Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-10-20 / 21. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1993. október 20. Választottjaink Bor Imre, a polgármester — Mikor került Paksra?- 1989. augusztus 16. óta dol­goztam az ESZI-nél. Egy pályázat megnyerése útján kerültem ide Budapestről, ahol az egyetem el­végzése után a Számítástechnikai Kutató Intézetben dolgoztam fej­lesztési mérnökként — Mikor alapított családot?- Feleségem 1988 agusztusában tudott áttelepülni az akkori Szovjet­unióból Magyarországra, és ’89 májusának végén született meg a fiunk. Ekkor albérletben éltünk, Pesten kilátástalannak tűnt a lakás­­lehetőség, így kapóra jött a HVG- ben közzétett hirdetés, hiszen e ta­nári státus lakással is járt Ennek kö­szönhetően biztonságban tudtam családomat ráadásul a szakmámat is gyakorolhattam. Mindig is tanár­ként ki akartam próbálni az életem. — Meddig dolgozott az ESZI- ben?-1990. október végéig. — Az SZDSZ jelöltjeként ke­rült városunk vezetésének az élére. Hogyan történt ez?- Az SZDSZ helyi csoportjával már a második összejövetelükkor fölvettem a kapcsolatot Ekkor még nem gondoltam volna, hogy én leszek a párt polgármesterje­löltje. Jelölésem az országgyűlési és önkormányzati választások előtt is felmerült de a válaszom mindig nemleges volt. Aztán a helyhatósági választások máso­dik fordulója után már tudni lehe­tett, hogy az SZDSZ-FIDESZ koalíció fog révbe jutni Pakson. A polgármesterséget azonban sen­ki sem vállalta rajtam kívül. — Ez mennyire változtatta meg addigi életét?- Teljesen. A családom nehez­teli is mindezt, sajnos kevesebbet tudok törődni velük, mint tanár koromban. — Több mint négy éve élnek Pakson. Mennyire sikerült meg­szeretni a várost?- Az elmúlt három év alatt, te­hát amióta polgármester vagyok sikerült megismernem a várost, és a véleményem mit sem válto­zott első ittlétem óta. Nagyon tet­szik Paks. Én borsodi vagyok, majd Pesten jártam egyetemre. Egyik hely sem híres a tiszta leve­gőjéről, itt viszont ez megvan és a környezet is tiszta, ápolt. A Duna is lényeges számomra, hiszen gyerekkoromban is meghatározó szerepet játszott a folyó Tisza újvá­rosban. A Sajóra gondolok.- Köztudomású, hogy váro­sunk szép összegű költségve­téssel dolgozhat Jobban áll ezen a téren, mint több más vá­ros, település. Ez a többlet konkrétan miben mutatkozik meg a tudvalévőén kimagas­lóan jó szociális ellátottságon kívül?- Alapos szakmai munka előz­te meg a szociális hálózat kiépíté­sét A segélyezésre hatvanmillió forint áll a rendelkezésünkre. A gyakorlat az, hogy kizárólag rá­szorultsági alapon történnek a se­gélyezések, kiutalások, illetve az egyéb juttatások odaítélése. A legjobb példa a lakásfenntar­tási költség támogatása, illetve az átmeneti szállás létrehozása, amelyekre szükség van. Említhe­tem még az iskolások támogatá­sát is. Nagyon sok településen ezt úgy oldják meg, hogy a diákok in­gyen juthatnak könyvekhez, füze­tekhez az önkormányzat jóvoltá­ból. Mi ezt is differenciáljuk. Csak az kap támogatást, aki erre rászo­rul. A költségvetés huszonöt száza­lékát fordítjuk fejlesztésre, felújí­tásra, illetve bővítésre. Most már az a gyakorlat hogy az elképzel­hető hiányosságokat még a baj beállta előtt igyekszünk pótolni. Lényeges még az intézmények jó működése is. Más településekkel szemben nálunk nem kellett egy in­tézményt sem bezárni a költségve­tési hiányra panaszkodva. A ’91-es években tömegesen csukták be ka­puikat a bölcsődék, óvodák. Ezekre nálunk nem került sor. Említhetem még a közalkalma­zottak béremelésének teljesítését is. Országos szinten elég jelentős az elmaradás, úgy 30-40 százalékra tehető. Nálunk ez jó, ha 12 százalék. Persze ez annak az eredménye, hogy az eltelt három év alatt több­ször hajtottunk végre béremelést, így nem kellett olyan mélyre nyúlni a zsebünkbe, hirtelea- A testület ilyen arányú pártösszetételét mennyire tart­ja szerencsésnek? Talán keve­sen tudják, hogy Pakson „ki­sebbségi kormányzás” van.- Úgy érzem, hogy a testület politikai nézeteken alapuló össze­tétele hűen tükrözi a város jelen­legi képét így irányítani egy vá­rost nem egy leányálom, nem vé­letlen, hogy sokan ezt nem is sze­retik, ugyanakkor ez a helyzet ar­ra ösztönöz bennünket, hogy az előzetes egyeztetések után olyan indítványokat,, előterjesztéseket vigyünk testületi döntés elé, ami nehezen kifogásolható.- Mennyire számíthat önre a következő választásokon a párt?- Erre a választ még túl korai­nak tartom. Nekem, mint polgár­mesternek nem szabad ezzel fog­lalkoznom, hiszen a polgármes­ternek a képviselő-testületben ki­egyensúlyozó szerepet kell betöl­tenie, az időnként föl-fölvetődő hullámokat levezető elnökként kell lecsillapítani.- Sok paksi polgárt foglal­koztat az üresen lévő, mintegy hatszáz lakás sorsa. Mikorra várható kézzelfogható ered­mény ez ügyben?- Erről sajnos semmi biztatót nem tudok mondani. Ezeknek a lakásoknak a helyzete még meg­oldatlan. Az erőmű kezeli, fel­ügyeli ezeket, de nem rendelkezik velük, nem ő a tulajdonos. E laká­sok sorsa a kormány kezében van, s a jövő évre előterjesztett költségvetés ismeretében kevés esélyt látok arra, hogy a közeljö­vőben ezt egyedi esetként külön kezelve át tudnák adni az erőmű­nek. Persze mi ezt javasoltuk, mert akkor az erőmű és az önkor­mányzat meg tudna egyezni eb­ben.- Milyen érzés olyan város a polgármesterének lenni, ahol olimpiai és világbajnoki ara­nyak teremnek?- Természetesen nagyon jó, de ugyanakkor ez felelősséggel is jár, hiszen kötelességünk a továb­biakban is biztosítani azokat a fel­tételeket, amiket joggal várnak el tőlünk.- Sokak szemében tüske volt, hogy Anti mellett edzője, Hangyási László nem kapta meg a díszpolgári címet- Kovács Antal azóta világbaj­noki arannyal is büszkélkedhet, s ez jó alkalom számomra, hogy ja­vasoljam a testületnek, hogy Han­gyási Lászlót is illesse meg ez a ki­tüntetés.- Lesz-e újra gesztenyesor a Dózsa György úton?- Vágyam, hogy az óvárosban a Szent István tértől a Városi Könyvtárig sétálóutca legyen. Nem vagyok szakember, így nem tudom, hogy a fásítást meg kelle­­ne-e várni emiatt, vagy sem. A műszaki csoport már foglalkozik ezzel a témával, remélem mie­lőbb szép fák alatt sétálhatunk a főutcán is. OLÁH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents