Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-12-01 / 24. szám
1993. december 1. 5 PAKSI HÍRNÖK mmi „...a hozott határozat folytán Hildebrand Mihály helybeli építő a városháza telekkönyvi helyiségének javításitervezési költség jegyzékéül elkészítvén elnök városbíró azt további intézkedésre beterjeszti. A beterjesztett tervezet alapján a városháza telekkönyv helyiségének kijavítása elhatároztatván utasíttatik a község bírája...”- Nos, amint a szövegkörnyezetből is kiderül, nem egy jelentős eseményről van szó, de.. Az viszont nyilvánvaló, hogy egy igen fontos dolog előtte történt: megszületett az első telekkönyvi hivatal, de erre nem volt külön helyiség, hanem az akkori városházán átalakítottak egy helyiséget, és az lett a telekkönyvi helyiség. Itt ami igen lényeges, az maga az első telekkönyv, amely a vagyoni, illetve a birtokviszonyi helyzetről ad már hiteles képet - mondja dr. Németh István. - Az első telekkönyv 1909-ből valót ez az időpont nagyjából egyezik a kezünkben tartott jegyzőkönyvi kivonattal, ugyanis idő kellett ahhoz - és hely is -, hogy a telekkönyvezés kialakuljon. A két jelzett időpont között - vagyis az irat és az első telekkönyv ami megvan - eltelt 19 év. Ez az idő szükséges volt ahhoz, hogy a birtokviszonyokat feltérképezzék és rögzítsék. Egyébként az első telekkönyv - amelyet dr. Németh István szerint egy véletlen folytán - egy selejtezés alkalmával találtak meg - 1960 adatot tartalmaz, azaz 1960 tulajdon szerepel a benne lévő listán, telekkönyvi számokkal együtt. A telekkönyvi adatok neveket, házszámokat, helyet, így szőlőt, legelőt, rétet, nádast jelöl meg tulajdonok és tulajdonosokként, a területeket magyar holdban megadva. Megadja a vagyonok tiszta jövedelmét aranykoronában és az ennek megfelelő földadót is rögzíti. Ezt készítették, ott és akkor abban a helyiségben, amelyikben a megvalósításáról a most feltalált okiratban említést tesznek. így végtelenül szerencsés, hogy nemcsak a jegyzőkönyv került élői hanem már korábban a telekkönyv is. Egv neves építész- Még nem ejtettünk szót Hildebrand Mihályról, aki vállalta e jegyzőkönyv szerint, hogy a telekkönyvi helyiséget kialakítja a városházán.- Hildebrand úr neves építész, vagy úgyis mondhatjuk, neves építője volt Paksnak, több ma is álló épület őrzi keze munkáját. Klaszszicista stílusban épített, s ha úgy tetszik,, első építésze volt Paksnak. Érthetői hogy őt bízták meg a helyiség kialakításával, hiszen ő maga építette a szóban lévő városházát is. Elsősorban középületeket épített, de voltak munkái között családi házak, van ilyen a mostani Petőfi utcában is. Nagy a valószínűsége annak, hogy részt vett a mostani katolikus nagytemplom építésében is, bár ennek okiraton nincs nyoma. * * * Deák Ferenc utca. A hatos főútröl sokan innen jönnek be Paksra, legalábbis, akik a főváros felől érkeznek. Az autók elsuhannak a volt városháza és a bíróság között. Az épületek érthetően állnak egymással szemben, hiszen a kettő között is nyilván volt jámivalója a régieknek, elég. Az autók gyorsan mennek - már amennyire ezt a mai szabályok engedik, de megállni tilos, kivéve túloldalt, a bíróság épülete előtt. Pedig jó lenne néha megállni, képzeletben visszaszállni akár egy évszázadot, és látni egy időgép segítségével, hogy a nagyszülők, dédszülők jámak-kelnek, intézik dolgaikat, rendezik a jövőt az akkori jelenben. Száz év alatt megváltozott szinte minden. Emberi sors, hogy a múltba a szellemi és tárgyi emlékeken keresztül könnyebb viszszaszállni, mint a jövő képeit megidézni. De, ha a dolgokat tudták is volna előre, minden bizonnyal akkor sem tettek volna másképpen. Mert minden jelenben benne van, hogy hosszú távon hiszünk a jövőben, még akkor is, ha azt a történelmi léptékekkel mért csekély pár évtized nem is igazolja... KISS G. PÉTER
