Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-07-14 / 14. szám

PAKSI HÍRNÖK

8

1993. július 14.

Paks Város önkormányzat Képviselő-testületének 6/1993. (V. 19.) számú rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Paks Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi HL törvényben (továbbiakban: Szt) kapott felhatalmazás alapján a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a következő rendeletetalkotja.

I. rész

Általános szabályok

1. § A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében Paks Város Önkormányzata - az Szt-ben, valamint a rendeletben megállapított eltérő rendelkezések kivételével - a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum (a továbbiakban: nyugdíjminimum) szintje alatt élők részére alanyi jogon biztosítja a szociális ellátásokat

2. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásánál figyelembe kell venni minden családtag rendszeresen mérhető jövedelme esetén három havi, egy jövedelem esetén 1 évi az

a) Szt 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jövedelmét

b) az Szt 33. § (1) bekezdése kivételével vagyoni helyzetét

(2) a) vagyonnak minősül minden in, gatian, ingó dolog, továbbá vagyoni értékűjog, melynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit

b) a vagyon számbavételénél figyelmen kívül kell hagyni azt a személygépkocsit mely a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő személy betegsége, rokkantsága, külterületen élő közlekedése miatt indokolt

3. § Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátásra az igénylő csak akkor jogosult ha

a) nyilatkozik családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, illetve azokat igazolja,

b) hozzájárulását adja ahhoz, hogy a jogosultság megállapításához a polgármesteri hivatal az adóhatóságtól, illetve a népességnyilvántartástól adatokat kérjen.

4. § A polgármesteri hivatal az adatok valódiságát megizsgálhatja, melyhez a 3. § b) pont alapján lelhasználhatja a jövedelemadózási rendszer adatait a jövedelem és a vagyon megállapításához rendelkezésre álló egyéb információkat és a népességnyilvántartés adatait

5. § A szociális ellátást igénylő helyzetét meg kell vizsgálni.

Ennek érdekében

a) csatolni kell az igénylő és családja jövedelméről szóló igazolásokat nyilatkozatokat

b) az Szt 33. § (1) bekezdése kivételével az igénylő lakásán környezettanulmányt kell készíteni,

c) nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a család életkörülményeit adott évben már bármely ügyben vizsgálták, és a kérelmező nyilatkozik arról, hogy azokban lényeges változás nem történt

d) sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a szociális ellátás nyilatkozat alapján is megállapítható.

Ilyen esetben az a) és b) pont szerinti irattat az intézkedést követő 30 napon belül kell beszerezni.

II. rész

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni és

természetben nyújtott ellátások

I. fejezet

Általános szabályok

6. § Paks Város önkormányzata szociális rászorultság esetén a jogosult számára munkanélküliek jövedelempótló támogatását lakásfenntartási támogatást ápolási díjat átmeneti segélyt temetési segélyt közgyógyellátási jogosultságot állapít meg, elrendeli a köztemetést az Szt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint

7. § (1) A rendeletben megállapított pénzbeni és természetben nyújtott ellátás - a sürgős szükség esetén nyújtandó átmeneti segély tóvételével - Paks város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyeket illeti meg.

(2) Az ellátások megállapítása, módosítása, megszüntetése ügyében a polgármester dönt

(3) A 6. §-ban foglalt ellátások megállapítása iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.

8. § (1) A rendszeres pénzbeni ellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában

a) a támogatás havi teljes összege, ha kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be,

b) a támogatás teljes összegének 50%-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be.

(2) A megállapított rendszeres pénzbeni ellátásokat utólag minden hónap

5-ig kell folyósítani.

9. § Jövedelemre való tetóntetnélkül támogatásra nem jogosult az, aki a rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonnal rendelkezik.

II. fejezet

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

10. § (1) Munkanélküliek jövedelempótló támogatásának havi teljes összege azonos a nyugdíjminimum összegével.

(2) A jövedelempótló támogatás öszszegét úgy kell megállapítani, hogy az

a) jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli jogosult esetén érje el,

b) jövedelemmel rendelkező munkanélküli jogosult esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el a nyugdíjminimum összegét

III. fejezet

Lakásfenntartási támogatás

11. § Lakásfenntartási támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult minden olyan bérlő, tulajdonos, aki a 2. sz. mellékletben meghatározottá településen elismert lakásnagyság mértékét meg nem haladó szobaszámú lakásban él, és a családban az egy főre jutó korrigált jövedelem nem éri el a mindenkori bérminimum 50%-át, valamint a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.

12. § Az egy főre jutó korrigált jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a család átlagos jövedelméből le kell vonni a lakásfenntartási költségeket

A levonás után fennmaradó összeget el kell osztani a családtagok számával. A családtagok számának megállapításánál a jogszabályban megállapított súlyos fogyatékosnak minősülő, valamint a felemelt családi pótlékban részesülő családtagot kétszeresen kell számolni.

13. § A támogatás szempontjából figyelembe vehető lakásfenntartás havi költségei

a) bérlakás bérleti díja,

b) lakásépítést -vásárlási, -felújítási pénzintézeti kölcsön(ök) törlesztőrészlete,

c) közös költség,

d) áramdíj,

e) víz- és csatornadíj, illetve szippantás költsége,

f) melegvíz dija,

g) átlagos fűtési költség,

h) gázdíj,

i) a támogatott lakás után fizetett helyi adó 1/12-ed része (helyi adóként csak a személyi jövedelem adóalap csökkentéssel el nem ismert rész számolható el),

j) szemétszállítás és kéményseprés díja.

14. § A rendelet 13. § d), e), g) pontjaiban számlával igazolt elismert költsége nem lehet magasabb a 3. sz. mellékletben meghatározott lakásrezsi-normatívánál.

15. § (1) Fenti költségek mértékét számlával, vagy más hitelesotórattal kell igazolni.

(2) Ha a fűtési költséget a kérelmező az igény benyújtásakor nem tudja igazolni^ írnia utólagos benyújtására kell kötelezni.

16. § ai A lakásrezsi-normatívát az önkormányzat évenként határozza meg.

(2) A normatívának tükröznie kell a fűtés, villany, víz, csatorna, illetve szippantás költségeit

17. § (1) A támogatás mértékét úgy kell megállapítani, hogy a család egy lőrejutó korrigált jövedelme érje el a mindenkori bérminimum 50%-át

(2) A támogatás havi legkisebb összege havonta 100 Ft, havi legnagyobb öszszege pedig az elismert lakásfenntartási költséggel lehet azonos.

18. § (1) A támogatást, rpegállapításától számított egy évig kell folyósítani.

Amennyiben a jogosultság egy év után is fennáll, az igénybejelentést meg kell ismételni.

(2) A támogatásban részesített körülményeiben bekövetkezett lényeges változás esetén a támogatás összegét módosítani kell.

(3) Lényeges változásnak kell tekinteni a jövedelem, valamint a költségek 15%át meghaladó növekedést, vagy csökkenést

19. § A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosult szociális helyzetében, jövedelmi viszonyaiban olyan változás áll be, hogy a családban az 1 főre jutó korrigált jövedelem meghaladja a bérminimum 50%-át

20. § A támogatást meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő havi törlesztő részleteit vagy a közüzemi dijakat két hónapot meghaladó időszakra nem fizette tó.

21. § A támogatás természetbeni juttatásként tüzelővásárlási utalvány formájában, vagy közvetlenül a rezsiköltség beszedésére jogosultnak utalható.

IV. fejezet Átmeneti segély

22. § Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt

23. § Az átmeneti segély formái:

a) nagykorú személyek eseti szociális segélye,

b) kiskorúak rendkívüli segélyezése,

c) kamatmentes kölcsön,

d) élelmezési térítési díjkedvezmény,

e) ápolási segély.

24. § Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelmére azt a személyt

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg,

b) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az a) pontban meghatározott jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 20% kal növelt összegét

25. § Átmeneti segély állapítható meg azon személyek részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az 1 főre jutó jövedelem a 36. § (2) bekezdése kivételével nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét

26. § A 23. § a), b) pontjaiban meghatározott átmeneti segély

a) folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet,

b) egy naptári évben legfeljebb 6 alkalommal, jövedelempótló támogatásban részesülők esetében 3 alkalommal állapítható meg,

c) a b) pont alapján többszöri segélyezés egy határozatban is megállapítható, melyben fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget

27. § (1) Az átmeneti segély készpénzben történő folyósítása pénztári kifizetés útján történik.

(2) A jogosult kérésére, vagy a pénztári kifizetés eredménytelensége esetén a segély összegét posta útján kell folyósítani.

28. § Az élelmezési térítési díjkedvezményt a hivatal közvetlenül az intézmény számlájára utalja át

29. § A vásárlási utalvány a segélyezettet élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű, tüzelő vásárlására, közüzemi díjak fedezésére jogosítja fel.

30. § A vásárlási utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni nem lehet Készpénzre nem váltható, másra át nem ruházható és csak az azon feltüntett számú személyi igazolvánnyal együtt érvényes.

31. § A vásárlási utalvány minden olyan kereskedelmi egységben beváltható, amelyek üzemeltetőjével a polgármester megállapodást kötött

32. § Az utalványok a kiállításuktól számított3 hónapig érvényesek, a határidő eltelte jogvesztő.

33. § E rendelet által meghatározott szociális célú vásárlási utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megtérítésére az önkormányzat felelősséget vállal.

34. § Amennyiben a cselekmény magasabb szintű jogszabályok értelmében nem bűncselekmény, vagy szabálysértés, szociális célú utalvánnyal való visz-