Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-09-08 / 18. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993^ szeptember 8. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem uár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) SZEPTEMBER 383. - Szent Mihály hava. őszelő-hó. E hó 22-én lép a Nap látszólagos mozgása közben a „Mérleg” jegyébe és eléri az őszi napéjegyenlőségi pontot ezzel kezdetét veszi az ősz. A rómaiaknál a hetedik hónap volt innen a neve. 384. - 1367. SZEPTEMBER 1. Nagy Lajos e napon alapította a pécsi „Janus Pannonius Egyetemet”, hol a teológia kivételével minden fakultás volt 385. - 1884. SZEPTEMBER L E napon alapították a paksi r. k. elemi leányiskolát és óvodát Az irgalmas nővérek (szeretet lányai) akkori főnöknője, az osztrák-magyar tartományi rend igazgatója és vizitátora, Mimgemdorfem nővér, Hanny Gábor r. k plébános, Streicher József káplán, hitközségi jegyző, báró Jeszenszky Kálmán földesúr, hitközségi világi elnök és dr. Novák Sándor orvos, hitközségi gondnok írták alá a jegyzőkönyvet 386. - 1884. SZEPTEMBER 1. E napon jegyezték be a paksi L Számú Általános Temetkezési Egylet tagjai közé elsőként Becker Jakab 38 éves polgárt A felvételt Koch Jakab és Szondi István választmányi tagok igazolták Horváth Sándor ev. parochus írta be, Becker Jakab 1905. február 5-én történt elhalálozását aki 59 éves volt ekkor és rendszeresen részt vett Paks közéletének irányításában, szervezésében, mint a város egyik legnépszerűbb és legaktívabb polgára. 387. - 1893. SZEPTEMBER 1. E napon nyitotta meg kapuit a paksi diákok előtt első középiskolája, az Állami Polgári Fiúiskola. 388. - 1031. SZEPTEMBER 2. Szent Imre herceg halálának napja, kit vadászat közben egy vadkan ölt meg. A dunakömlődi r. k templomot tiszteletére szentelték mely a németfrank telepítésű községnek „magyar érzelmére” vall. A Jézus Szíve templomban mellkép-freskója van a jobb oldali oszlopsoron. 389. - 1686. SZEPTEMBER 2. E napon foglalta vissza a töröktől a császári sereg Budát ezzel új élet kezdődött Paks környékén is. A szétszakadt országrészek összeolvasztása évtizedekig tartott, sőt Erdély csak két és fél évszázad múlva, 1848-ban egyesült ismét Magyarországgal. 390. - E napon kapcsolódik egy tipikus, a hódoltság idejére viszont nagyon is jellemző életsors. Buda várának török alparancsnoka akkor Csonka bég, a „nagyvezér szeme” volt Midőn Ali pasa elesett Csonka bég vette át a parancsnokságot a varban. Ámde erejük fogytán volt kénytelen-kelletlen, megadta magát a németeknek A zsákmány elosztásakor a császár a béget és 9 éves fiát kérte magának és Bécsbe vitte őket Itt Csonka bég megkeresztelkedett és felvette a Zugenberg Lipót József nevet Korábban azért nevezték Csonka bégnek, mert egyik kezefeje hiányzott I. Lipót király magyar nemessé ütötte és egy lovasdandár kapitányává tette. E minőségében járt vidékünkön is. Címerképe stílszerűen egy csonka kar volt 1706-ban ezredéve] Olaszországban harcolt a franciák ellen, ahol fogságba esett A franciákra jellemző cinizmussal XIV. Lajos kiszolgáltatta a törököknek A szultán a szerencsétlent zsákba varratta és a Boszporuszba dobatta. Fia, Zugenberg Ferenc később osztrák báró és altábornagy lett 391. - 1564. SZEPTEMBER 3. Paksnál tűzharcba keveredett a Szigetvárból kijött portyázó magyarokkal egy török adóösszeíró csaus, néhány magyart megölt de maga is megsebesült Ezért I. Szulejmán elrendelte: „Vitéz szolgálatáért kegyelmemből ezer akcsefizetés nagyobbílást írtam elő szdmdra s parancsolom, hogy a tőle elvett régi tímárra, te budai beglerbég kinevezd” 392. - 1830. SZEPTEMBER 4. Ekkor tette meg sikeres próbaútját Bécs-Pest között az Első Dunagőzhajózási Vállalat I. Ferenc nevű személyhajőja. . 393. - 1948. SZEPTEMBER 4. A Paksi Sport Egylet öltöző és klubhelyiség céljára kérte a község kezelésében lévő Kurcz György-féle alapítvá/iy-telkének azon részét mely a Kiss Lukács Jánosnak bérbe adott területéből fennmaradt A kért telket 10 forint évi bérért a képviselő-testület átadta. 394. - SZEPTEMBER 5. Szent Lőrinc napja. A lassan beköszöntő ősszel kapcsolatos. A lőrinces dinnye, körte a néphit szerint már nem igazán édes. Ezen a napon fordul az időjárás, ha derűs, hosszú őszre számíthatunk Lőrinc napja után a fás növények fejlődése megáll, a csúszómászók odvaikba bújnak Ez a szabad fürdés utolsó napja. Pakson a szabad strandolás szezonja július 13-tól tartott szeptember 5-ig, úszómester felügyelete mellett 395. - 1799. SZEPTEMBER 5. A nagy hírű botanikus Kitaibel Pál említi: Faddon sok és igen jó minőségű dohányt termesztenek 396. - 1865. SZEPTEMBER 6. Liszt Ferenc e napon írt levelet barátjának paksi útjáról. „Szombaton reggel 6 órakor indultam el Pestről Biilowékkal és Reményivel. Hogy pesti házigazdámat megkíméljem a komi felkeléstől, már pénteken este felszálltunk a hajóm és az éjszakát ott töltöttük A hajó 6 óránál rövidebb idő alatt vitt le bennünket Paksra, ahol két hintó várt ránk, ezeken folytattuk utunkat Székszárára, ide délután fél négy ómkor érkeztünk meg.” Liszt körülbelül másfél órát tölthetett Pakson Daróczy Tamás szolgabíró és neje Szeniczey Stefánia vendégszerető otthonában a Deák-házban. A kúria ajtaja mindig nyitva állt a művészek, politikusok előtt 397. - 1526. SZEPTEMBER 7. I. Szulejmán török szultán naplójából idézek: „1526. szeptember 6-án csütörtökön indultunk egy távoli állomásm, Paksra, ahova e hó 7-én érkeztünk” így lett e nap Paks legtragikusabb péntekje, ekkor lépte át először városunk küszöbét a török, hogy aztán másfél évszázadig ki se tegye onnan a lábát 398. - SZEPTEMBER 8. Kisasszony napja. Már a pogányoknál is őszelő nap volt Fecskehajtó kisasszonynak is nevezték mert e naptól indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak Rendszerint e nap táján ürül ki a Kossuth Lajos utcai gólyafészek is. A nép Kisasszonykor fogott hozzá a dióveréshez. 399. - 1266. SZEPTEMBER 8. IV. Béla király Kumleud-on (Kömlődön) ekkor tartott ítélő napot melyre a középkorban ott kerített sort az uralkodó, ahol éppen udvarával hosszabb ideig tartózkodott Tehát Kömlőd alig 15 évvel a tatárjárás után nemcsak lakott hely volt ismét hanem megerősített kiráíyi udvarhely is, az akkor még eléggé ép római vár maradványait felhasználva. 400. - 1566. SZEPTEMBER 8. E napon játszódott le a szigetvári dráma, a paksiak megkülönböztetett tisztelettel tartoznakZrínyi Miklósnak, hiszen ősei az utolsó Árpádok idején paksi birtokosok voltak, akikkel Nagy Lajos király alatt cserélte el délvidéki birtokait a Paksy család alapítója, Rátóti II. Olivér. Pokus-, Pakusról II. Olivér vette fel a de Pakos nevet 401. - 1899. SZEPTEMBER 9. 97 évi működése alatt e napon történt az első - szerencsére eddig egyetlen - vasúti összeütközés a szárnyvonalunkon. A hajnali heves vihar a dunaföldvári pályaudvarról három vagont a nyílt pályára sodort, majd ezek a Paksról érkező vonattal összeütköztek A mozdony és a postakocsi lezuhant a töltésről, a harmadik - mely szerencsére üres volt - szilánkokra tört A negyedik vagon keresztbe zuhant a sínpáron, szintén üresen, a további nyolc kocsi sértetlen maradt Kiderült hogy akkor a szerelvény 11 vagonból állt! Emberéletet azért nem követelt mert a Pakson felszállók szokás szerint az állomáshoz legközelebbi kocsikba szálltak, a fűtő leugrott a gépről, a mozdonyvezetőt „épségben” sikerült kiszabadítani a mozdony alól. A mozgóposta-kocsiban pedig akkor senki sem tartózkodott 402. - 1898. SZEPTEMBER 10. Erzsébet királyné tragikus halálának napja. Róla nevezték el az Erzsébet Nagyszállót és az Erzsébet Sétányt a vasúti megálló és a Süveges-rév között 403. - 1382. SZEPTEMBER 11. E napon halt meg - éjfél tájban -Nagy Lajos király, kinek nevéhez fontos helytörténeti események fűződnek E hó 16-án Székesfehérvárott temették el. 404. - 1604. SZEPTEMBER 11. A török hódoltság alatti állapotokra különösen jellemző helytörténeti dokumentum fűződik e naphoz. Ugyanis a győri káptalan ekkor tartotta tanúkihallgatásait Varga Bálint bölcskei lakos és társai kárára, még 1601-ben elkövetett hatalmaskodás tárgyában. Ebből kiderül, hogy milyen sokan menekültek el akkor vidékünkről a szabad hajdúk folytonos zaklatásai elől a királyi országrészbe. Bölcskéről például Moson, Komárom, Győr és Nyitra megyékbe, a Paksyak ottani birtokaira, vagy a várakba. Révfaluban élt Balassa János (30 éves), Bene Péter (38), Bodó Mihály (45), Hardi Demeter (25), Hardi János (62), Kovács György (38), Mátéffy Gáspár (63), Patai István (40), Somogyi Péter (50) és Tóth Imréné (?) jobbágy. Győrben élt: özv. Bene Ferencné (35) és Koczka Jánosné (Ács Katalin, 35) jobbágy. Komáromban élt: Bene Illés (70) jobbágy, Bucska Balázs (35) kereskedő, özv. Bőcs Pétemé (32), Darabos János (36), Éles Mihály (40), özv. Alföldi Mátyásné (35), Kovács János (35), Szabó András (40), Szintai Jánosné (33) és Varga Pál (53) valamennyi jobbágy. Érsekújváron élt: Csemus János (35) községi esküdt Magyaróváron élt: Fejes Albert (40), Thama Orsolya (25) (Pál testvére), Thama Pál (32), özv. Nyitrai Benedekné (50) és özv. Somogyi Tamásné valamennyien jobbágyok Bölcskérő!, Pest 1604. február 14-én történt megszállása után menekültek el tömegesen az őslakók Vándorútra késztették őket mint látjuk a törökökön kívül a szabad hajdúk is, minden nyomorúságuk ellenére kíméletlenül megsarcolták őket arra hivatkozva, hogy viszonzásul védelmet biztosítanak a számukra. De hát ez merő ígérgetés volt hisz ők sem mertek nyíltan szembeszegülni nagyobb török erővel. A bölcskeiek így háromfelé adóztak: egyszer a megszálló töröknek, másodszor Rátóti nembeli Eörsy Péter végvári kapitánynak, mint az elmenekült régi földesurak örökösének és a szabad hajdúknak. A török a hajdúk sarcait nem torolta meg soha és ugyanúgy elnézte, hogy a megszállt terület lakossága, volt magyar földesurának is befizesse az adót miután ő mára magáét behajtotta. A lakosság sem tiltakozott ez ellen, mert valamiféle kapcsolatot tudott így fenntartani a királyi országrésszel, reménykedve a fölszabadításban. A tanúk emlegetik az akkori két bölcskei szigetet is. Az egyik neve Makádi-sziget, a másiké pedig Katlagi-sziget volt 405. - 1686. SZEPTEMBER 11. Paks felszabadult a 150 éves török iga alól. 406. - 1725. SZEPTEMBER 1L Végre újra megnyílhatott az országgyűlés. 407. - 1897. SZEPTEMBER 1L E napon fogadták Pakson ünnepélyesen az ev. templom felavatására érkező Gyurátz Ferenc dunántúli ev. kerületi püspököt A határban Szeniczey
