Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-11-03 / 22. szám

PAKSI HÍRNÖK

4

1993. november 3.

Nosztalgiavonat Ö-Paks állomásra

Múzeum a város szélén

A 44 évvel ezelőtt egy mázaszászvári vasutascsaládban született, néhány éve még a pécsi Utasellátónál dolgozott Varga József igencsak meglepődött volna, ha azt mondják neki egykoron: ő lesz ez év februárjától a Paksi Vasútmúzeum bérlője. A magas,

sovány férfi másfél éve él Pakson, és most a csaknem 17 000 négyzetméteres zárt- és szabadtéri múzeumbirodalom szemrevételezése közben beszélgetünk.

Szemben a löszfallal

Innen, a 6-os főút másk oldalán Európa egyik legérdekesebb löszfalképződménye emelkedik felőlünk, a dunai oldalon fölöttünk húznak a vadlibák. Autóval, helyi járatú busszal egyaránt elérhető a város széli múzeum, amelyet azzal a feltétellel kapott bérletbe Varga József, hogy a szakmai felügyeletet gyakorló Közlekedési Múzeummal, a tulajdonos MÁV Pécsi Igazgatósággal minden kérdésben egyeztet.- A múzeum fejlesztéséhez szabad kezet kaptam - mondja büszkén -, és természetesen kötelességem a nyitva tartás, az anyagbemutatás biztosítása, s természetesen a bérleti díj fizetése is.

Haladunk a fütőház felé az egykori felvételi épület mellett. Szembetűnnek az élőállat-rakodó, a pályamesteri kiszolgáló egységek, a raktár, fészer, elhaladunk a vasúti skanzen különleges attrakciói: a századelői mozdonyok, hórakók mellett.

A berendezett őrház, a pályafenntartás, a vasútépítés eszközei, kézi, gépi berendezések, osztálymémökségi, igazgatósági gépkocsik, vasúti kézihajtányok sorakoznak előttünk, ami-