Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-11-03 / 22. szám

paksi hírnök 8 1993. november 3. t imlékezzünk Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég idom, hogy elbeszéljem? ] régiekről- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) NOVEMBER 492. - Szent András hava. Osz­­utó-hó. A latin novem=kilenc szóból ered, mivel a tégi római időszámításban a kilencedik hónap volt. A Nap látszóla­gos mozgása közben e hónapban lép a .nyilas” jegyébe. Jelenleg az év 11. hónapja. 493. -NOVEMBERI. Mindszentek ünnepe. Ekkor már a természet is nyugovóra tér; ezért be­fejezték a földeken az őszi munkákat is. Egyházi ünnep Eredetileg azokra a megholtakra emlékeztek, kiknek a nap­tárban név szerint nincs napja A rá következő halottak napja miatt elsor­vadt, vigíliája (előestbe) lett. 494. -1335. NOVEMBER 1. A Visegrádi Kongresszus napja Károly Róbert királyi tekintélyére vall, hogy udvarába sereglettek Kelet- Európa királyai, fejedelmei közős ügyeik megtárgyalására. Jelen volt HL Nagy Kázmér lengyel és János cseh király a német lovagrend követsége; Károly morva őrgróf, I. Rudolf szász és III. Boleszló sziléziai herceg. A tár­gyaláson a magyar király szava döntött. A küldöttségek nagy számára utal: naponta csak az idegeneknek 4000 kenyeret és 180 hordó bort osztottak ki Nem kevésbé jelentős a jelenlegi, .Visegrádi hármak” találkozója, melyen szintén magyar, lengyel és csehszlovák küldöttek vesznek részt. 495. -1886. NOVEMBER 1. A paksi autonóm izraelita hitközség iskolájában ekkor nyűt meg az ismétlő iskola. A tanítás naponta este 5-6 óra között folyt, díj­mentesen. Az épületet a piactér kiala­kítása miatt lebontották. 496. -1945. NOVEMBER 1. Ekkor állították fel az építési Szaktanács”-ot Tagjak Tuba János kőműves, Bán Ferenc ács, Szelp József asztalos, Paczolai Lajos, a földigénylő bizottság elnöke, Albert József kertész, Gosztonyi János iparművész, Szabó István és Dömötör József községi elöljárók és a Nemzeti Bizottság küldötte 497. -1239. NOVEMBER 2. E napon választották esztergomi érseknek Rátóti Mátyást. 498. -1826. NOVEMBER 2. Ekkor jelentette Nedeczky Ferenc táblabíró paksi kőzbirtokos a megyegyűlésnek: jDrömmel tudatom, hogy a nádor József főherceg üdvözlésünkre magyarul válaszolt Az uralkodóhoz tagjai közül ő szólalt meg először magyarul. Ezen ország gyűlés megvédte a reformmozgalom két fő szervét, az országgyűlést és a megyei önkormányzatot ” 499. -1826. NOVEMBER 2. A legviharosabb megyei tisztújító közgyűlés napja A megyei eDotzék Csapó Dániel vezetésével előretört a konzervatív Dőryekkel, Pterczelekkel, báró Rudnyánszkyakkal szemben. Meglepetésre a negyedik helyen jelölt Csapó Dániel győzött döntő fölénnyel, majd szokás szerint négy szolgabíró székestől a magasba emelte az új alispánt Erre Ferczel István, fel­­indultságában Csapót székestől a zöld asztalra borította. A teremben fel­bomlott a rend, kiabálás, dulakodás tá­madt, mire Tihanyi Tamás főispán jobb­nak látta, ha egy különszobába zárkózik. A rend végül a józanabbak jóvoltából helyreállt. 500. -1874. NOVEMBER 2. E napon rabolták ki a Gyü­­rüsi-hídnál a Paksról Földvárra induló postajáratot A postakocsi akkor még személyt is szállított. így utasát, egy zsidó kereskedőt is súlyosan bán­talmazták. De be tudott vánszorogni Bölcskére, jelenteni a rablást, melynek elkövetői földváriak voltak. 501. -1893. NOVEMBER 3. Egy kolerajárvánnyal kapcsolatos vizsgálat után a főjegyző jelentette: az izraelita iskola bővítését a szellőzetlensége miatt nem találták szükségesnek, annak ellenére sem, hogy első osztályba 74, a második osztályba 77, a harmadikba 80, a negyedik és ötödik osztályba 66 tanuló jár, a levegő a tantermekben igen párás. A tankötelesek száma ennél is több; sokan kirekedtek az oktatásból hely­szűke miatt, ami pótolhatatlan hátrányt jelent számukra. 502. -1436. NOVEMBER 3. Zsigmond király e napon olyan privilégiumot adott a zsidóknak, hogyha nincs kikötött kamatláb; akkor hetenként 2%ot vehetnek. Ez tetemes, több mint 100%-os uzsorakamat. 503. -1387. NOVEMBER 4. Zrínyi Pál Paks birtokosa ekkor tett panaszt Mária - királynőnél: Paksy Olivér fiai Paksy János és Paksy Ferenc erőszakkal foglalnak a Száva menti Pedvar és Zsupuneila bir­tokaikból, holott azokat Nagy Lajos király hozzájárulásával Paksért kapták cserébe. 504. -1699. NOVEMBER 4. Újabb részleges megyegyűlés volt Pakson. Elrendelték: jGabona sza­badon eladható azt bárki megveheti zsidók, törökök és rácok kivételével.’’ így ellensúlyozták a rekvirálást. 505. -NOVEMBER 5. Szent Imre herceg. Szent István király fiának ünnepe Freskó képe díszíti a Jézus Szíve templomot, a kömlődi templomot pedig az ő tiszteletére szén tehát fel 506. -1725. NOVEMBER 5. Paks újratelepítő szerződése fűző­dik e dátumhoz. Jelentős helytörténeti dokumentumunk. 1. Minden gazda, az kinek vonyós marhája vagyon, egy pár vonyós marhátul tartozik esztendőnként egy tallért fizetni földesurának összesen 6 darab utáa Saját házában lakó igásállat nélküli gazda 1 forintot, a zsellér, vagyis a „ridegh" ember, aki másnál lakik 50 dénárt fizessen. 2. Minden nagygazda esztendőnként 12 napot köteles szekereivel szolgálni, az egyszdteresek összefogva szolgál­nak 12 napot. Az állat nélküliek 12 nap számot kötelesek vállalni. 3. Kőteleztetnek az igások egy napi tavaszi és egy napi őszi ugar; vetőmag és keverő szántásra. 4. Minden gazda, és zsellér egy-egy boglyára való szénát köteles kaszálni és azt összehordani. 5. Minden gazda egy hosszúfuvarra ura akarattya szerint tartozik fogatát ki­állítani, akár Budához vagy Győrhöz is. 6. Az eddigi szokás szerint minden terményből kilencedet vagy tizedet köteles a jobbágy földesurának kiadni, azt a kúriájába beszállítani. 7. Minden háztól 1 kappant, 10 tojást keö adni az uraságnak, az egész helység pedig két borjút esztendőnként akkor, amikor az uraság kívánja. 8. Kocsma és mészárszár fél esztendeig tartható nyitva, de a sört és pálinkát ez alatt is árulhatja az uraság A marhanyelv az uraságnak jár. 9. Minden más munkát az adó­jövedelembe be kell tudni 10. Jószágot senki sem adhat el az uraság nélküL 11. Cseléd szolgálati bérek: ma­gángazda, aki a gazdaságot vezeti, ha minden szükséges szerszámot (kerék, taliga, eke, járom) tud csinálni, a gazda kenyerén élve 30 forintot és bocs­­kornak felcserzett bőrt; a közönséges béres, aki az eke körül munkálkodik és az ökrökkel kint hál, 16 forintot és bocskomak való cserzett bőrt; az ostorosgyerek 8 forintot és bocskort kapott 12. A cselédség a maga kenyerén élve ezeken felül természetben is ka­pott juttatást élelmezése megvál­tásaként. A magángazda 18 pozsonyi mérő búzát, 30 font sót, egy darab esztendős süldőt vagy egy mázsa húst, fél mérő borsót, lencsét és babot; az öreg faragó béres 15 mérő búzát 20 font sót és 80 font húst Daröczy Ferenc alispán úrbéri szerződés-rendeletével megelőzte az összes vármegyét és ezzeí nemcsak haladó gondolkodásról, hanem szociális érzékről is tanúságot tett ez egyik magyarázata annak, hogy a paksi közbirtokosság ellen a jobbágyság soha nem szervezkedett Daróczy e paksi modellel, olyan úrbéri szabályzatot ajánlott a megyén keresztül országos elfogadásra, mely alkalmas volt arra, hogy a földes urak sorozatos vissza­éléseit megakadályozzák és az úrbéri terheket csökkentsék. 507. -1948. NOVEMBER 6. A Paksi Ének- És Zeneegyesület 40 éves fennállása alkalmából, e napon tartotta jubileumi hangversenyét 508. -1894. NOVEMBER 7. Becker Jakab paksi községi képviselő-testületi elöljáró indítványára úgy határozott a testület: amennyiben Szeniczey Ödön és társai a vasút építését nem kezdik meg ez év végéig, akkor a felajánlott hozzájárulásukat visszavonják, nehogy egy másik, cél szerű vasút létesítésétől lemaradjanak. 509. -1412. NOVEMBER 8. Zsigmond ekkor zálogosított el 13 szepesi várost. 510. -1886. NOVEMBER 8. Paksot két kerületre osztották, a megyei bizottsági tagok megválasztása céljából. Ekkor lett a felső kerületből (a Fo úttól északnyugatra) megyei bi­zottsági tag Bach Fülöp, Kern Ferenc, Girst Áriám, Scheuer Miklós és Frank János községi elöljáró Az alsó kerületből báró Jeszenszky János közbirtokost és Kiss Lajost választották bizottsági tagnak. 511. -1947. NOVEMBER 8. E napon mutatta be a Paksi Ének- És Zeneegyesület ftwárosi művészek közreműködésével és nagy sikerrel a Jdárom a kislány" dmflj Schubertról szóló operettet. 512. -1330. NOVEMBER 9. A látszólag behódolt Basarab havasföldi vajda ekkor csalta tőrbe Károly Róbertét, majd Fosadánál egy szorosban megtámadta A király életét csak az önfeláldozó Héderváry Lő­rincnek köszönhette, aki az ellenség megtévesztésére Károly Róberttel ruhát cserélt és így hősi halált halt 513. -1823. NOVEMBER 9. E napon tartották meg először Paks negyedik országos állat- és kira­kodó vásárát 514. -1902. NOVEMBER 10. A földművelésügyi miniszter levelé­ből kiderül: a sétatérnél létesített part­erősítésen az ottani fakereskedő szálfákat vontat, az odaállított uszoda megerősítésére a burkolatba cölöpöket verdes, sőt a vízmérce lépcsőin és vas­lemezén is tuskókat vontatnak. Elren­delte tilalmi tábla állítását. 515. -NOVEMBER 11. Márton napja. Ekkor gyújtottak a boltban először gyertyát. Márton olykor fehér lovon jár (havat hoz); ha Márton jégen áll, karácsonykor sárban botorkál, tartotta a néphit. 516. -1873. NOVEMBER 11. Megalakult az J3ső Közép-Dunai Haltenyésztő Társulat”. A 200 darab 199 forintos részvény dacára a drágaságnak, rövid idő alatt elfogyott. A halastó a volt Xaki-Duna-ág elre­­kesztésével alakult ki a túlsó (bal) oldalon. 517. -1886. NOVEMBER 11. Az Újvárosi Olvasókör megkezdte működését 518. -1847. NOVEMBER 12. V. Ferdinand király elsőként szó­lalt meg magyarul az országgyűlésen: jbrvendek, hogy itt látom Magyar­­ország Rendjeit AtyiÉ szándé­komat mutatják királyi előterjesz­téseim. Fogadják azokat bizalommal." 300 esztendő reménységét váltotta valóra ez a néhány magyar szó Az ősz Keglevich Gábor, ki a királyi pallost tartotta, annyira elérzékenyült, hogy fehér szakáién leperegtek a könnyei. Sírtak a többiek is, senki nem szégyelte

Next

/
Thumbnails
Contents