Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-07-28 / 15. szám
1993. július 28. 7 PAKSI HÍRNÖK ÍRÁSJEL Dr. Tormáné Dr. Riba Ibolya Érdekes személyiség, néhányan talán kissé különcnek tartják. Legfontosabbnak életében a szellemiséget tartja. Az ügy mindig fontosabb, mint önmaga. Gondolkodása analitikus, szereti a gondolatokat apránként felépíteni, összerakosgatni. Dinamikus ember, aki mindent ambícióval, vállalkozókedwel, aktivitással végez. Nehezen viseli el a lassú embereket, ebből konfliktusai is adódhatnak. Ha látásával nem elégedett, forduljon szakorvoshoz! FAZEKASNÉ VISNYEI IRMA Hogy érzi magát Pálján? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el Pálfán 1993. június 14-20-a között Kíváncsian kérdezték az emberek az első napokban: Kik ezek az emberek a faluban? Mit akarnak? A kérdésekre a választ maguk a felmérők adták. Szívélyesen elbeszélgettek mindenkivel, aki hajlandó volt rá. „Milyen kedvesek” - hallottam a megjegyzést az öregektől. Még azt is megkérdezték „Hogy tetszik lenni?” Idős, magányos embereknek jólesik ma az ilyen kérdés, a jó szó. Elbeszélgetni nem ér rá mindenki. Kitárták a lelkűket, elmesélték élményeiket sérelmeiket bánatukat és közben észre sem vették, hogy azok az emberek dolgoznak és egy szocio-pszichológiai felmérés folyik a faluban. Összkép tárult elénk a falu életéből, ami ugyan nem új, de ilyen formában nem fogalmazódottmeg, és soha senki nem tárta elénk ilyen hűen a valós helyzetet Döbbenten néztünk vasárnap a művelődési házban, amikor a 25 ember, mintegy mozivászon, kivetítette elénk a művelődési élet népi hagyományok, egészségügy, szociálpolitika, gazdasági élet hitélet és kisebbségi kérdések egy-egy mozzanatát Ezek tények, a jó is, meg a rossz is. Ez beletartozik Pálfa életébe. Most rajtunk múlik: Merre? Hogyan tovább? Mit lehetne tenni? Mi az oka? Fogalmazódott meg soksok kérdés. Ha elkészül az írásos tájékoztató, bizonyára nagy segítségére lesz az önkormányzatnak, a képviselő-testületnek, ha tagjai időnként beleolvasnak és elgondolkodnak polgáraik egy-egy kérdésén, óhaján és azt megpróbálják hasznosítani, orvosolni. A pálfai önkormányzat nevében köszönjük a Szekszárd Mentái Higiénés Egyesületnek, valamint a Babits Mihály művelődési háznak az együttműködést Szívesen voltunk partnerek. TÓTH TERÉZIA Építkezők figyelem! Beremendi cement 635 Ft/q áfával, házhoz szállítva (min. 20 q-ig). Kovács József, Solt, tel.: 658. Paksiak lengyel képzőművészeti táborban Útközben Június 20-án hajnalban hat paksi képzőművész - sofőrrel és tolmáccsal együtt nyolcfős delegáció - indult útnak a lengyelországi Gubin felé. A helyi művelődési ház meghívása egy nemzetközi képzőművészeti táborba invitálta a paksiakat A rendezvény nemzetközi jellegét a gubeni - a kettészelt város németor- Klaus Bramburger egyik műve szági részében élő - a gubini és a paksi festők adták. A nyárból az őszbe mentünk, Pozsony után már felhős volt az ég, a nap csak ritkán bújt elő. Prága előtt az autópályán egy felhőbe autóztunk. (A táborozás ideje alatt is többnyire hűvös, borongós időnk volt Éjszakánként különösen lehűlt a levegő, a bungalók ablakai az utolsó reggeleken be is párásodtak.) A vasárnapi forgalomban hamar elértük a német-lengyel határt, már 17 órakor megérkeztünk Kosarzynba. A falu, üdülőteleppel együtt egy tó mellett fekszik, egy fenyőerdő közepén, 15 km-re Gubintól. Mi előszezonban jártunk ott, hiszen az iskolaév még nem ért véget így zavartalanul alkothattak a táborlakók. Nyugalmukat az időnként fel-felbukkanó hattyúk és néhány reménykedő horgász zavarta csak meg. Az előzetesen megadott program szerint minden délelőttöt rajzolással, illetve festéssel töltötték a meghívottak. Kellékekről a tábor szervezője, az igen agilis Dorota gondoskodott A megérkezésünket követő napon ismerkedési estet tartottunk, ahol megkóstolhattuk a valódi lengyel sörkülönlegességeket és üdítőitalokat Hangulatunkat az aznap délutáni kis incidens zavarta csak. Sofőrünk ugyanis városnézés közben elveszítette a jogosítványát, forgalmi engedélyét és a pénztárcáját Emiatt aztán a táborozás egy hete alatt beszéltünk német rendőrrel, jártunk lengyel rendőrségen és a gubeni Városházán. Gubin polgármestere, Czeslaw Fiedorowicz pedig igazoló levéllel igyekezett segíteni rajtunk. A papírok és a pénz nem kerültek elő. Fillér Jánosnak azonban ez mégsem szegte - legalábbis látszólag - kedvét, ő is ecsetet ragadott Műve, melyhez én is asszisztáltam, bekerült a kiállított festmények közé. Az utolsó napon ugyanis kiállítást rendeztek az elkészült és a művelődési ház számára felajánlott festményekből. Czeslaw Fiedorowicz polgármester úr is megtekintette a „tárlatot”, majd elbúcsúzott tőlünk. Látogatása után, tábortűz mellett mi is búcsút vettünk újsütetű barátainktól. Különösen megkedveltük lengyel lakótársunkat, Jant, az amatőr festőművészt Sokszor ült le közénk Klaus Bramburger, a gubeni csoport összetartója, aki nemcsak galériájába vitt el bennünket hanem aktívan közreműködött az eltűnt tárgyak felkutatásában is. Sok élménnyel, jó hangulatban indultunk haza és szerencsésen meg is érkeztünk. PESTHY MÁRIA
