Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-12-29 / 26. szám

1993. december 29. 5 PAKSI HÍRNÖK el, s amelyről a Quantec Technologies igazgatója, Stefan Steiner azt mondta a világsajtónak, hogy a gammasuga­rakkal dolgozó hordozható spektro­méter anélkül képes jelezni a reaktorok hűtőrendszerének csöveiben keletkező korróziós lerakódásokat, hogy meg kel­lene bontani ezeket a csöveket... így csökkenthetőek a leállások időtarta­mai, és kisebb mértékűre szorítható a személyzetet esetleg érő sugárfertőzés veszélye is. Maga a professzor úgy fo­galmazott: olyan biztonságos atom­reaktorokat kell építeni, amelyek egy középiskolás gyermekek számára is érthető biztonság rendszerrel búnak, és olyan szerkezetekkel, hogy műkö­désük során az esetleges emberi gon­datlanság sem okozhat balesetet. Csernobil óta semmi sem idősze­rűbb ebben a világban ennél. Teller pro­fesszor jól tudja azt is, hogy közhan­gulat gyakran fordul a veszélyesnek tartott új erőforrás ellen. Ezért mutatott rá: mindaddig, amíg az ember beavat­kozik az ilyen folyamatokba, előfordul­hat felelőtlenségből, vagy szándékos­ságból adódó hiba. Az új berendezé­seket tehát kevesebb energiasflrűsé­­gűre tervezik, mert azok szabályozá­sa, folyamatainak leállítása kevesebb veszéllyel jár. Mindenesetre - tette hozzá a professzor -, vigyázni kell ar­ra is, hogy az a félelem, amit az em­berek a technikai haladással szemben éreznek, ne váljék a fejlődés kerékkö­tőjévé, hanem egyensúlyt teremtsünk az óvatosság és a haladás között. Napjaink egyik legégetőbb kérdése ez az egyensúly, amely a létesítmény és civil környezete viszonyában is tükrö­ződik. A világ más és más tájain más és más arányban részesülnek a kör­nyezetben élők ebből a kockázatból. Mindez függ a létesítménytől is. Ezek - az egykori szovjet atomerőművek korábban épült részének kivételével -, ma már mind biztonságosnak mond­hatók. Az atomenergia pedig a leg­olcsóbb és jóval kevésbé környezet­szennyező mint a kéndioxid és a nit­­rogénoxid. A sugárzástól elzárhatok a veszélyes anyagok - erre már kész technológia áll rendelkezésre Eldöntendő viták Tegyük hozzá: az, hogy egy-egy biz­tonságos átmeneti tároló - amely a ki­égett fűtőelemeket zárja magába - mi­kor épül meg, ma már talán fontosabb kérdés annál is, hogy hol létesítik azt. Az idő az a tényező amely leginkább szorít mindannyiunkat, s minél inkább halogatnak egy döntést, annál inkább drágább, borsosabb árú lesz a kivite­lezés, amely elkerülhetetlen... A vita az atomtechnológiát ellenző zöldek, környezetvédők és az energeti­kusok és biztonságtechnikusok között napjainkban a sajtóban és a médiában is folyik. A professzornak módjában volt az amerikai példákat is közelről megtapasztalnia, hiszen a Three Mile Island-i atomerőmű balesete után a Carter elnök által kinevezett vizsgáló­­bizottság is neki adott igazat. (A tör­ténetet - még ha irodalmi csavarások­kal is - megismerhettük a Kína szind­róma című filmből. Ott a játék akörül szerveződött, hogy a bennfentesek el­titkolják a veszélyt. Ma ez lehetetlen - de a közhangulat ellenérzéseit a tör­ténet befolyásolhatja.) Egy amerikai médiabizottság megál­lapította, hogy a helybeli - harrisburgi - televízió munkatársai manipulált ké­pekkel sugallták azt, hogy az erőmű Middletownban élő munkatársai elme­nekültek. Nem volt igaz, a veszély sem volt ekkora. Az eladó házakra utaló táblákat a forgatás idejére a tévések tették ki. Teller professzor természetesen sem a hazai médiavitákból, sem az amerikai nagypolitikából nem maradhatott ki. Egy tudósítás megütközve kons­tatálta, hogy az 1956-os magyar forra­dalmat méltatva a Bush melletti sza­vazásra szólította fel az amerikaiakat... Aggodalmát fejezte ki azzal össze­függésben is, hogyha úgy igaz, hogy politikai okokból szűnnek meg műso­rok és bocsátanak el munkatársakat a der Javne Közösségi Iskola diákjai előtt évente egyszer rendhagyó fizika- és matematikaórát tart. S ne feledjük, hogy Einstein is megbukott az isko­lában, s a relativitás elméletét éppen a rendhagyó gondolkodásnak köszön­hetjük. Az említett iskolában a felvételi beszélgetésen - amelyet minden esz­közzel igyekeznek oldottá tenni a ki­választott kreatív jelöltek számára - az előzőekben szerzett iskolai bizo­nyítványok eredményei nem számíta­nak bele az eredménybe A teljesít­mény és az eredetiség a fontos - s ne­kik tart előadást Teller Ede is. Egyszóval: szenzációhajhász bot­ránycikkek és riportok, hiszterizált veszélyeztetettség-tudat helyett előre­látóan inkább arról kellene dönteni, mi­féle arányban részesüljön a nagyobb közösség, az állam, és az atomerő­mű-tulajdonos és -üzemeltető támoga­tásából a szőkébb környezet, a város -, amely otthont, dolgozókat, hátteret ad, a hazát reprezentálja mindazok számára, akik ezek nélkül talán ke­vésbé, vagy drágábban, vagy kedvezőt­lenebb hibaszázalékkal tehetnék a dol­gukat. Gondoljunk csak az elzárt­ságban tevékenykedő csapatok jelentő­sebb hibaszázalékaira... Valószínűleg ez az a feladat, amely­nek megoldása a közeljövő emberi fe­lelősséget leginkább próbáló munkája lesz paksi önkormányzat, és az atom­rádiótól-televíziótól - akkor az nyilván­valóan helytelen... Rendhagyó fizikaórák Persze nem szabad csupán a nyilvá­nos ünnepségek, emlékestek, megem­lékezések szónokát látni a gyakran ha­zalátogató Teller professzorban. A Lau­erőművet és felügyeletét ellátó orszá­gos kormányzat számára. Szorítsunk nekik a megoldás érdekében - mind­annyiunkért. Olyan J”-re kerül majd fel a pont ezáltal, amelynek története is Magyar­­országon kezdődött, s nem kis része volt benne Teller Ede professzornak sem... K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents