Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-11-03 / 22. szám
1993. november 3. 13 PAKSI HÍRNÖK Az utánpótlás nem kap mattot... Beszélgetés Molnár Bélával Az Atomerőmű SE sakkszakosztályában folyó utánpótlás-nevelésről, a sakkszakkönől beszélgettünk Molnár Béla újdonsült FDE- mesterrel, az ASE sakkszakkör vezetőjével. Bevezetésként elmondja, hogy a sakkozóké külön világ, táboruk szinte egy nagy családot alkot. Itt mindenki ismer mindenkit, mindenki barátja a másiknak. Nagy versenyeken is - a kiélezett küzdelmek ellenére - családias a hangulat. Ez a hangulat Pakson is kezd kialakulni, a különböző iskolák sakkozói ismerik egymást. Kezd kialakulni egy kis gárda, egy utánpótláscsapat, nagy jövőt látnak az utánpótlásnevelésben.- Jelenleg hogy néz ki az utánpótlás-nevelés Pakson?- Első lépcsőben összegyűjtettük a pedagógusokkal azokat a gyerekeket, akiket érdekel a sakkozás. Négy iskolából összejött csaknem 150 versenyző akiknek foglalkoztatására létrehoztunk egy aránylag jól főszereit sakk-klubot. Mind a négy általános iskolában népszerű a sakk. A hatékonyabb nevelőmunka érdekében a IV. Számú Általános Iskolában a tantervben sakkfoglalkozás is szerepel. Nem véletlenül esett a választás erre az iskolára. A szomszédban Vein a sakk-klub, ahonnan könnyen átvihetők a készletek, táblák, órák, mindaz, ami a sakk oktatásához szükséges. A gyerekeknek lehetőségük van a szünetekben és a napköziben is sakkozni. Ács Péter is ebbe az iskolába járt. Meggyőződésünk, hogy aki másfél évig kitart a sakk mellett, akkor az már meg is marad.- Hallottam, hogy a nyáron sakktábort is szerveztek.- A nyári szünidőben a szabadidő hasznos eltöltése; a sakkoktatás érdekében létrehoztunk egy sakktábort Pakson. A táborban délelőttönként a szakmai képzésen, délután a versenyeken volt a hangsúly. A napi programban 45 perces oktatás, 3-4 órás verseny szerepelt. Megnéztünk egy-egy érdekesebb játszmát, értékeltük, megbeszéltük a tanulságokat. Azután a gyerekek leültek játszani.- Hallhatnánk a sakkszakkörröl?- A szakkörnek két feladata van. Egyik, hogy az ide járó gyerekek közül az ügyesebbeket kiválasztjuk, átcsoportosítjuk a haladók közé, akikkel külön foglalkoznak. A másik cél a játéklehetőség, ahova elmehetnek a gyengébb tanulók is, akiknek az iskolában a tanulás során kevés a sikerélményük. Nem igaz ugyanis, hogy csak a jó tanulók a jó sakkozók. Van, aki 3-4-es tanuló és sakkozóként egész jó teljesítményt nyújt. Volt, aki bukásra állt, de nem írták le, ahogy esetleg egy csapatsportágban tennék. Azóta is szépen fejlődik a gyerek. A szakkörben nemcsak a sakkozás tudományára oktatjuk, neveljük a gyerekeket, hanem céltudatosságra is. A sakk személyiségformáló, mindenki nyerni szeretne Ösztönzőként jutalmazási rendszer működik. Egy-egy jó megoldásért sakktáblaszerű öntapadós címkét adunk. Akinőt összejön a 64 darab, kap egy szakkönyvet ajándékba.- A szakköri tagoknak vannak-e már eredményeik?- A szakkörben sok ügyes, tehetséges fiatal van, akik a jövő évi megyei bajnokságon az élmezőnyben végeznek. A Kakasdon rendezett 1993. évi megyei csapatbajnokságon a lányok a 2. helyet szerezték meg. Holczer Anett pedig bejutott az egyéni országos döntőbe.- Hogyan tovább?- Bennünket is megcsapott a pénztelenség szele, a bázisszervi támogatások csökkentése szakosztályunkra is, ezen belül a szakkörre is kihat. A zavartalan működés érdekében pályázatot nyújtunk be az önkormányzathoz felszerelésekre; táblákra, órákra kívánjuk felhasználni.- Említette Ács Péter nevét. Mi a magyarázata a VB-n és az EB-n nyújtott gyenge szereplésnek? Vagy egyszerűen jobbak voltak a többiek? *- Ács Péter gyengébb szereplésének okát abban látom, hogy a verseny alatt túl sokat foglalkozott az ellenfelekkel, a környezettel, nem koncentrált eléggé a mérkőzéseire. Korábban elég volt, amit a szakmai tudása alapján nyújtott, most azonban belépett ez az emberi tényező. (zerza) A sakktábor résztvevői, Vidéki Sándor és Molnár Béla laborvezetőkkel
