Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-27 / 2. szám

1993. január 27. 9 PAKSI HÍRNÖK 64. - 1897. FEBRUÁR 14. Paks és vidékének vadászai sűrűn panaszolták, hogy igen elszaporodtak a vadorzók. A paksi rendőrség e na­pon rátalált a tetemes elszaporodás okára. Hütter Nándor paksi vaskeres­kedőt éppen akkor lepték meg, ami­kor lőport és lőszereket adott el, me­lyek árulására engedélye nem volt 65. - 1947. FEBRUÁR 15. A Tolnamegyei Néplapból idézek: „Zsúfolásig telt nézőtéren, legalább 600-an hallgattáka paksi dalárda be­mutatkozó hangversenyét a Nagy­szállóban. Élvezni jöttek a dalt és a ze­nét, nemcsak értelmiségiek, hanem kendős nénikék is. Nem csoda, mert a dalárda vezetősége megtalálta a szét­zilált társadalomban az utat, mely a muzsikán keresztül vezet az összefo­gásra. Látó Erzsébet hatalmas mézeska­lács szívvel hirdette meg az első szá­mot, dr. Rézbányay Békehimnuszát. Zeng a zsoltár és visszatérő refrénként simulnak az arcok, könnyebbednek a szívek, amikor a 65 tagú vegyeskar újra meg újra zengi az örök kívánsá­got: adj a világnak békét A színpa­don is látszik a nagy szeretet, gondos­ság, Kasselik László polgári fiúiskolái tanár, festő-szobrászművész avatott ízlése. Az egymás után pergő további énekszámok között Hütter Gyula he­gedűművész és Miklóssy Irén ope­raénekesnő számai nemcsakfelüdítet­­ték a hétköznapokba zárt lelkeket, ha­nem örök értékekkel is telítették. A dalárda teljesítménye elsőrangú volt Dr. Rézbányay Dezső karnagy nagy kultúrájú, elsőrendű muzsikus, mint kísérő is. Zongorakíséretben ki­emelkedett még dr. TölgyesiSándor­­né, a tisztiorvos neje, kár hogy szólót nem játszott. A műsor fénypontja volt Rézbá­nyay népdalfeldolgozása. Ezalatt valóságos zenekarnak hatott a kórus. A hangverseny meggyőzte az oda­­tévedőt: Pakson minden téren gondo­zott lelkiséggel találkozhat ” 66. - 1947. FEBRUÁR 16. Paks közönsége a fenti hangver­senyt követő napon szintén nagy számban vett részt a Paksi Kereskedel­mi Iskola diákszínpadának előadá­sán. Moliére: Képzelt beteg című da­rabját adták elő a Paksi Iparos Kör dísztermében az Ének- és Zeneegye­sület patronálásával. „Dr. Tarisznyás Györgyi, önképzőkört tanárelnök, mint rendező nagyobb színpadra kí­vánkozó szakavatottsággal oldotta meg növendékeivel a nehéz feladatot. A főszereplő Sárközi Dezső és az Er­­gán szerepét alakító Payer István márts kész jellemszínészek. Payer kol­légiumi elhelyezése ezután nem ütkö­zött nehézségbe. Nemes ízlést árultak el a paksi főiskolai hallgató Cservényi Judit díszletei és körhű jelmezei. Paks tehát ismét példamutatóan fogott ösz­­sze a kultúra terjesztésében.” 67. - 1849. FEBRUÁR 17. Furcsa levelet írtak e napon Paks közönségének a szekszárdiak, bizo­nyára sugalmazásra. „Méltó aggodalommal hallottuk, hogy önök a megyei császári királyi katonaságot városukba beengedni nem akarják, sőt annak fegyveresen kívánnak ellenszegülni. Pedig a tisztelt katonaság a mi városunkban a legna­gyobb fegyelmet tartja emberei kö­zött.” Hogy mégis bejöhettek váro­sunkba, nem az itt élő hazafiak gyáva­ságán, hanem higgadt józanságán és bölcsességén múlott 68. - 1378. FEBRUÁR 18. E napon nevezte ki a Rátóti nem­zetség egyik legkiválóbb tagját Kap­­lay Demetert VI. Orbán pápa eszter­gomi érsekké, majd bíborossá, később lengyel-magyar pápai követté. 69. - 1907. FEBRUÁR 19. Ekkor tiltotta el az alispán Schwentner József, Elser István, Duha Mátyás, Kocsis József, özv. Fuchs Ferencné, özv. Benedeczki Andrásné és Pol József paksi bor­bélymestereket a foghúzástól és ér­vágástól, mert Pakson Grünfeld Adolf és Stem Miksa orvosok letele­pedésével, engedélyük ha volt is, hiva­talosan megszűnt. 70. - 1932. FEBRUÁR 20. A község képviselőtestülete e na­pon tartott közgyűlésén kimondta, hogy a használaton kívüli régi községi iskola épületét és tanítói lakását nem adja bérbe, hanem ínségakció céljá­ra, valamint levente-otthonnak enge­di át 71. - 1711. FEBRUÁR 21. E történelmi napon hanyatlott el végleg II. Rákóczi Ferenc nagy fölke­lése. Hívei, a sors iróniájából éppen Vereckénél, honfoglaló őseink bejö­­veteli helyénél, hagyták el a haza föld­jét és Lengyelországba távoztak. 72. - 1299. FEBRUÁR 22. Az é napon történt birtokcsere jó példája a birtokok összpontosításá­nak. Rátóti Domokos királyi tárnok­­mester öt szabolcsi falut adott cserébe a Heves megyei Poroszlóért Mint minden csereüzletnél természetesen figyelembe kellett venni a birtok nagy­ságát minőségét megközelíthetősé­gét jövedelmezőségét a török határ­tól való távolságát de nem utolsósor­ban a birtokon élő jobbágyok számát a zsellérek munkaerejét a birtok eset­leges terheit stb. Domokos mesternek tehát megérte a csere, megérte, hogy Poroszlóért öt másik birtokot kellett átadnia, mert Poroszló a többi Heves megyei birtokaival szomszédos volt az átadottak viszont onnan ugyancsak távol estek. 73. - 1886. FEBRUÁR 23. Paks mezőváros közbirtokosai a Duna-part Piaci-rév és Duna utca kö­zötti szakaszát szabad kikötőnek nyilvánították. Itt bárki ki- és berakod­hatott az uszályokba, megfelelő hely­pénz lefizetése mellett 74. - FEBRUÁR 24. Jégtörő Mátyás-napja. A néphit szerint megtörte a jég uralmát Ámde, ha jeget talált akkor jeget is csinált Je­les napja volt ez a halászoknak is. Ugyanis ők azt tartották: Aki e napon a Dunából csukát fogott ki, akkor annak egész éven át gazdag halfogása lesz. 75. - 1884. FEBRUÁR 24. A Paksi Római Katolikus Legény­­egylet megalakulásának dátuma. 1884-ben Hanny Gábor paksi plébá­nos fogott hozzá a paksi iparos ifjúság megszervezéséhez. A legényegylet a Kossuth Lajos utca 13. szám alatti ház­ban kapott otthont Működése kiter­jedt Pakson kívül a környék falvaira is. Céljuk: a nőtlen iparos és kereskedő legények egybegyűjtése, lelki és erköl­csi oktatása, egészséges testi nevelé­sük elősegítése. Gyakorlati célkitűzésük a helybeli ipar fellendítése volt Ezt szim­bolizálta jelszavuk is: „Isten áldja a tisztes ipart” Pénzforrásaik: tagsági díjak, ado­mányok, segélyek, sportrendezvények, előadások, hangversenyek és egyéb tár­sas összejövetelek tiszta bevételei. Már az első évben 45 rendes és 45 pártoló ta­got toboroztak Az egyesület titkárává Tumó Antal római katolikus igazgató tanítót választották. 76. - 1922. FEBRUÁR 25. Csutorás László r. k. tanító e na­pon szervezte újjá a Paksi Dalkört a hazafiasabb hangzású Nemzeti Dal­körré. Paksi Dalkört 1870-ben alapí­totta Geyer Ádám r. k. kántortanító és Hoffmann Péter ev. tanító, a kórus né­hány hónap alatt bámulatos fejlődést ért el. 77. - 1893. FEBRUÁR 26. Az e napon megjelent hetilap közlé­se szerint a Paksi Kaszinó a földes­urak kihalásával annyira elnéptelene­dett, hogy termeiben csupa ridegség uralkodik. Az egylet hivatalsegédje, a hű és derék Madács Mátyás is meg­halt, aki eddig gondját viselte és takarí­totta az üresen hagyott termeket így most nincs senki, aki intézze az egykor oly híres kaszinó ügyeit, ahol Deák Ferenc s a megye reformpárti földes­urai oly gyakran adtak találkát egy­másnak. Egy későbbi dátumból azonban ki­derül, hogy a Paksi Kaszinó a kiegye­zés után újra éledt megfiatalodott és kulturális szerepét az 1950-es évekig megtartotta, amikor véglegesen be­szüntették működését Ami pedig a műemlék épületként nyilvántartott Nagyszállót illeti, ma sem működik eredeti funkciójának megfelelően. Ma sem mindenki rajong a 100 emeletes luxushotelekért. Szívesen megpihen­ne nyugodtabb körülményeket bizto­sító, patinás, régi hangulatot felidéző kisebb „beszálló-vendéglőben”. Ezt nemcsak a hagyománytiszteletünk igényli, hanem az idegenforgalom fel­lendítése is. Városunk jelenleg olyan, múltszázadi beszálló-vendéglő objek­tummal rendelkezik, mely egyedüli az országban és ez már önmagában ide­­gepfßrgalmi „csemege”. 'Tü)- 1703. FEBRUÁR 26. 7síz e napon Simontomyán tartott teljes megyegyűlésen elrendelték, hogy Tolna megye hajdúit akik a si­­montornyai várban nyertek elhelye­zést a következő vasárnapra Paksra kell irányítani, hogy ott kapitányuk,) Székely István jelenlétében, szemlét) tarthasson felettük királydaróci Da-1 róczy István, akkori tényleges alis-w pán. Erre elsősorban a laza és erélyte­len ellenőrzés végett, valamint a hiá­nyos közbiztonság erőteljes megrefor­málása miatt volt szükség. A török hódoltság alóli felszabadu­lás után még jó ideig nem volt megye­­székhely, hanem a megyegyűléseket rendszerint az alispánok vagy egyéb magas rangú megyei tisztviselők lak­helyén, valamint a megyeszékhelynek kiszemelt Simontomyán tartották. Paks mellett az is szólt, hogy Daróczy alispán egyben paksi királyi postames­ter is volt ami helyhez kötöttséggel járt. Csak azután foglalta el az alispáni széket véglegesen, miután a kincstár ezt a postamesterséggel összeegyez­­tethetőnek elismerte. 79. - 1949. FEBRUÁR 26. Sajnos ezen a napon léphetett fel utoljára a Paksi Ének- és Zeneegye­sület vegyeskara. Akkor sem önálló műsorral, mint eddig tette, hanem ki­egészítő és közönségvonzó számként a Paksi Szakmaközi Bizottság rendez­vényén, a kisebb iparosköri teremben. Máig sem tudtam kideríteni, hogy mi­lyen célokat leplezett ez az egyébként jól hangzó bizottság. Tény, hogy a kul túra felkarolása alig fedezhető fel a működésükben. Elgondolkodtató, hogy jónevű, sok sikert és örömet ma­gáénak mondható vegyeskarunk mű­ködését ezzel az indoklással tiltották be: „összetétele nem demokratikus”. Ennek cáfolására az énekkar teljes névsorát és a tagok foglalkozását ké­sőbb, a 248-ik sorszám alatt közlöm. Ezúttal csak annyit kívánok megje­gyezni, hogy a nem értelmiségi kórus­tagok száma semmivel sem volt keve­sebb, mint az utód Munkáskórusban éneklő „valódi munkások” száma. 80. - 1883. FEBRUÁR 27. A városi közgyűlés bizottságot kül­dött ki azzal a feladattal, dolgozza ki az ipariskola felállításával kapcsolatos terveket és az oktatási tervezetet E ne­mes cél érdekében bizottságot hoztak létre akkori közéletünk legjelesebb személyeiből. A bizottság tagja: Hagy­­mássy Károly közjegyző, Horváth Sándor ev. parochus, Molnár Antal elöljáró és Haypál Benő esküdt Az ideiglepes előkészítő iskolában addig is Hoffmann Péter ev. és Tumó Antal r. k. tanítók oktattak. Kívánatosnak tar­tották az Iparegylet felállítását. 81.1785. FEBRUÁR 28. E napon végeztette ki elrettentésül II. József király Horeat és Closkát 11 társukkal együtt 82. - 1876. FEBRUÁR 28. E napon kérte 23 „alsóvárosi” Du­na mellett lakó háztulajdonos az alis­pánt jöjjön ki szemlére, és intézkedjen a jeges árvíz pusztításainak további megakadályozásáról. Évente a jég megindulásakor életük és vagyonuk kockáztatásával, a legborzasztóbb ré­mületnek vannak kitéve, s bár min­dent elkövetnek ilyen veszély elhárítá­sára, sikertelenségük következménye a most is bekövetkezett és szemlélhető szerencsétlenség. Egy állandó védő­töltésről szíveskedjenek gondoskodni. Paks Monográfiájában a 61-től a 72-ik képek ízelítőt adnak egy ilyen jegesár nagyságáról. E képek láttán nagyon is el kell gondolkodniok a ma élő pak­siaknak, hogy a kettős (vasúti és köz­úti) töltés létrehozásával, mely az addi­gi árvízveszélyt végleg felszámolta, ár­­tottak-e többet a paksiaknak, vagy pe­dig a Dunától való elzárással. Kis kerü­lőkkel ugyan, de a meder az aluljáró­kon ma is zavartalanul megközelíthe­tő. A fürdés viszont ezen az oldalon ko­rábban is tilos volt Dunai nagymosás­ra meg kinek van ma ideje. 83. - 1852. FEBRUÁR 29. A ’48/49-es szabadsáarc után köte­lezővé tették, hogy a szolgabírók jelen­tést tegyenek a közállapotokról, főleg a megfigyelés alatt álló „lázadókról”. E napon a szolgabíró bizony nem ép­pen szívderítő dolgokat közölt Paks­ról. Sok gyermek meghalt vöröshim­­lőbep. Felütötte fejét a marhavész is. A katonaságnál széles körben elhara­pózott a lopás. Orgazdájuk egy Kauff­­mann nevű, Földváron lakó nyugal­mazott őrmester volt Ami pedig az adófizetést illeti, Paks mezővárosa ugyancsak erősen hátralékban van. DR NÉMETH IMRE helytörténész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents