Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-07-14 / 14. szám

PAKSI HÍRNÖK 12 1993. július 14. A paksi labdarúgás rövid története (5.) Az ASE új „szerzeményei” Leskó, Somodi A., Kiss, Junkucz, Porga, Ju­hász egészítik ki a múlt évi csapat létszámát edzők: Vábró és Patkós István. Az idény mérkőzésein váltakozó eredményeket ért el mindkét csapat A házi rangadókon ősszel a PSE 2-0-ra győzött, tavasszal 0-0 volt az eredmény. Szeptemberben barátsá­gos mérkőzésen Ferencváros-ASE 2-1. (A téli időszakban az ASE nemzet­közi teremtornát rendezett cseh­szlovák, jugoszláv és NB II-es csapa­tok részvételével.) A bajnokság vég­eredménye: HL helyezett a Paksi SE 30 15 9 6 43-23 39, V. helyezett az ASE 3013 8 9 36-33 34 ponttal. Az ASE ifik 7., a PSE ifik 8. helye­zettek a megyebajnokságban. Az idény végi edzőváltás: Vábró átment a PSE-hez Leskó Lászlóval, utóda Botos Antal lett, Váczi pedig az ASE-hoz távozott. A bornzérmes PSE osztályozót játszott az NB Il-be kerülését Keszt­hely és Ajka ellen, de nem tudott fel­jebb kerülni. 1988- 89. A Dráva-csoport egész évére a két paksi csapat hatalmas versengése nyomta rá bélyegéta baj­noki cím megszerzéséért Ebbe a töb­bi csapat nem tudott beleszólni. A bajnoki címet végül a PSE szerezte meg az ASE és a Bólyi Medosz előtt Ebben az évben 3 pontos eredmény­számítás volt I. helyezett Paksi SE 30 24 114 64-17 75 ponttal. A baj­nokcsapat: Németh, Héregi, Pran­­cza, Horváth, Bregovics, Kolarics, Horváth J., Blatt, Török Bércesi, Tóth, Rácz, Szakter. Gólkirály Bér­cesi 21. II. helyezett ASE 3020352 58-15 71 ponttal. Hornyák, Nagy, Balogh, Fritz, Debreceni, Nikolics, Juhász, Marcsa, Vörös, Porga, Vető, Vayer. A decemberi teremtornán 1. Oroszlány, 2. Sz. Dózsa, 3. PSE 4. ASE 5. Komló. 1989- 90. A PSE volt az első pak­si együttes, amelyik többszöri sikerte­len próbálkozás után az NB II-es osz­tályba került A Nyugati csoportba kapott helyet rangos, volt NB I-es csapatok társasá­­gábaa (Bp. Volán, Dunaújváros, Do­rog, ZTE stb.) A csapat Vábró edző vezetésével készült a sikeres szerep­lésre. Az első mérkőzések nem sok sikert hoztak, mert csak Keszthely el­len győztek, bár döntetlenekre azért jó volt a csapat Már az idény elején mutatkoztak problémák az edző és a játékosok között, de a vezetőség nem figyelt oda eléggé. így kerülhetett sor arra, a paksi labdarúgás történetében elő­ször előforduló eseményre, hogy a játékosok „sztrájkba” léptek és nem voltak hajlandóksem edzeni, sem ját­szani Vábró irányításával. Kifogásuk az volt hogy túledzi a csapatot (ez a heti 7-8 órás edzésidőre érten­dő???), továbbá nincs megfelelő tak­tikai elképzelése az edzőnek. Minden békéltető kísérlet sikertelennek bizo­nyult, s miután 11 mérkőzés után a csapat úgy is az utolsó helyen álh, a megszokott recept következett: fel­mondtak az edzőnek Vábró után ideiglenesen Bagó volt az edző, de az utolsó őszi mérkőzésekre szerződtet­ték Kiss Lászlót, a volt válogatott játé­kos, majd a tavaszi idényben már dr. Puskás Lajos dirigálta a csapatot A „veszett fejsze” nyelét ők sem tudták megmenteni, miként ez annak idején 1974-ben a Kinizsi esetében, most sem járt sikerrel. A különbség az volt a két eset között, hogy a mostani edzőcsereberék á PSE-nek sok-sok pénzébe került, hogy mennyibe, azt a vezetőség biztosan tudhatja. így saj­nos a PSE is „dicstelenül” távozott a magasabb osztályból.. Az ASE ebben az idényben fölé­nyesen nyerte az NB III-as bajnoksá­got 77 ponttal és kiváló, 85-13-as gó­laránnyal. A 86°/ík>s teljesítmény Pusztai és Váczi edzők jó munkájá­nak bizonyítéka valamint az NB Il-be kerülés ténye is. Szinte példátlan az ASE csapatá­nak sikersorozata, amivel öt év alatt a körzeti szintről eljutottak az NB IL mezőnyébe. Ebben az évben Szinger Ferenc és Varga Péter játékvezetők 25 évi működés után letették a sípot és bú­csúztak a játékvezetői hivatástól. 1990-91. Az ASE elsőéves NB li­es szereplése dicséretesnek mond­ható, hiszen a 8. helyezés a középme­zőny első felére volt jó. A Pusztai- Váczi szakmai vezetés sikeres mun­kát végzett 30 10 8 12 35-34 28 ponttal. Új játékosok a csapatnál: Blatt; Gracza, Kádár (a PSE-ből) Szendrei, Kovalik, Szabó, Tóth. Orosz. Az igazi sikert az ASE a Magyar­kupában érte el. AIV. helyezés eléré­séhez többek között a Békéscsabát, Ferencváros-ASE 4-1, a paksi visz­­szavágón ASE-FTC 2-1. Nagy-nagy sikere volt ez a csapat­nak és azt hiszem, ekkor fogadta be végleg „kegyébe” a helyi szurkolótá­bor az ASE együttesét A PSE az NB Il-ből kiesett csapat edzőjévé a Szekszárdról átjött Laki Zoltánt szerződtette. A tavalyi zűrös események után az új edzőnek sikerült összerázni a csa­patot és valószínűleg a vezetőségnek is volt-egykét szava a játékosokhoz, így újra sikerült a magasabb osztályt jelentő NB III-as bajnoki cím meg­szerzése. A paksi szurkolók legna­gyobb bánatára a PSE vezetősége nagy viták után úgy döntött, hogy nem nevezi csapatát - anyagiak hiá­nyában - a felsőbb osztályba. Ezt a döntést mindmáig reálisnak kell elfo­gadnunk. Ezen döntés után Laki edző bejelentette távozását utóda immáron sokadszor - amikor baj volt - Márkus József lett, segítője Ba­gó Béla, aki az ifisták technikai veze­tőjeként is tevékenykedett Vida Ist­vánt kérték fel a szakosztályvezetői tisztségre. 1991-92. Az ASE ebben a bajno­ki idényben is helytállt az NB II. mező­nyében, mert egy hellyel még előbb­re is lépett, így stabil középcsapattá vált Az előkelő 7. helyezést az alábbi játékosokkal érte el: Hujber, Szend­az Újpestet a Diósgyőrt kellett le­győzni, majd a legjobb négy között Az 1987-88. évi NB III-as Paksi SE HL helyezett csapata. Állnak: Schaffer István, Márkus József, Vas Zoltán, Rácz, Prancz, Németh, Horváth, Blatt, Héregi, Somogyi Gyenis, Tóth, Izsák, Váci. Guggolnak: Jóni, Széperdei, Kolorics, Bérezést Kovács, Balogh, Kun, II Ferenc, Bartha. Az 1987-88. évi NB III-as Atomerőmű SE V. helyezett csapata. Alinak: Blatt Vince szakosztályvezető, Debrecent Vajer, Fritz, Leskó, Szlanyinka, Vábró József vezetőedző, Patkós István pályaedző, Kiss, Somodt Junkuncz, Fodor, Porga, Kiss Zoltán szakosztályelnök. Ülnek: Somogyi Vörös, Büttl, Szabó T., Nagy, Juhász, Marcsa, Németh, Klop­csik, Szabó Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents