Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-27 / 2. szám

1993. január 27.

3

PAKSI HÍRNÖK

c) a lakóházhoz kapcsolódó az ÁRT-ben meghatározott földrészlet kétszeresét meg nem haladó földrészlet függetlenül attól hogy hány helyrajzi számon van;

d) az építési hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan földrészlet;

e) az adóalany tulajdonában lévő 1 db garázs, 1 db présház - amennyiben ezek nem jövedelemszerző tevékenységet szolgálnak - 1 db műhely, 1 db gazdasági épület

(2) Külterületi, valamint gyapa-, csámpa-, biritó-, cseresznyés- és hegyespusztai adótárgy esetén az adó évi mértéke a 9. §ban megállapított összeg 50%-a, Dunakömlődön 75%-a.

(3) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyes beruházás céljára befizetést teljesít akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható az adott évben esedékes helyi adóból.

Amennyiben az éves adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre vagy évekre átvihető.

III.

Vagyoni típusú adó L Építményadó Adókötelezettség

11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület épületrész (továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya

12. § Az adó alanya a vállalkozó - az egyéni vállalkozó kivételével -, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Az adó alapja

13. § Az adó alapja az építény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke

14. § Az adó mértéke m2-enként 200 Ft Adómentességek, kedvezmények

15. § (1) A törvényi mentességen felül mentes az építményadó alól az önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény.

(2) Az 1500 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató adóalanyok által hasznosított építmények alapterülete után az adó évi mértéke a 14. §-ban meghatározott összeg 10%-a.

(3) Magánszemélyekkel kötött bérleti szerződéssel lakásként hasznosított lakás.

(4) A lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek.

(5) Az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl.: a műtrágyatárolók, magtárak stb.)

16. § Mentes a kezdő vállalkozás a kezdés évében és az azt követő évben.

IV.

Helyi iparűzési adó

Adókötelezettség

17. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozás (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (Tv. 35. § (1) bek.)

18. § Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységét a székhelyén, vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi. (Tv. 35. § (2) bek.)

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

19. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama, vagy az adott időszak alatt szerzett tényleges nettó árbevétel az irányadó.

Az adó alanya

20. § Az adó alanya

a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,

c) mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magápszemély,

d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,

e) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

f) egyéb szervezet

Az adó alapja

21. § (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével.

(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztani a tv. mellékletében meghatározottak szerint

(3) A19. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzat az adót napi átalányban vagy a tényleges nettó árbevétel alapján határozza meg.

Az adó mértéke

22. § (1) Az adó mértéke az adóalap 8 ezreléke.

(2) A 21. § (3) bekezdésben meghatározott esetben az

a) egy hetet meg nem haladó gazdasági tevékenység esetén a napi átalány 100 Ft

b) Egy hétnél hosszabb gazdasági tevékenység esetén a napi átalány 100 Ft vagy a 21 § (1) bekezdés szerinti adóalap 8 ezreléke.

A két változat közül az adózó számára kedvezőbbet kell megállapítani.

Adómentességek, kedvezmények

23. § (1) Mentes a helyi iparűzési adó alól

a) A 20. § a)-f) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenysége után társasági adókötelezettsége - költségvetési szerv esetében a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége - nem keletkezett

E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (Tv. 3. § (2).)

b) A kezdő vállalkozás a kezdés évében és az azt követő évben.

Nem minősül kezdő vállalkozásnak az, ahol az egyéni vállalkozó a vállalkozási igazolvány visszaadásának vagy visszavonásának napját követően ugyanarra, vagy más tevékenységi körre ismételten vállalkozói igazolványt kap, feltéve, hogy a vállalkozói igazolvány visszaadása vagy visszavonása, illetőleg az új vállalkozói igazolvány átvétele között egy teljes naptári év nem telt el.

c) Az az adóalany, akinek a vállalkozási tevékenységből származó általános forgalmi adóval csökkentett árbevétele 500 e Ft illetve 500 e Ft alatt van.

d) Hegyes-, Biritó-, Csámpa-, Cseresznyés- és Gyapapuszta területén folytatott bolti kiskereskedelem, kivéve az italárusítást

e) Az adóalanyt 1993. évben a mezőgazdasági, élelmiszeripari tevékenysége után számított adójából 50% adókedvezmény illeti meg.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

24. § (1) Az adóelőleget és az adót 100 Ftra kerekítve kell megállapítani és megfizetni.

(2) A vállalkozói és iparűzési adóra előleget köteles fizetni, melynek összegét a helyi adóhatóság fizetési meghagyásban közli,

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának alapján,

b) adóelőleget az adóévben első alkalommal fizető vállalkozó esetében az adóévre bejelentett várható adó összege alapján,

c) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés rihptári napjai alapján egész évre számított összege alapján.

(3) Az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás megküldéséig és jogerőre emelkedéséig a vállalkozó az adóelőleget az előző évi fizetési meghagyás alapján fizeti.

Az adóelőleget évente két részletben - március 15-ig, illetve szeptember 15-ig - kell megfizetni.

(4) A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőlegét a várható, éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20. napjáig ki kell egészítenie.

(5) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza.

v.

Eljárási rendelkezések

25. § (1) A bejelentés szabályai:

a) Az adózó az adókötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az adóhatósághoz.

b) E rendelet 23. § (1) bek. b) pontja alapján megszűnt adómentesség esetén a fizetendő adóelőleg kivetéséhez az adózónak be kell jelentenie a mentesség évét követő év január 15-ig a várható adó összegét

c) A 23. § (1) bek. c) pontjában rögzített értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az adóévre vonatkozó adó várható összegét

(2) A bevallás szabályai:

a) A vállalkozó és az önadózást választó magánszemély helyi adóját az adóévet követő február 28-ig vallja be.

b) Az év közben megszűnő vállalkozás a megszűnést követő 30 napon belül köteles adóbevallást adni, és az adókülönbözetet megfizetni, illetve a visszajáró összeget ettől az időponttól igényelheti vissza.

c) Ha az adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.

(3) A nyilatkozattétel szabályai:

a) A több önkormányzat illetékességébe tartozó vállalkozónak az adóév február 28-ig írásban nyilatkoznia kell, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételüket a helyi adótörvény mellékletében közölt módszerek közül mely módszerrel állapítják meg.

A közölt módszertől az adóévben eltérni nem lehet

b) Az önadózást választó magánszemély az adókötelezettsége keletkezését követő 15 napon belül nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy a helyi adók tekintetében az önadózást választja.

(4) Az adó befizetésének szabályai:

a) Az építményadót a vállalkozónak félévenként két egyenlő részletben - március 15-ig, illetve szeptember 15-ig - kell megfizetnie.

b) A magánszemélyek kommunális adóját évi két egyenlő részletben - március 15-ig, illetve szeptember 154g - kell befizetni.

c) A magánszemélyek kommunális adóját első ízben fizetők fizetési kötelezettségüket az adóév szeptember 15-ig teljesíthetik

d) A100 Ft-nál nem nagyobb összegű hátralékot vagy túlfizetést - ha az adóztatás nem folytatódik - ellenkező előjelű változás könyvelésével meg kell szüntetni.

Ezekről a tételekről összesítve bizonylatot kell készíteni.

Értelmező rendelkezések

26. § (1) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

(2) Belterületi beépítetlen földrészlet: minden olyan épülettel be nem épített föld, amely az ingatlannyilvántartás szerint belterületnek minősül.

(3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat a haszonélvezet a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet.

(4) Nettó árbevétel:

a) a számviteli tv.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel,

b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege,

c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó bevétel kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege,

d) költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

e) az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapír-forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével,

f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,

g) a jogi személyiséggel rendelkező jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál: az a) pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított öszszege,

h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet társasház, alapítvány, társadalmi szervezet általuk alapított intézmény stb.) könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,

i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tv. hatálya alá tartozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.

(5) A rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott földrészlet alatt az ÁRT az építmények rendeltetésszerű használatához családi ház esetén 900 m-t, sorház esetén pedig 550m2 földrészletet határoz meg.

27. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv., az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv. és a hatásköri 1991. évi XX. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Átmeneti és záró rendelkezések

28. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 24/1991. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Paks, 1992. december 21.

DR. BLAZSEK BALÁZS BOR IMRE

jegyző polgármester

A rendeletet a képviselő-testület az 1992. december 29-i ülésén fogadta el.