Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-10-06 / 20. szám

1993. október 6. 9 PAKSI HÍRNÖK Konduktív oktatás-nevelés HUSZONNÉGY ÓRÁS SZOLGÁLAT Pakson a Tolnai úti óvo­dában egy külön csoport­ban foglalkozik Czibók Virág, a világhírű Pető Inté­zetben diplomázott kon­duktor az arra rászoruló gyerekekkel. A mozgássé­rült csoport vezetőjét 1992 szeptemberétől Pach Tünde segíti munkájában.- Tavaly a csoportunk hét gyermekkel foglakozott - mondja Czibók Virág. - E csoport összetétele minden tekintetben vegyes volt értve ezalatt az életkorukat moz­gás, illetve értelmi fogyaté­kosságuk szintjét Ennek elle­nére - kis családként - ered­ményesen tudtunk működni. Ezt a gyermekek értelmi és mozgásállapotában beállt pozitív irányú változás tük­rözi a leghűebben, no és a csoport létszámának csökke­nése is ezt igazolja. Év végére egy kislányt „integráltunk”, aki jelenleg egy bonyhádi általános iskola tanulója, egy kisfiút pedig a neki megfelelő iskolatípusba küldtünk, ugyanakkor a velük való kap­csolat természetesen nem szakadt meg. Havonta egy alkalommal utógondozáson vesznek részt és ezen felül ott­honi feladatokat kapnak, illetve oldanak meg. Jelenleg kilencre nőtt az ide járók száma. Egész napra kiterjedő foglalkozáson két gyermek vesz részt, a többiek többórás ambuláns foglalko­zásra látogatnak el a Tolnai úti óvodánkba.- Hogyan kezdődik egy nap?- A munkánk már a gyerekek megérkezésekor elkezdődik, amikor a megfe­lelő pozíció megtalálása után az öltözést-vetkőzést tanul­juk. Ennek, csakúgy, mint minden többi feladatnak a megoldása gyermekenként különböző. Ezután követke­zik a reggeli, ahol ülni is tanu­lunk, a kanál, illetve a pohár helyes használatának taní­tása a feladatunk. Később jön a mosakodás, fogmosás. A foglalkozásaink meglehető­sen összetettek, nem lehetnek „üresjáratok”, mivel a moz­gássérült gyerekek új ismeret­­szerzése minden tekintetben akadályoztatott A gyakorla­tok közben énekelünk, verse­lünk. Minden pillanatot meg kell ragadnunk az új ismere­tek átadására.- Milyen a kapcsolat a szülőkkel?- A viszonyunk jónak mond­ható. Ellátjuk őket tanáccsal, igyekszünk mindenben a segít­ségükre lenni. Segítünk a gyer­mek otthoni napirendjében, bemutatják az itt kialakí­tott öltözködés, étkezés hely- és helyzetváltoztatás módját, ugyanis egy ilyen kisgyermek állapotának fenntartása, fej­lesztése 24 órás szolgálat * * * Pakson és környékén keve­sen ismerik ennek a kollektív oktatás-nevelési módszer haté­konyságát Sokan talán szé­gyellik sérült gyerekük nevelé­sét, gyógyítását másra, ide­genre bízni. Pedig a példák egyértelműen bizonyítják, a Pető-intézeti módszer ma a világ legsikeresebb nevelési eljárása. Eleinte még legin­kább tehetősebb nyugati állampolgárok hozták hazánkba az erre rászoruló csemetéiket, s maguk is elámul­­tak az eredményeken. A jó hír gyorsan terjedt, egyre nagyobb igény mutatkozott eziránt Sőt, ma már elmond­hatjuk, hogy a jóból is megár­tott a sok, ugyanis a neveléssel párhuzamosan „kémkedés” is folyt A külföldiek „eltanulták” a módszert Ezek tudatában merem javasolni a szülőknek, ne a csodákban bízzanak. Valóban örvendetes, hogy városunkban is van már lehe­tőség a károsult gyermekek szakavatott gyógyítására. Ha már a Nyugatról volt szó: a szülők tetemes össze­geket fizetnek a különböző intézeteknek gyermekük reha­bilitációjáért Itt Pakson a gyó­gyítás nem kerül külön költ­ségbe, a Tolnai úti óvodában csak a „szokásos” óvodai költ­ségeket kell megfizetni. Már csak annál is inkább, mert a városháza e gyógyításra külön költségkeretet is bizto­sított -oz-

Next

/
Thumbnails
Contents