Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-11-03 / 22. szám
1993. november 3. 15 PAKSI HÍRNÖK 1 Z---S A ?---V' 7 8— M ti ti Ml Yr IA % T) P n • V c l-20 E2 44 Í2 2M aim 27 3» Ut 1 ) 4 ■ □ if— 32 34 31 aff VI 38 39 *4Ő M4 US. 43 44 AS 4C 4» 90 5? □ 8» 3A ( REJTVÉNY ) Filmművészet VÍZSZINTES: 1. Német filmrendező (Paul 1885-1929). 4. Mexikói filmrendező (Emilio). 10. A „Kártyavár” c. film rendezője (László). 13. Német női név. 15. Mosópor. 1Ő. Menyasszony. 17. Sátorlakó. 19. A céljához vezető utat nem találja. 20. Jáger. 22. Angol és spanyol gépk. jelzője. 23. Spanyol női név. 24. Becézett iskola. 25. Rekeszizma görcsösen összehúzódik. 28. Heves megyei község lakosa. 31. Hiányos tánc! 32. Juttat-e? 33. Római helytartó. 35. Sokszorosít. 38. Szem. 39. ...igái fáraszt, kimerít. 41. Találat. 43-. Csökkenő 45. Bizonyított. 47. Bolti dolgozó. 49. Tüfzhely sütője. 50. Hangtalan radar! 51. Átkelőhely. 52. Meghirdet. 53. Pasolini filmje. 54. Színésznő kiváló művész (Manyi). FÜGGŐLEGES: 1. Osztrák származású német filmrendező (Fritz). 2. Nobilis. 3. Vég nélküli ivásLS". A máj termeli. ^őrTffftlenségi per. 7. Kovács András filmje. 8. Könyvújdonság. 9. Könyörög. 10. Fegyveres szervezet. 11. Talppont. 12. Sok magyar film szereplője (István, 1908- 1980). 14. Chaplin filmje. 16. Andrzej Wajda filmje. 18. Oxigén, bór és szén. 21. Régi. 26. Észrevesz. 27. Nő becenév. 29. Magyar származású amerikai fizikus. 30. Dézsma. 33. Ciszter. 34. Somogy megyei település lakosa. 36. „A” tóban élő 37. Okos. 38. Magyar filmrendező (Károly). 39. Mezőgazdasági birtok. 40. A légnyomás egysége. 42. Jászai Mari-díjas színész (Imre, 1930-1957). 44. Német névelő 45. Fohász. 46. Ilyen fal is van. 48. Jégen vágott nyílás. Beküldendő: a vízszintes 1., 4., 10., 53. és 54. és a függőleges 1., 7., 12., 14., 16., 38. és 42. sorok. Beküldési határidő: 1993. november 17. Megfejtés és nyertes: A Paksi Hírnök 20-as számában közöjt rejtvény helyes megfejtése a következő: Uj barátért ne hagyd el a régit. A barát mintegy második énünk. Féléves Paksi Hírnök előfizetést nyert: Vörösné Lehr Borbála, Paks, Pál u. 36. Hosszú az út a kezdetektől a csúcsig... Kiválasztás - utánpótlás-nevelés Gyakran halljuk vagy olvassuk a sporttal kapcsolatban az egyes sportkörök értékelésénél az utánpótlással való foglalkozás fontosságát Hogyan, milyen módszerekkel végzik a kiválasztást? Hogyan próbálják megoldani az önellátást, hogy élversenyzőinek meglegyen a magas szintű utánpótlása? * * * Városunknak eddigi legsikeresebb sportága a judo’, magyarosan: a cselgáncs. Felkerestük a paksi Bezerédj Általános Iskolát - amely e sportágnak nemcsak helyi, de országos fellegvára is -, hogy betekintést nyerjünk az ő utánpótlást kiválasztó munkájukba, és arra is választ kerestünk, hogyan épül fel a sportág utánpótlásrendszere az alapoktól a csúcsra vezető hosszú útig 1983-ban került Paksra Tuncsik József, a sportág első magyar Európa-bajnoka, aki sokat tett a sportág népszerűsítése érdekében. Legfőbb törekvése voll hogy az általános iskolákban meghonosítsa a cselgáncsoktatást Először a 1L Sz. Ált Iskolában szerettek volna bázist teremteni, de ez nem sikerült így végül a Bezerédj iskolában kezdhette meg a sportág kísérleti oktatását Vági Miklós kollégájával együttműködve, Török László testnevelő igazgató támogatásával. Ez volt az ország akkori első kísérleti jellegű iskolai cselgáncsoktatása. Az első időszakban, 1983-ban az 5. osztálytól kezdve egyik ötödikes osztályban heti 1 testnevelési óra cselgáncséra volt ez az osztály ezt a heti 1 órát nyolcadikig megtartotta. A kísérlet második időszakában a 3. és 4. osztálytői felfelé minden osztályban heti 1 órában folyt a cselgáncsoktatás. Az 5. osztály előtt volt a kiválasztás. Ezeket a különböző osztályokból kiválasztott tehetségesebb gyerekeket egy osztályba hozták össze és így folytatták a további képzést A délutáni foglalkozásokra mindenki járhatott - sőt volt olyan időszak - igaz csak pár évig -, mikor is a cselgáncsosztályok minden tanulója részt vett a délutáni foglalkozásokon is, kísérleti jelleggel. Az eltávozó Tuncsikot Berecz Pál váltotta fel, majd pár év után a jelenleg is tanító Keszthelyi László és Riesz Béla tanított Az idei év elején Rieszt Váradi János váltotta fel az iskolai cselgáncsoktatásban Az 1991-es évtől megszűnt a különböző kísérleti jelleg és kialakult a mai gyakorlat: az 1. és 2. osztályban minden órán normál testnevelési óra van, a 3. osztálytól a 8.-ig minden osztályban heti 1 óra a cselgáncsé ahol a sportág alapjait sajátítják el a tanulók. Az aísótagozatot Keszthelyi László a felsőt Váradi János tanítja. A kiválasztás útja a következő: az edzők véleménye megegyezett abban, hogy ebben a sportágban a legkorábban 8-9 éves korban lehet kezdeni az alapokkal való ismerkedést ezért sem az óvodákat sem az első két osztályt nem vonják be az oktatásba, a sportkörnél (ASE) vannak 5 éves kortól csdgáncsozók, de kizárólag önkéntes alapon. Az iskolákban - már ahol lehetőség van rá - rövid bemutatók keretében próbálják népszerűsíteni a sportágat a tanítók elméleti ismertetést a nevesebb cselgáncsozók pedig gyakorlati bemutatókat tartanak. A 3. osztályban pár hónapos sportági oktatás után minden tanuló kap egy adatlapot melyet szülői egyetértéssel kitölt és bead a sportágat oktató tanárnak. Az adatlap beadása egyben jelentkezés az edzések látogatására. Minden jelentkezőt foglalkoztatnak, aki önként vállalja, az előírt heti 2-3 edzésen való részvételt és a későb- biek során a versenyzést A jelentkezők közül senkit sem küldenek el a továbbiak során akár tehetséges, akár nem, sőt a városkörnyéki jelentkezőket is szívesen látják. Áz általános tapasztalat az, hogy a jelentkezők egynegyede bizonyos idő elteltével (fél, háromnegyed év) önként kimarad az edzésekről. A lemorzsolódás okai: soknak tartja az edzésmunkát nem jut elég sikerélményhez, más sportágat választ. Ez az ^szelektálás” biztosítja azt hogy kevés kivételtől eltekintve csak a tehetséges, az edzésfegyelmet jól tűrő magas szintű lelki és testi képességű gyerekek maradnak meg hosszú távon Minden korosztállyal más-más edző illetve tanár foglalkozik. A kivételes tehetségű gyereke két - akik hamarabb kinőtték korosztályuk kereteit - további fejlődésük érdekében felsőbb csoportba sorolják, ahol nekik megfelelő tudású gyerekekkel dolgozhatnak. Az általános iskola elvégzése után - amennyiben Pakson maradnak - felsőbb korosztályokban folytathatják az edzésmunkát és versenyzést a sportolók. így alakították ki a paksi cselgáncs sportági felépítését és rendszerét a serdülő korosztálytól a felnőtt csoportokig, melyekben jelenleg is 300-350-en űzik a sportágat. A kiválasztással kapcsolatos edzői vélemények, hogy csak a Bezerédj iskolában ideális a kiválasztási lehetőség mert a város többi iskolájában sok tehetséget elvisznek a többi sportágak szakosztályai A Pakson folyó kiváló szakmai munka helyességét bizonyítja az a számtalan különböző bajnoki cím és helyezés, melyet a versenyzők az utóbbi évtizedben értek d szinte minden korosztály országos versenyein, de főleg az alacsonyabb korosztályok küzddmei során, tehát az alapok biztosak ebben a sportágban A csúcsot pedig Kovács Ántal olimpiai és világbajnoki címe képviseli, aki Pakson ismerkedett meg e sportággal és innen jutott d a csúcsra sokéves kemény edzésmunka eredményeként Hangyási László edző irányításával. SZENTESI ALAJOS
