Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-06-16 / 12. szám

PAKSI HÍRNÖK 4 1993. június 16. Választottjaink létminimum alatt élőket az önkormányzatnak kutya kötelessége ” Interjú dr. Hajdók Károly képviselővel A tizenkét gyermekes paksi Haj­dók családban az elsőszülött dr. Haj­dók Károly orvos-képviselő. Édesap­ja kiskereskedő volt a háború előtt, majd cséplőgazda, később pedig a Paksi Konzervgyárban géplakatos mester. A doktor úr a német ajkú bonyhá­di nagyapát említi, akinek kártoló üzeme volt a Völgység fővárosában, de a háború után kitelepítették. Az új hazát a Majna-Frankfurt melletti Moorholtz községben találta meg. A tizenkét testvér közül négyen Né­metországban élnek, a többiek Pak­son, illetve Érsekcsanádon. A szü­lőknek az elsőszülött taníttatására futja, aki az Anna utcai gimnázium­ban végzi középiskolai tanulmá­nyait Itt ismerkedik meg feleségével, a szintén paksi Pauli Szilviával, aki­nek a nagymamája gazdag kulák lány volt (avatnak be a családi króni­kákba), de csak addig, amíg a déd­apa egy éjszaka el nem mulatta a va­gyont hogy azután az Újvilágban te­lepedjen meg. A diákszerelem tartósnak bizo­nyult „Szilviké nélkül nem jutottunk volna idáig” - mondja a képviselő. Két nagylányuk már felnőtt, akik szintén az egészségügyet választot­ták élethivatásul. (Dr. Hajdók Károly 1967-ben végzetta Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen.) Első körzete a Vas megyei Torony községben vár­ta a frissen végzett orvost „Ez határ­­terület volt a javából abbah az idő­ben, hozzá tartozott még három kis falucska is: Se, Dozmat és Búcsú”.- Milyen volta ’60-as években egy Vas megyei község?- A Tolna megyei községekhez képest nyugatiasabb. Felszabadul­­tabbak és közlékenyebbek voltak az emberek a tolnai társaikhoz képest Hozzá kell még azt is tenni, hogy anyagiakban is jobban álltak, a me­gye gazdasági helyzetéből adódóan. Itt az agrártermelés volt túlsúlyban, amott az ipar. Erről az időszakról sok szép em­lékkel rendelkezik a doktor úr, de kü­lön kiemeli azt a barátságot amely hosszú-hosszú évtizedek óta a bucsi espereshez fűzi. Az atomerőmű idetelepülése ide­jén került Paksra, a IV. sz. körzetbe.- Ezzel szinte párhuzamosan épültek ki Pakson a nagyüzemi egészségügy létesítményei, az atom­erőműben pedig az üzemorvosi há­lózat mellyel az első pillanattól fog­va szoros kapcsolatban álltunk, illet­ve állok. Mivel általában mi, körzeti orvosok folytattuk a megbetegedett erőműves dolgozók fekvőbeteg ellá­tását.- Elkerülhetetlen, hogy ne ke­rüljön szóba az esetleges magas sugárterhelés, vagy sugárárta­lom kérdése.- Nézze, ennek kiküszöbölését szolgálja az erőműben a megelőző­védő rendszerek kiépítése, és maga az üzemegészségügy. Legutóbb e té­mában volt többek között szimpó­zium Tengelicen, amely - megnyug­tatásként is közlöm - az ey3mű kör­nyezeti hatásait teljesen pozitívnak ítélte. A közel negyedszázada praktizá­ló orvos a Független Kisgazdapárt támogatásával jutott be a paksi ön­­kormányzati képviselők közé, egyé­ni szavazatok alapján. A doktor úr elmondja, hogy régi ismerőse, gimnáziumi osztálytársa, Kácsor József helyi kisgazda kérte fel a képviselőség vállalására. Má­sodsorban pedig az a felismerés, amely azt sugallta, hogy a régi struk­túra nem vállalható tovább.- Akkor úgy éreztem, hogy ezt az átalakulást kötelességem valamely módon támogatni, s mint esetleg képviselő, az új struktúra kialakításá­ban tevőlegesen részt venni, mely­ben a valódi kisgazda szemléletnek helye lenne. Meg kell azonban valla­ni - folytatjahogy ezt a képvisele­tet nem tudtam szándékaim szerint megvalósítani. Miért is nem? Rész­ben azért, mert az orvosi hivatásom egész embert kíván, s én elsősorban orvos vagyok. Másrészt pedig a me­zőgazdaság sem abba az irányba mozdult, ahogy az az első időkben megfogalmazódott A fejlődés iránya ma nehezen lát­ható, s ezért e téren megfelelően még állást sem tudtam foglalni. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a me­zőgazdaság vonatkozásában olyan irányváltozást látok, mely az én el­képzeléseimmel ellenkezik. És, hoz­zá kell tenni: féltem azt a technikai­szellemi potenciált ami már ezt megelőzően is Európában elisme­rést vívott ki magának.- Képviselő úr, én ebből azt a következtetést vonom le, ha egy következő választási ciklusra a kisgazdák ismét felkérnék...- Nézze, ahogy ezt a kérdést jelen­leg meg tudom ítélni, a következő vá­lasztási periódusban semmiképp nem kívánok részt venni. Hogy miért nem? - Azon oknál fogva, hogy az orvosi hivatás teljes körű ellátása és a képviselőség - ma már látom, nem oldható meg.- Jelenleg mindkét feladatát ellátja.- Nagy nehézségek árán. Azt az elvet vallom, hogy ami energiám megmarad a betegek ellátása után, azt fordítom a képviselői munkára. i Körzeti orvos, háziorvos, ma pedig már vállalkozó orvos! Mi erről a véleménye?- Nos igen, az orvostársadalom komoly választás előtt áll. De az én személyes döntésem, hogy nem. Je­lenleg nem vállalkozom.- ön az egészségügyi bizott­ság vezetője is. A bizottság igen sokrétű feladatai közül emeljük ki azt, ami a város teljes körű szociális ellátottságára irányul!- Aki a létminimum alatt él a vá­rosban azt az önkormányzatnak ku­tya kötelessége támogatni. Bizottsá­gunk - többek között - ezen is mun­kálkodik, természetesen a polgár­mesteri hivatal ezirányú tevékenysé­gével összhangban. A következő testületi ülésen fo­gadjuk el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendele­­tünket (Az interjú május 18-a előtt ké­szült - aszerk) Ebben definiálja a testület a jog­szabály adta lehetőségek figyelem­­bevételével, hogy támogatást bizto­sít különféle csatornákon keresztül a rászorulóknak. Mert, sajnos vannak a városban olyan családok, idősek, nyugdíjasok, akiknek erre a támoga­tásra nagy-nagy szükségük van. A körzetemben is nagyrészt idős nyug­díjasok élnek, s köztudott, hogy a nyugdíj nem az inflációval egyenes arányban növekedett Csak szoro­san praxissal kapcsolatos támogatá­si formák: közgyógyellátás, ápolási díj. De a bizottsági munkánál szeret­ném megemlíteni a többieket is, akik ugyanolyan intenzitással vesznek részt e munkában, mint én: - így a képviselő-testületi tagok: dr. Vábró László, Herczeg József, s a külső ta­gok: dr. Berecz Katalin fogász-főor­vos és Gangéi Jánosné.- Hadd kérdezzem meg: mint képviselő, de úgy is, mint orvos, mire büszke a paksi egészség­ügyben elért eredmények közül?- Szeretném, ha leírná, hogy a pak­si önkormányzat igencsak egészség­ügybarát Élvezzük az önkormányzat támogatását minden tekintetbea Mű­ködőképes ellátást biztosító hálózattal rendelkezünk A műszerezettség fo­lyamatosan javult és javulni is fog. Uta­lok arra a lehetőségre, amely szerint a kártyapénz egy részét műszervásár­lásra fordítjuk. Az alapellátás a házi­orvosokon keresztül a város lakos­sága számára teljes körű. Erre mondjuk mi orvosok azt, hogy a há­ziorvosi ellátás lefedett Az azonban tény, hogy a rende­lőintézet helyiséggondokkal küzd. Ez az intézmény a kora ’70-es évek óta áll a város egészségügyi hálóza­tának szolgálatára. Azóta korosztá­lyok nőttek fel, öregedtek meg... A város középtávú tervében szerepel a rendelőintézet bővítése. Akkor lépnek be a ma még hiány­zó szakrendelések úgymint: uroló­gia, ortopédia, ideggyógyászat. Je­lenleg ezek csak a megyeszékhelyen vannak- Ön szerint melyik párt do­mináns a város vezetésében?- Az SZDSZ-FIDESZ frakció je­lentős. Azt is el kell mondanom, hogy az elmúlt három évben lénye­ges gondolkodásbeli változáson mentem keresztül. Nem légvárak­ban kell gondolkodni, hanem szá­mokkal megfogható valóságos té­nyekből kiindulva kell a jövőt meg­tervezni. Hogy ezt orvosi nyelven is megfogalmazzam: ameddig az em­beri szervezetben a vérellátás eljut, addig ott megfelelő működés van. Ez a mai egészségügyre lefordítva így hangzik: ameddig a finanszíro­zás eljut, addig elegendő a működés pénzügyi feltétele.- De a keresztény szellem...- Kétségtelen, hogy keresztény gondolkodású vagyok Az egészség­ügyben vannak olyan területek ahol a többletmunkát és a megterhelést csak ebből a megközelítésből tudom végezni.- Köszönöm a beszélgetést FEKETE ARANKA

Next

/
Thumbnails
Contents