Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-30 / 13. szám
1993. június 30. 11 PAKSI HÍRNÖK Egy sima parolis honvéd háborús viszontagságai 3. Második frontszolgálatom 1944-ben Fürdésre alkalmatlan! Miután 1942. augusztus végén hazatérhettem a frontról, a civil életben majd’ két évig részem lehetett még. 1944. július 20-án kaptam meg az újabb behívót, amit hamarosan újabb frontszolgálat követett Akkor már persze a front sokkal közelebb volt, mint 1942-ben. Augusztus 19. Zászlóaljunk parancsnoka ismerteti küldetésünket A Tatárhágón túl álló frontra megyünk. Együtt indulunk az ezreddel egy hosszú vonatszerelvényen. A lengyelek földjén, Galíciában Tatarovkán haladunk keresztül. A feldúlt községek a két év előtti oroszországi harcok falvaira emlékeztetnek. Elérkeztünk a küzdő arcvonalhoz. Két nap után bevetésre kerülünk. Kiosztják a lőszert, az élelmet és gyalog elindulunk. Az esti szürkületben érünk fel a Rakéta nevű magaslat oldalára, a vonal mögé. Rögtön rendeződünk és indulunk leváltani a vonalbelieket Másnap este erős akna- és csimbumtűz zúdul állásainkra. Három sebesültünk lett, köztük Dobra hadnagy, a szakaszparancsnokunk is. Leváltás után pihenőt kapunk. Utána bunkereket építünk a hegy tetején. Mérgesek vagyunk ezért Ha nem harcolunk, dolgoznunk kell. Egyszer mi hírvivők parancsot kapunk, hogy ezentúl a századparancsnokságnál kell tartózkodnunk, hogy mindig kéznél legyünk. A parancsnoki harcálláspont mintegy nyolcvan méterrel volt a vonal mögött Ide is megjött a posta, sőt a tábori újság is. Mindig elviszem a vonalba, ha megyek, a szakaszom leveleit is. Olvassuk, hogy a harc már a Délkeleti-Kárpátokban dúl. Megtudjuk azt is, hogy a bolgárok és a románok már kapituláltak. Ugyanakkor mi még idegen földön állunk, negyven kilométerre az ezeréves határtól. A parancs kézbesítése közben nemegyszer kerültem a gránátok tüzébe. Ilyenkor lapultam és vártam. Közben szívtam a foszforos aknák bűzös szagát Elhagyjuk a vonalat Parancs átvételére hívnak. Tatarovban a község egyik - fő úton lévő - bejáratát kell lezárnunk. Másnap reggel látjuk, hogy a huszárok, a páncéltörők és a gyalogosok is mennek az úton hátrafelé. Nekünk csak nem jön parancs. Egyszer egy kis autó jön szembe. Az ezredparancsnok száll ki és kérdi, miért nem vagyunk még az 1020-as magaslaton. A százados állítja, ő nem kapott parancsot „Ej-ej! Hát nem értesítettek benneteket?” Utasít, menjünk a közeli kis községbe. Alig hagyjuk el. Tatarovot, kocsik jönnek velünk szembe. Mondják, jönnek az oroszok. Egy hadnagy is tájékoztatja a századparancsnokot, hogy az oroszok átjöttek a hegyen és elzárták a visszavonulásukat Hegyi századparancsnok határozott Fölfejlődtünk és neki támadtunk az egyik vonatrészleget fosztogató társaságnak. Áttörni! — volt a parancs. Gránátvetőink, géppuskáink és puskásaink jól küzdöttek a nehéz terepen. Áttörésünk sikerült Tizenkét foglyot is ejtettünk. Ezredparancsnokunk megdicsérte a századot, de rögtön felküldött bennünket az 1025-ös magaslatra. Megyünk föl, vagyis inkább mászunk, mert mindenki nagyon fáradt volt Az előbbi sziklás hegyoldalban folytatott harc nagyon kimerített bennünket Fáradtságunkat növelte, hogy semmi pihenőt nem kaptunk. Közben születnek a Jó” bemondások. Egyik puskás megjegyzi: Ha egyszer- hazakerülök, még a küszöböt is fölszedetem az asztalossal. Egy másik fogadkozik: Eladja rögtön az Öreghegyen fekvő földjét A harmadik mondja: A kisfia atlaszából kitépi a hegyes vidékek térképeit, hogy meg ne tudja tanulni, merre vannak ezek. Sötét volt már, mire felértünk. Negyedórán belül a szolgálat kivételével mindenki aludt Hajnal felé jön a parancs a viszszavonulásra. Leválás, visszavonulás kezdődik. Éjfél felé együtt az ezred az úton. Terjed a hír, hogy megyünk vissza Magyarországra, az Árpád-vonalba, amely korszerűen van megépítve. Virradni kezdett, mikor a határháznál jöttünk át a Tatárhágón. Délután egy órakor már itt a parancs: Védőállásba menni! Elindultunk föl a Kakuk-hegyre, az ezeréves határok védelmére. Ahogy felértünk, azonnal átvettük a hegyivadászoktól a vonalat A mi kis létszámú századunk csak támpontszerűen szállhatta meg a határokat Itt cementezett kövek jelzik a határt, valamint a múlt háború drótakadály-foszlányai és két méter széles rácsok a bunkerekkel. Ezek nagyobb része már bedőlt gerendái elkorhadtak. Köztük kéttagú járőr biztosította a 3-400 méteres távolságon az összeköttetést Az oroszok lent a völgyben voltak. Ők 16-20 tagú járőrökkel cirkáltak. A legnagyobb baj az volt hogy miután az élelmünk elfogyott, utánpótlást nem kaptunk. A zászlóaljparancsnokunk beígért gondoskodásából semmi sem lett Vagy megfeledkezett erről, vagy a kiküldött öszszekötő nem teljesítette a kötelességét (Folytatjuk) Ledneczki Pál Már tart a strandszezoa Egyre többször felmerül a kérdés hol lehet illetve hol nem ajánlott fürödni. Emlékezve a Dunán tavaly nyáron elrendelt fürdési tilalomra, újra megkérdeztük dr. Brázay László városi tisztifőorvost- Főorvos úr! Milyen lehetőségek és korlátozások várhatók a dunai strandokon?-■ A paksi ÁNTSZ-hez hatósági szempontból négy dunai strand tartozik: a dunaföldvári, a madocsai, a gerjeni és a helyt Az kevésbé köztudott, hogy a fürdési szezon megkezdése előtt úgynevezett szakhatósági bejárást végzünk Ez az jelenti, hogy közegészségügyi szempontból ellenőrizzük az állapotokat (nemcsak a vízminőséget). Ha ezek a mutatók megfelelőek, akkor lehet fürödni. Nagyarányú és tartós szennyezéssel először tavaly találkoztunk Áz országos szakhatóságnak minden felszíni vízre van egy úgynevezett szabványelőírása. Nos, ezeket az állapotokat, vízminőségi összetevőket hasonlítják össze a mindenkori állapottal és hoznak intézkedéseket Például a tavalyi vérhasjárványt is a Tisza szenynyezett vizével hozták összefüggésbe, de nem volt egyértelműen bizonyítható.- Mik a tapasztalatok az ellenőrzött víz minőségéről?- Egy ókori bölcs azt mondta, hogy nem lehet ugyanabba a folyóba kétszer belelépni. A vett vízminták elemzése után ugyanezt lehetne elmondani. Más-más, de mindegyik minta nagyon rossz vízminőséget mutatott ki. Az idén is megtörténtek a bejárások ellenőrzések és sajnos semmi jót biztatót nem lehet elmondani.- Milyen eredetű szennyezés került a Dunába?- A legfőbb problémát a kommunális eredetű szennyezés okozza. A fővárosban óriási mennyiségű tisztítatlan szennyvíz folyik a vízbe, emiatt annak igen nagy a fekális tartalma. Itt van még a százhalombattai finomító, Dunaújváros szennyvize, amelyek „derekasan” kiveszik részük a vízszennyezésből.- Városunk ehhez mit tesz hozzá?- Örömmel mondhatom, hogy Paks nem szennyezi a Dunát (Bár minél több városnak lenne ilyen víztisztítója, mint nekünk) Az erőmű semmilyen formában nem szennyezi. Ott nagyon szigorú környezetvédelmi előírások vannak amiket be kell tartani és be is tartanak- A vizsgálatok után mit javasol a dunai fürdőzőknek?- A vízminőséget figyelembe véve azt javaslom, hogy ne fürödjenek Ezt persze nehéz lenne betartatni és nem is cél a fürdési tilalom, de táblákon figyelmeztetünk mindentt, hogy az egészségre ártalmas a fürdőzés. Ezután saját felelősségre mindenki eldöntheti, hogy mit tesz. Arra azért felhívom a figyelmet: fokozottan érzékeny emberek főként gyerekek kerüljék a fürdőzést! Akik mégis fürödnének ügyeljenek arra, hogy szájba ne kerüljön a víz. Fürdés után alapos tusolás, mosakodás mindenképpen szükség.- Várható-e valami javulás a közeli vagy a távoli jövőben?- Időlegesen a hőrmérsékletváltozás, a levegőmozgás, a vízállás kismértékben változtatnak de nem elég minőségi és tartós módon. Gyakorlatilag tartós javulás addig nem várható, amíg rendes víztisztítók nem épülnek és radikálisan nem csökken a vízszennyezés.- A másik nyári foglalatosság” a napozás.- Az egyik alapprobléma a divat, amelyik a barna bőrszínt jobban kiemelte és'reklámozta annak idején, és ez a divat töretlen egészen a mai napig. Mostanában sokat emlegetik az ózonlyukat, amely „felelős” elsősorban a mai problémákért Erről az ózonrétegről annyit kell tudni, hogy 10-50 km magasságban található, változó vastagságú, Föld körül vízszintesen mozgó gázrétegről van szó. Ez a réteg a naptól jövő sugarakat (köztük az élő szervezetre károsan ható sugarakat) megszűri. Ezen a rétegen átjövő sugarak „szűrt” állapotban érkeznek a Földre. Mostanában ezen a rétegen lyukakatfedeztek fel a tudósok. Európa felett pedig jelentősen elvékonyodott, így ezeken a helyeken több káros sugárzás érkezik Hogy miért történt ez, azt csak találgatni lehet; annyi bizonyos, hogy az emberiség jelentős mértékben hozzájárult környezetszennyező életmódjával. A legfontosabb, ne pusztítsuk tovább ezt a réteget! Azt már bizonyosan tudjuk, hogy különböző hajtógázok jelentősen károsítják az ózont Ezekben a kérdésekben is, mint strand, napozás... stb. szemlélet- és életmódváltozást kell kialakítani. A déli órákban, ha mód van rá, ne tegyük ki magunkat az erős napsugárzásnak Viseljünk világos öltözéket védjük a fejünket orrunkat Kozmetikumokkal lehet bizonyos fokig védekezni, de tartósan azok sem oldanak meg semmit Strandom vízparton, még fokozottabban ügyelni kell, mert a víz visszaveri a napsugarakat (Vízben is le lehet „égni”!) Összességében elmondható, hogy fokozottan kell védekezni a napsugárzás ellen, mert nemcsak a jótékony, hanem a káros hatásai is egyre többször, súlyosabb formában jelentkezhetnek HENCZ JÁNOS
