével kapcsolatban elmondható, hogy jók az orosz berendezések. Kedvezőek az üzemviteli sajátosságok is. Az eltelt évek alatt összesen huszonöt csövet Rugóztunk le” - s amikor ezt külföldi szakembereknek elmondjuk, szinte hitetlenkedve hallgatják. Ami a hátrányokat illeti: tudjuk, akadnak korszerűtlen berendezések is. Most már nagyjából tisztán látunk és tudjuk mire kell figyelni, a korszerűsítéseket el kell végezni. De nyugati erőműveknél is végeznek korszerűsítéseket, csak ezekről kevesebbet beszélnek.- A műszaki gondok persze nemcsak az általános folyamatban jelentkeznek, hanem az üzemanyag körül is - most éppen a kiégett fütőkazetták elhelyezésében. Jövőre hozzálátnak e feladat megoldásához is. Talán azt mondhatjuk: nem is a szakmai, mint inkább az emberi oldal jelent több gondot Vagyis: elfogadtatni a településekkel, hogy megépülhessen a tároló. Úgy vélem, ez inkább egy hosszabb folyamat, az emberekféltik biztonságukat- Tizenkét település önkormányzatával már sikerült végérvényesen megállapodni arról, hogy milyen összegű lakossági támogatásban részesüljenek. A TEIT-tel már végérvényesen sikerült „dűlőre” jutni, Paks városával még folytatódnak az egyeztetések. Annyi már bizonyos, hogy a beruházási összeg tíz százaléka fordítható a lakossági kompenzációra, vág; ha úgy tetszik, „kárpótlásra” Ez az összeg végleges, és ebben benne van Paks városa is. Véleményem szerint az az összeg, amivel Paks önkormányzata előállt - teljesíthetetlen. Felvetődött egy nyolcpontos csomagterv, ennek hat pontjában már megállapodtunk, kettőben még nincs megegyezés. A lehetőségeket az erre kijelölt bizottságok egyeztetik.- Elárulna egy-két részletet?- Biztonsági okokból a városnak és az atomerőműnek is közős érdeke lenne egy kerülő út építése a lakótelep és az erőmű között. Ez összhangra hozható lenne a városfejlesztési elképzelésekkel is.- Végül is mekkora az az összeg, amelyben már nincs egyezőség? Köztudomású egy kelenföldi erőművés példa.- Ezt mi is megvizsgáltuk. Paks városa majdnem összesen kért anynyit, amennyit mi az egész települési körzetnek szántunk. Ennyit nem tudunk fizetni mi ezt túlzottnak tartjuk. Nálunk sokkal gazdagabb országokban találkoztunk ilyen méretű kifizetéssel, de vannak helyek, ahol semmit sem fizetnek. Az erőmű lehetőségeihez képest kifizeti azt, amire képes. A jelenlegi gazdaság helyzetben megadjuk azt, amit lehet. Ezen összeg fölé már viszont nem megyek, mert mint állampolgár is tiltakoznék ez ellen.- A közvélemény úgy tudja, hogy az erőmű nincs rossz anyagi helyzetben, és volna miből fizetni, ha akarna...- Ha ez így van, akkor rosszul tudja a közvélemény. Az iparág súlyos helyzetben van. Két korszerű erőmű van, a többi veszteséggel dolgozik. Ez a tény viszont sok mindent megmagyaráz, részvénytársaság vagyunk, minden további korszerűsítés anyagi konzekvenciája minket terhel. A fejlesztéseket a villamos energia árának növeléséből lehet előteranteni. A kormány viszont politikai okokból nem emeli lényegesen a tarifákat, pedig mások is „rendesen” emelnek, ott van például a Volán... A költségeink nőnek, a bevételünk pedig relatíve is kevesebb, mert a fogyasztás csökken, mert a lakosság a növekvő költségekre úgy válaszol hogy takarékoskodik, vagy nem fogyaszt... Tovább növekednek a kinnlevőségeink is. Megvan a veszélye annak, hogy 1993 nem nyereséget, hanem veszteséget hoz az iparágnak.- Akkor most mondhatjuk azt, hogy szegény embert a munkástanács is húzza”...- A munkástanács helyi szervezete manipulált adatokat hozott nyilvánosságra. A munkástanács állandóan gerjeszti a feszültséget az erőműben, véleményem szerint úgy tudna további tagokat toborozni ha reális érdekvédelmi politikát folytatna. Véleményünk szerint teljesíthetetlenek a követeléseik. 1993-ra negyven, a következő év elején pedigújabb negyvenszázalékos bérköveteléssel álltak elő. Azt hiszem, hogy ez még kommentárt sem érdemel.- Mindezek ellenére azt is felvetik, hogy az erőműben a jövedelmek elosztása igazságtalan.- Úgy érzem, javítható a bérrendszerünk, és ha igazságosabbá tehetői akkor azzá fogjuk tenni. Mi tényeket mondunk, ők vágyakat fogalmaznak meg, ezek a dolgok azonban nem vitatkozhatnak egymással. Ami a legkisebb béreket illeti: nálunk ez az öszeg tizenhatezer forint, a MÁV-nál ez nyolcezer. Az átlagkereset az utolsó ezerfős minta negyedévnél negyvenezer forint. Ez lenne a létminimum? Oj bérrendszeren dolgozunk, de olyat szeretnénk, hogy mindenki húzzon és mindenki partner legyen. Én abban bízom, hogy az új bérrendszat 1994 közepére kidolgozzuk, ez nem halasztható tovább. És még valami: azt elmondta a munkástanács, hogy az idén kevés volt a béremelés, de tavaly negyvennégy százalékos volt? Ezt elmondták a demonstráción? Sehol az iparágban nem volt ilyen. Én azt is bebizonyítottam, hogy az első nyolc hónapban negyven százalékkal több jövedelmet vittek haza, mint tavaly. Tudja, nem szeretem ezeket az egyoldalú beállításokat. Ezeket mi&t nem mondja el a munkástanács? *- Mit vár, mit remél a következő esztendőtől?- Az új feladatokhoz hozzá kell igazítani a cég szabályozási rendszerét, de ezt már ebben az évben elkezdtük. A tanulságokat le kell vonni, a korrekciókat meg kell tenni. A negyedik blokkban be kell fejezni az említett biztonsági próbákat. Jövőre nagy munkánk lesz az erőmű átfogó biztonsági vizsgálata, fejlesztenünk kell az információs rendszerünket, indul a tároló építéséndt munkálata is, és még sok minden más - tehát lesz dolog bőven.- Vezérigazgató úr, Önnek és minden munkatársának a Hírnök nevében is jő egészséget és eredményes munkát kívánok, köszönöm az interjút.
