Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-06-30 / 13. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1993. június 30. • • 1 Önkormányzati tudósítások JÚNIUS 15. Sétálóutca lesz (majd) a főutcán? A május 18-i testületi ülésen dr. Hajdók Károly két kérdést intézett a polgármesterhez: először a ká­beltévé-egyesület megszűnése utá­ni körülményekről, a havi jeldíjak­ról érdeklődött azután megkérdez­te, hogy tervezik-e forgalomirányí­tó lámpák felszerelését a főutcán? Bor Imre elmondta - emlékeztet­ve a korábbi határozatra - hogy a képviselő-testület az óvárosi kábel­tévé-rendszert - amennyiben a tu­lajdonosok azt felajánlják - átveszi és vállalja az ezzel járó műszaki­pénzügyi gondokat „A volt egyesülettől a valós hely­zetet tükröző pénzügyi, műszaki iratokat nem kaptuk meg, ezért a havi jeldíjak alakulásáról nyilatkoz­ni nem tudok.” A polgármester vá­laszából az is kiderült hogy folyik a nyilatkozatok begyűjtése. A Dózsa György út forgalmának csökkentését nem forgalomirányító lámpa üzembe helyezésével, hanem a közlekedés szervezésének korsze­rűsítésével kívánja elérni a polgár­­mesteri hivatal. „Meg kell szüntetni azt az állapotot hogy a város észak­dél irányú belső forgalma kizárólag a főutcán haladhat; hogy a Németkér­­ről érkező forgalom szintén a Dózsa György utat terhelve jutcsakki a 6-os főútra. A megoldás érdekében már a ’92- es költségvetésben szerepelt a Kápol­na u-Rákóczi út átkötése. Ez azért nem készült el, mert a telekrész megvá­sárlásáról nem tudott megegyezni a polgármesteri hivatal a tulajdonosok­kal Én szeretném - folytatta válaszát a polgármester ha a város öt-tíz éven belül ki tudna alakítani egy olyan köz­lekedési rendet, amelyben a Dózsa György út a Szent István térről a Vá­rosi Könyvtárig lezárható és ezen a részen hangulatos, díszburkolatos sétálóutca alakítható ki.” Dr. Vábró László tudomása szerint a hivatal foglalkozik új temető kialakítá­sával Hova tervezik a temetőt mikor nyitják meg? - kérdezte a májusi ülé­sen a képviselő a jegyzőtől Dr. Blazsek tájékoztatta: a hiva­tal nem foglalkozik új temető kiala­kításával. Az általános rendezési terv már a ’80-as évek közepétől tartalmazza a Cecei út mellett azt a helyet ahol szükség esetén később új temető nyitható. Interpelláció a mentőkről Dr. Gálos István interpellációi előtt a polgármester egyik kijelentéséhez fűzött véleményt ami az április 23-i lakossági fórumon hangzott el. „A paksi önkormányzatban megkezdő­dött a választási küzdelem. Mindez a töméntelen interpellációban jelent­kezik, amellyel az érintettek azt a lát­szatot kívánják megteremteni hogy ők dolgoznak.” (Az erről szóló beszámoló la­punk május 19-i, a tudósítás hatá­sára írt két észrevétel június 16-i számunkban jelent meg - a szerk) „Ha a paksi polgárok*megkere­sik az önkormányzati képivselőt az nem tehet mást mint interpellál” - folytatta dr. Gálos István, majd az Építők útján bekövetkezett halálos balesethez kapcsolódva, a város­ban terjedő szóbeszédre hivatkoz­va a mentőállomás működéséről érdeklődött (Az interpellációban felvetett kérdésekről hamarosan tájékoz­tatjuk olvasóinkat) Másodszor a Virág utcai temető mellett parkoló kialakításátjavasol­­ta a képviselő, majd az uszoda taka­rításáról szólt (Tekintettel arra, hogy legközelebb szeptemberben lesz testületi ülés, az interpellációk­ra akkor válaszol a polgármester.) Támogatások A fiatal házaspárok első lakáshoz jutásának 150000 forintos önkor­mányzati támogatásáért tizenhét ké­relem érkezett a második negyedév­ben. A testület tizenhat házaspár ré­szére szavazta meg a támogatást Lakásépítés és -fenntartás helyi támogatásáért harminckét kérel­met nyújtottak be. (Tizennégyen a másik támogatást is kérték.) Há­rom igénylő kérelmének elbírálá­sát elhalasztotta a bizottság, öten - lemaradásuk miatt - írásbeli észre­vétellel éltek. Kettőjük érveit méltá­nyolta a bizottság, így húsz igénylő­nek ítélt meg a testület száz-, százöt­ven-, kétszáz- és négyszázezer fo­rint támogatást öt- és tízéves visz­­szafizetési idővel. Másodszor tárgyalták a képvise­lők a gazdálkodásról szóló rendele­tet A testületi ülésig a polgármes­terhez szóban eljuttatott, árnyal­tabb fogalmazásra törekvő észre­vételek beépítése után vitát a 22. § (5) 1. pontja váltott ki. Azonos tartalmú (vagyis bizo­nyos összegű beruházásokra, fel­újításra, karbantartásra érkező) ajánlat esetén mi legyen a prioritási sorrend? Dr. Széchenyi Attila a ki­vételezés eltörlését javasolta, Her­­czeg József szerint igenis prioritást kell élveznie a Dunacenter Kft-nek. Hajdú János: „Nálunk régebbi demokráciákban is léteznek piac­védelmi technikák.” Szalai-Dobos István várospoliti­kai megfontolások figyelembevéte­lét szorgalmazta. A módosító indítványokat elfo­gadták a képviselők. PSE+ASE — harmincmillió „Városunkban sokak számára a mai napig el nem felejtett sérelem, hogy az atomerőmű létrejötte előtti megállapodások ellenére az ASE is működtet labdarúgó szakosz­tályt..” - kezdte a következő napi­rend fölvezetését a polgármester. „A képviselő-testületnek abban kell döntenie - folytatta előadását - hogy magadja vagy nem adja meg a tizenötmillió forintot Ha megadja, a PSE aláírja, ha nem adja, az egyesü­let nem írja alá a megállapodást” Hajdú János - mivel nagy hor­derejű, a város közvéleményét is ér­deklő kérdésről lévén szó - írásban terjesztette elő a gazdasági bizott­ság megállapításait Az állásfogla­lás néhány részlete: 1. Az ASE lab­darúgó szakosztályának vezetése által kidolgozott 1993/94-es bajno­ki évre szóló költségvetés-tervezet végösszege (30 millió forint) drasz­tikus emelkedést mutat az önkor­mányzat által a PSE labdarúgó szakosztályának juttatott jelenlegi évi ötmillió forinthoz képest (...) DÖNTÉS ELŐTT- 1979-ben, az Atomerőmű Sportegyesület meg­alakulásakor a városi tanács sportosztályának veze­tője voltam. Akkor abban állapodtunk meg az ASE és a PSE vezetővel, hogy a két egyesület ne rivalizál­jon egymással, ne alakítsanak azonos szakosztályt Az ASE megalakulásával bővíteni akartuk a sport­ágak számát Hat helyett tizenkét sportágat űzhet­tek a városban élő fiatalok. Eljárt három év. Jöttek, hogy sok ember igénye szerint labdarúgó szakosztályt is létre akarnak hoz­ni az ASE-ban. Akkor új szakosztály létrehozásához elvi enge­délyt kellett kérni a városi tanács sportosztályától. Én a kérelmet írásban azzal az indoklással utasítot­tam el, hogy a paksi fiatalok labdarúgás iránti igé­nyét a PSE ki tudja elégíteni. Hivatkoztam a fenti megállapodásra is. Amikor az írásbeli elutasítás megtörtént, az ASE akkori társadalmi elnöke azt mondta: Rendben van. Ha én nem adom, megadja más!Nemsokára telefo­non hívott megyei fölöttesem és megkért: indokol­jam döntésemet. Indokoltam... Ekkor megmondta: az OTSH-tól hívták és közölték vele: egy ekkora vállalat elképzeléseit ne akadályozza meg a vá­ros és adja meg 6 az engedélyt Ezt meg is tette. (Ma már ilyen nincs, ma már nem kell semmilyen szak­osztály alakításához, megszüntetéséhez engedélyt kérni.) Az összevonás után megmarad a két egyesület önálló jogi személyként, közösen működtetjük a labdarúgó szakosztályt PSE-ASE néven. A PSE el­nöksége azt is kimondta; ha az önkormányzat nem szavazza meg a kért összeget, nem írjuk alá a megál­lapodást Ha az ASE kiesik az NB Il-ből, akkor sem. Ha lenne az atomerőmű rt-nek pénze, akkor erre a fúzióra nem lenne szükség. Ezt ők kezdeményezték. Ha kimondjuk az egyesülést, a PSE elveszíti az NB III-as indulás jogát Azok a játékosok, akik eddig az NB Ill-ban szerepeltek és premizálva voltak a győztes mérkőzések után, a megyebajnokságban teljesen amatőrként játszanak majd.- ők lesznek ennek az összevonásnak a kárval­lottjai.- Nagyon bíznak abban, hogy a fúzió nem jön lét­re. Azt mondják: ha nem szavazta meg annak ide­jén NB //-es indulásukat a testület remélik, most se szavazza meg az egyesülést- Az a játékos, aki többre tartja magát a megyei bajnokságnál, el fog menni a csapatból.-Hatjátékos lakik a PSE által bérelt lakásban. Több­ségük kinyilvánította letelepedési szándékát Mit fog ki­váltani belőlük a döntés? Ezt még nem tudjuk. (Szinger Ferenccel, a PSE ügyvezető elnökével váltottam szót)

Next

/
Thumbnails
Contents