Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-11-03 / 22. szám
paksi hírnök 8 1993. november 3. t imlékezzünk Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég idom, hogy elbeszéljem? ] régiekről- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) NOVEMBER 492. - Szent András hava. Oszutó-hó. A latin novem=kilenc szóból ered, mivel a tégi római időszámításban a kilencedik hónap volt. A Nap látszólagos mozgása közben e hónapban lép a .nyilas” jegyébe. Jelenleg az év 11. hónapja. 493. -NOVEMBERI. Mindszentek ünnepe. Ekkor már a természet is nyugovóra tér; ezért befejezték a földeken az őszi munkákat is. Egyházi ünnep Eredetileg azokra a megholtakra emlékeztek, kiknek a naptárban név szerint nincs napja A rá következő halottak napja miatt elsorvadt, vigíliája (előestbe) lett. 494. -1335. NOVEMBER 1. A Visegrádi Kongresszus napja Károly Róbert királyi tekintélyére vall, hogy udvarába sereglettek Kelet- Európa királyai, fejedelmei közős ügyeik megtárgyalására. Jelen volt HL Nagy Kázmér lengyel és János cseh király a német lovagrend követsége; Károly morva őrgróf, I. Rudolf szász és III. Boleszló sziléziai herceg. A tárgyaláson a magyar király szava döntött. A küldöttségek nagy számára utal: naponta csak az idegeneknek 4000 kenyeret és 180 hordó bort osztottak ki Nem kevésbé jelentős a jelenlegi, .Visegrádi hármak” találkozója, melyen szintén magyar, lengyel és csehszlovák küldöttek vesznek részt. 495. -1886. NOVEMBER 1. A paksi autonóm izraelita hitközség iskolájában ekkor nyűt meg az ismétlő iskola. A tanítás naponta este 5-6 óra között folyt, díjmentesen. Az épületet a piactér kialakítása miatt lebontották. 496. -1945. NOVEMBER 1. Ekkor állították fel az építési Szaktanács”-ot Tagjak Tuba János kőműves, Bán Ferenc ács, Szelp József asztalos, Paczolai Lajos, a földigénylő bizottság elnöke, Albert József kertész, Gosztonyi János iparművész, Szabó István és Dömötör József községi elöljárók és a Nemzeti Bizottság küldötte 497. -1239. NOVEMBER 2. E napon választották esztergomi érseknek Rátóti Mátyást. 498. -1826. NOVEMBER 2. Ekkor jelentette Nedeczky Ferenc táblabíró paksi kőzbirtokos a megyegyűlésnek: jDrömmel tudatom, hogy a nádor József főherceg üdvözlésünkre magyarul válaszolt Az uralkodóhoz tagjai közül ő szólalt meg először magyarul. Ezen ország gyűlés megvédte a reformmozgalom két fő szervét, az országgyűlést és a megyei önkormányzatot ” 499. -1826. NOVEMBER 2. A legviharosabb megyei tisztújító közgyűlés napja A megyei eDotzék Csapó Dániel vezetésével előretört a konzervatív Dőryekkel, Pterczelekkel, báró Rudnyánszkyakkal szemben. Meglepetésre a negyedik helyen jelölt Csapó Dániel győzött döntő fölénnyel, majd szokás szerint négy szolgabíró székestől a magasba emelte az új alispánt Erre Ferczel István, felindultságában Csapót székestől a zöld asztalra borította. A teremben felbomlott a rend, kiabálás, dulakodás támadt, mire Tihanyi Tamás főispán jobbnak látta, ha egy különszobába zárkózik. A rend végül a józanabbak jóvoltából helyreállt. 500. -1874. NOVEMBER 2. E napon rabolták ki a Gyürüsi-hídnál a Paksról Földvárra induló postajáratot A postakocsi akkor még személyt is szállított. így utasát, egy zsidó kereskedőt is súlyosan bántalmazták. De be tudott vánszorogni Bölcskére, jelenteni a rablást, melynek elkövetői földváriak voltak. 501. -1893. NOVEMBER 3. Egy kolerajárvánnyal kapcsolatos vizsgálat után a főjegyző jelentette: az izraelita iskola bővítését a szellőzetlensége miatt nem találták szükségesnek, annak ellenére sem, hogy első osztályba 74, a második osztályba 77, a harmadikba 80, a negyedik és ötödik osztályba 66 tanuló jár, a levegő a tantermekben igen párás. A tankötelesek száma ennél is több; sokan kirekedtek az oktatásból helyszűke miatt, ami pótolhatatlan hátrányt jelent számukra. 502. -1436. NOVEMBER 3. Zsigmond király e napon olyan privilégiumot adott a zsidóknak, hogyha nincs kikötött kamatláb; akkor hetenként 2%ot vehetnek. Ez tetemes, több mint 100%-os uzsorakamat. 503. -1387. NOVEMBER 4. Zrínyi Pál Paks birtokosa ekkor tett panaszt Mária - királynőnél: Paksy Olivér fiai Paksy János és Paksy Ferenc erőszakkal foglalnak a Száva menti Pedvar és Zsupuneila birtokaikból, holott azokat Nagy Lajos király hozzájárulásával Paksért kapták cserébe. 504. -1699. NOVEMBER 4. Újabb részleges megyegyűlés volt Pakson. Elrendelték: jGabona szabadon eladható azt bárki megveheti zsidók, törökök és rácok kivételével.’’ így ellensúlyozták a rekvirálást. 505. -NOVEMBER 5. Szent Imre herceg. Szent István király fiának ünnepe Freskó képe díszíti a Jézus Szíve templomot, a kömlődi templomot pedig az ő tiszteletére szén tehát fel 506. -1725. NOVEMBER 5. Paks újratelepítő szerződése fűződik e dátumhoz. Jelentős helytörténeti dokumentumunk. 1. Minden gazda, az kinek vonyós marhája vagyon, egy pár vonyós marhátul tartozik esztendőnként egy tallért fizetni földesurának összesen 6 darab utáa Saját házában lakó igásállat nélküli gazda 1 forintot, a zsellér, vagyis a „ridegh" ember, aki másnál lakik 50 dénárt fizessen. 2. Minden nagygazda esztendőnként 12 napot köteles szekereivel szolgálni, az egyszdteresek összefogva szolgálnak 12 napot. Az állat nélküliek 12 nap számot kötelesek vállalni. 3. Kőteleztetnek az igások egy napi tavaszi és egy napi őszi ugar; vetőmag és keverő szántásra. 4. Minden gazda, és zsellér egy-egy boglyára való szénát köteles kaszálni és azt összehordani. 5. Minden gazda egy hosszúfuvarra ura akarattya szerint tartozik fogatát kiállítani, akár Budához vagy Győrhöz is. 6. Az eddigi szokás szerint minden terményből kilencedet vagy tizedet köteles a jobbágy földesurának kiadni, azt a kúriájába beszállítani. 7. Minden háztól 1 kappant, 10 tojást keö adni az uraságnak, az egész helység pedig két borjút esztendőnként akkor, amikor az uraság kívánja. 8. Kocsma és mészárszár fél esztendeig tartható nyitva, de a sört és pálinkát ez alatt is árulhatja az uraság A marhanyelv az uraságnak jár. 9. Minden más munkát az adójövedelembe be kell tudni 10. Jószágot senki sem adhat el az uraság nélküL 11. Cseléd szolgálati bérek: magángazda, aki a gazdaságot vezeti, ha minden szükséges szerszámot (kerék, taliga, eke, járom) tud csinálni, a gazda kenyerén élve 30 forintot és bocskornak felcserzett bőrt; a közönséges béres, aki az eke körül munkálkodik és az ökrökkel kint hál, 16 forintot és bocskomak való cserzett bőrt; az ostorosgyerek 8 forintot és bocskort kapott 12. A cselédség a maga kenyerén élve ezeken felül természetben is kapott juttatást élelmezése megváltásaként. A magángazda 18 pozsonyi mérő búzát, 30 font sót, egy darab esztendős süldőt vagy egy mázsa húst, fél mérő borsót, lencsét és babot; az öreg faragó béres 15 mérő búzát 20 font sót és 80 font húst Daröczy Ferenc alispán úrbéri szerződés-rendeletével megelőzte az összes vármegyét és ezzeí nemcsak haladó gondolkodásról, hanem szociális érzékről is tanúságot tett ez egyik magyarázata annak, hogy a paksi közbirtokosság ellen a jobbágyság soha nem szervezkedett Daróczy e paksi modellel, olyan úrbéri szabályzatot ajánlott a megyén keresztül országos elfogadásra, mely alkalmas volt arra, hogy a földes urak sorozatos visszaéléseit megakadályozzák és az úrbéri terheket csökkentsék. 507. -1948. NOVEMBER 6. A Paksi Ének- És Zeneegyesület 40 éves fennállása alkalmából, e napon tartotta jubileumi hangversenyét 508. -1894. NOVEMBER 7. Becker Jakab paksi községi képviselő-testületi elöljáró indítványára úgy határozott a testület: amennyiben Szeniczey Ödön és társai a vasút építését nem kezdik meg ez év végéig, akkor a felajánlott hozzájárulásukat visszavonják, nehogy egy másik, cél szerű vasút létesítésétől lemaradjanak. 509. -1412. NOVEMBER 8. Zsigmond ekkor zálogosított el 13 szepesi várost. 510. -1886. NOVEMBER 8. Paksot két kerületre osztották, a megyei bizottsági tagok megválasztása céljából. Ekkor lett a felső kerületből (a Fo úttól északnyugatra) megyei bizottsági tag Bach Fülöp, Kern Ferenc, Girst Áriám, Scheuer Miklós és Frank János községi elöljáró Az alsó kerületből báró Jeszenszky János közbirtokost és Kiss Lajost választották bizottsági tagnak. 511. -1947. NOVEMBER 8. E napon mutatta be a Paksi Ének- És Zeneegyesület ftwárosi művészek közreműködésével és nagy sikerrel a Jdárom a kislány" dmflj Schubertról szóló operettet. 512. -1330. NOVEMBER 9. A látszólag behódolt Basarab havasföldi vajda ekkor csalta tőrbe Károly Róbertét, majd Fosadánál egy szorosban megtámadta A király életét csak az önfeláldozó Héderváry Lőrincnek köszönhette, aki az ellenség megtévesztésére Károly Róberttel ruhát cserélt és így hősi halált halt 513. -1823. NOVEMBER 9. E napon tartották meg először Paks negyedik országos állat- és kirakodó vásárát 514. -1902. NOVEMBER 10. A földművelésügyi miniszter leveléből kiderül: a sétatérnél létesített parterősítésen az ottani fakereskedő szálfákat vontat, az odaállított uszoda megerősítésére a burkolatba cölöpöket verdes, sőt a vízmérce lépcsőin és vaslemezén is tuskókat vontatnak. Elrendelte tilalmi tábla állítását. 515. -NOVEMBER 11. Márton napja. Ekkor gyújtottak a boltban először gyertyát. Márton olykor fehér lovon jár (havat hoz); ha Márton jégen áll, karácsonykor sárban botorkál, tartotta a néphit. 516. -1873. NOVEMBER 11. Megalakult az J3ső Közép-Dunai Haltenyésztő Társulat”. A 200 darab 199 forintos részvény dacára a drágaságnak, rövid idő alatt elfogyott. A halastó a volt Xaki-Duna-ág elrekesztésével alakult ki a túlsó (bal) oldalon. 517. -1886. NOVEMBER 11. Az Újvárosi Olvasókör megkezdte működését 518. -1847. NOVEMBER 12. V. Ferdinand király elsőként szólalt meg magyarul az országgyűlésen: jbrvendek, hogy itt látom Magyarország Rendjeit AtyiÉ szándékomat mutatják királyi előterjesztéseim. Fogadják azokat bizalommal." 300 esztendő reménységét váltotta valóra ez a néhány magyar szó Az ősz Keglevich Gábor, ki a királyi pallost tartotta, annyira elérzékenyült, hogy fehér szakáién leperegtek a könnyei. Sírtak a többiek is, senki nem szégyelte