Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-19 / 10. szám

1993. május 19.

9

PAKSI HÍRNÖK

A király környezetét alkotó lovas csapatai élén ő is életét vesztette. Azóta ott nyugszik a csatamező egyik jeltelen sírjában. Nevét azonban megőrizte márványba vésve a kegyelet, miután utóda obeliszket állított a püspöki kertben ezen felirattal:

„Gergely és Paksy Balás győri püspökök emlékére. A borüs hajnalból intő leg kiáltanak ők hozzánk, hogy Istent s a királyt és hazát szeressük Ezekért adták ők életöket az ádáz csaták vérmezein, amaz Sajónál 1241, ez Mohácsnál1526. ”

Az obeliszk ma is látható. Aki arra jár, ne felejtse el megtekinteni egyetlen fennmaradt kőbe vésett relikviánkat amely a középkori Paksy család hazaszeretetének jelképe.

246. - 1833. JÚNIUS 17.

Tolna megye e napi közgyűlésén a résztvevő paksi közbirtokosok is igen lelkesen támogatták egy állandó Pest- Buda közötti híd, a „lánchíd” létesítését pénzadománnyal.

247. - 1887. JÚNIUS 18.

E napon történt a tragikusan súlyos kompszerencsétlenség, Paks alsó révjénéf Biskónál.

É vészteljes napon reggel 7 órakor, immár ötödik alkalommal kelt útra a paksi templomból Kalocsára, a mintegy 500 fős zarándokcsoport, Spies János r. k apátplébános és Varga Károly tanító, segédkántor vezetésével.

Szokás szerint rövid ájtatosságra megálltak a Szent Vendel kápolnánál, majd a Dunavédgát Társulat töltésén levonultak a Biskói-révhez és beszálltak az ott várakozó átkelőkompba. Ami ezután néhány perc alatt lejátszódott, még 106 év távlatából is megdöbbentően tragikus.

Alig lökték el a járművet a parttól, az a partról lecsúszva megbillent rémülve a nép a másik végébe tódult de ez a súly alatt lesüllyedt mire kétségbeesésükben még a nem úszók is vízbe vetették magukat Ez okozta a súlyos tragédiát belül a kompba kapaszkodva talán fenn tudták volna tartani magukat a mentők megérkezéséig. Aki odavergődve nagy keservesen végre el is érte a járművet ám az sem tudta tartani magát annyian kapaszkodtak beléje Végül a komp néhány méterrel lejjebb a kőhányáson fennakadt deakkormárcsak igen kevesen tudták magukat belekapaszkodva fenntartani, 210-en végképp elsüllyedtek

A szerencsétlenség híre délelőtt 10 óra tájban terjedt el a városban. Százával vágtattak kocsin az emberek a szerencsétlenség színhelyére, ahol rettentő látványban volt részük. A Duna partján sorba kirakva, szinte felismerhetetlenségig eltorzult arcú halottak feküdtek, kitépett hajjal, leszaggatott ruházattal. Itt egy nénike összekulcsolt kezeiben rózsafüzérrei, mellette alig 10 éves leányka. Amott meglett férfiak, néhány lépéssel lejjebb vagy 50-60 halott vegyesen. Egész nap zúgtak a város harangjai, szünet nélkül hívták az élőket halottaik keresésére. Az utcákon le-fel hullámzott a tömeg, újabb hírre várva. A szerencsétlenség helyén pedig szívet tépő jajveszékelés töltötte be a levegőt Szülők keresték gyermekeiket gyermekek szüleiket a hozzátartozók szeretteiket miközben újabb és újabb holttesteket hoztak a mentők a partra. A halottakkal teleakott kocsisor, a néhány órája még éneklő csoport helyett, gyászmenetté alakult A városban még másnap is virradattól napnyugtáig folyamatosan temettek sokat koporsó hiányában deszkából tákolt ládákban. E hetekben valamennyi paksi ember

arcáról eltűnt a mosoly, hisz kevés olyan család akadt melyben ne lett volna áldozat Még a viharverte férfiak is úgy sírlak mint a gyerekek

A temetést végző papok és kántorok teljesen kimerülve rogytak este ágyba, némán maguk elé meredve. Hisz egyetlen nap 100-nál több kedves ismerőst tanítványt kellett utolsó útjára kísémiök a temetőkbe

Erre az alkalomra a r. k plébánián külön anyakönyvet nyitottak A 178 bejegyzés 178 virágzó élet tragikus elmúlásának gyászos dokumentuma.

A katasztrófát előidéző túlterheltségért a komp bérlőjére hárult a felelősség, a plébános tiltakozása ellenére megengedte, hogy több mint 400-an préselhessék be magukat az egyébként 200 férőhelyes járműbe.

A tragédia emlékei: a r. k temetőkben még fellelhető sírok, a szerencsétlenség színhelyén felállított Jézus szobor, melynek torzó darabját az atomerőmű területére helyezték át Felirata: „Emlékül a Szent Szív 216 zarándokának kik 1887. évi június 18-án, e révpart közelében a Dunába haltak Állította a paksi katolikus közönség 1903-ban.”A Szent Vendel kápolna melletti kőkereszt A Jézus Szíve templom főoltára a franciaországban készült természetes nagyságú Jézus Szíve szoborral, magát a templomot is a szerencsétlenség emlékére szentelték fel Jézus Szíve névre Végül a templom előtti téren a centenárium alkalmából avattak fel egy szép domborművet

248. - 1949. JÚNIUS 19.

Gergye Győző dunaföldvári apátplébános kérésére a háborúban megsérült r. k templom helyreállítása céljára adott hangversenyt a Paksi Ének- és Zeneegyesület Vegyeskara, utolsó nyilvános szereplésként Mindig igyekeztek a közjót szolgálni, még utolsó szereplésükkel is.

Sajnos egyre világosabbá válta hatóságok burkolt törekvése: akár a színvonal rovására is a műsornak propagandisztikus pártszempontokat kell tükröznie. Az énekkar tagjai emiatt távolmaradtak a próbáktól. Ezután hivatalosan kellett delegálni minden politikai és társadalmi szervezetnek tagokat, csakhát ők éppen énekelni nem tudtak Tény, hogy egy rendőrségi határozat beszüntette működésüket Hogy végül is mi okból, ez örökre rejtély marad. Az a hír járta leginkább, hogy az énekkar összetétele nem demokratikus. Ennek leghitelesebb cáfolata az utolsó nyilvános hangversenyen résztvevők névsora és foglalkozása. A névsor a jubileumi tabló sorrendjében készült,

„Nagy Béla tanító, Adorján József iparos, Krómer Ádám iparos, Kiss Gyula könyvelő, Kasselik László tanár, dr. Pálvölgyi Ferenc gyógyszerész, Kántor Antal tanár, Bálint Bulcsú tanító, Nagy Lajos kereskedő, dr. Gross József ügyvéd, Inotai Imre tanító, dr. Németh Imre fafűrészelő, Trautmann Ferenc írnok Szelp József iparos, Pákolitz István tanító, Iván Mária magánzó, Martos István tanító, Juhász Pál iparos, Kiss Ernő iparos, Tuba Imréné háztartásbeli, Pál Judit tanuló, Priszlinger Erzsébet tanuló, Simoncsics Anna tanuló, Szecsei Ilona hajadon, dr. Tarisznyás Györgyi tanár, Iván János iparos, Szebényi István tanító, Debulay Antal bankár, Tiderle Lajos tanító, Verli Gyuláné háztartásbeli, Horváth Erzsébet hajadon, Kern Sándorné háztartásbeli, László Mária magánzó, Bencze Teréz varrónő, Miklós Éva tanuló, Bálint Bulcsúné háztartásbeli, Lajtai Lajosné tanítónő, Gosztonyi Jánosné tanítónő. Vámos Béláné tisztviselőnő, Szolárszky Ilona varrónő, Németh Istvánná tisztviselőnő, Halász Lajosné kereskedő, Széles Béláné háztartásbeli, dr. Sánek Endréné óvónő, Kiss Józsefné kereskedő, Székely Sándor tanár, dr. Rézbányay Dezső ügyvéd, Németh Mihály tanító, Tarisznyás Gerőné tanítónő, Pach Endréné kereskedő. Iharos Dánielné varrónő és Simoncsics Péterné tanítónő. 52 fő összesen. Közöttünk a szorosabban vett értelmiségi: 28 fő.

249. - 1876. JÚNIUS 20.

E napon alakult meg a Paks-Faddi Dunavédgát Társulat

250. - 1944. JÚNIUS 20.

Ekkor szerelték le az evangélikus templom 220 kilogrammos harangját Mivel nem tudták az ablakon kilökni, fenn a toronyban darabolták szét és így szállították el a kohóba, hogy ágyucsövet öntsenek belőle.

251. - 1705. JÚNIUS 21.

E napon írta levelét Csajághi János ezredes, kuruc hídfőparancsnok a Dunakömlőd melletti „imsósi-sáncból”

II. Rákóczi Ferencnek.

„Három éjszaka le nem tehettem fejemet, gyalog futok magam mindenfelé, mert egy ember sincs most mellettem, az ki segíthetne, noha elegen jártak vala azelőtt Sok emberben én csalatkoztam, kinek is megmondtam szemébe, miért változott meg orcád.”

Másnap a védők mind levonultak a Sánchegyről, majd Csajághi is elhagyta a kömlődi erődöt Október 27-én már Érsekújvárról írt újabb levelet az Alföld bíróihoz.

252. - 1768. JÚNIUS 21.

II. József császár országos kőrútján vidékünkre érkezett és lesújtóan nyilatkozott útviszonyainkról.

253. - 1883. JÚNIUS 21.

A pécsi ügyész az alábbi levelet küldte e napon Tolna megye alispánjának:

„Magánúton vett értesülés szerint Pakson egy nyomda állíttatott fel, ahol többek közt a Szekszárd és Vidéke című hetilap is kiadást nyert” Az alispán válaszából tudjuk: „Pakson csakugyan létezik egy nyomda Rosenbaum Ignác tulajdonakéntfölállításátittnem jelentette be. Nála valóban megjelenik az említett újság Geiger Gyula szekszárdi lakos szerkesztésében. Dacára annak, hogy a lap társadalmi és irodalmi címet visel-gyönyörű állapotok -című vezércikke politikával is foglalkozik és óvadékot sem tett le.”

254. - 1916. JÚNIUS 22.

E napon feloszlott a paksi vöröskereszt kórház. Vezetője Mihálik Gézáné, a magán-leánypolgári alapítója volt

255. - 1521. JÚNIUS 23.

Hű szolgálataiért Paksy (III.) János, Tolna megye utolsó főispánja a török előtt, ekkor kapta Gerencsér várát a Vértes-hegységben, ahol Nagy Lajos király is megfordult

256. - 1904. JÚNIUS 23.

Az evangélikus egyházmegyei gyűlésen ekkor döntötték el, hogy a paksi evangélikus iskola 100 éves jubileumára, új, korszerű épületet emelnek, mely ma is megvan.

257. - JÚNIUS 24.

Keresztelő Szent János ünnepe. A

nyári napforduló ideje. Az év legrövidebb éjszakáját ősi rítusokkal ünnepelték Európa-szerte. Szent Iván tüze felett zajlottá tűzugratás. A tűzbe gonoszűzés céljából gyógyfüveket dobáltak, éneklés közepette átugrálták és az ugrás sikerének mágikus jelentőséget tulajdonítottak, a lányok férjhezmenése felől is jósoltak. A ház elejére koszorút kötöttek tűzvész ellen. Ekkor szakadt meg a búza töve, lassan elkezdődött az aratás.

258. - 1830. JÚNIUS 24.

Ekkor hajózott el elsőként a „Desdemona” nevű gőzhajó fedélzetén, a távolabb eső „Laki-Dunában” Paks előtt, gróf Széchenyi István. A partra tódulók nem tudták mire vélni a fák közül felszálló fekete füstöt, azt hitték az erdő ég.

259. - 1886. JÚNIUS 24.

Megalakult e napon az I. Számú Temetkezési Egylet Dunakömlődön. A

második számúról nincs adatunk.

260. - 1412. JÚNIUS 25.

Ekkor fejeződött be Zsigmond király

nagy budai kongresszusa. Jelen volt 4 király, 3 fejedelem, 13 herceg, 21 gróf, 26 főúr, 1500 lovag és 3000 apród. Az imsósi vadászatkor eljutott egy részük vidékünkre is. Ilyen mulatozások közepette irányították akkor az ország ügyeit bár a verőfénynek látszott árnyéka is, a török eljutott a Száváig.

261. - 1919. JÚNIUS 26.

E napon este 7 órakor végezték ki a Szent István téren a 45 éves Bakonyi András járási csendőr őrmestert és Csala Bálint 32 éves őrmestert golyó által. Az eltűnt régi emléktáblájuk helyett 1992. október 23-án, a leendő múzeum falán, az 1956-os áldozatokra is emlékező márványtáblát helyeztek el.

262. - 1882. JÚNIUS 27.

Ekkor határoztak az evangélikus egyházmegye gyűlésén, az új paksi templom építéséről, mely 24 ezer koronába kerül.

263. - 1849. JÚNIUS 28.

Kmetty honvéd ezrede Imsósnál

kelt át a Dunán e napon, és a Bács-bánsági sereghez csatlakozott

264. - 1914. JÚNIUS 28.

Ferdinánd trónörökös szarajevói

meggyilkolásával e napon megkezdődött az egész Európát lángba bontó világháború.

265. - JÚNIUS 29.

Az aratás kezdőnapja, a halászok védőszentjének Péternek ünnepe. A nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal járták végig a falut majd a vízparton túróscsuszás halászlével zárták a napot Az eperezüret napja is.

266. - 1867. JÚNIUS 29.

E napon küldtek Kajdacs határából a Tolna megyeiek földet a koronázási dombhoz. Azért esett Kajdacsra a választás, mert Perényi Péter koronaőr 1529- ben itt rejtette el a koronaékszereket egy fűzfában a török előli menekítés közben.

267. - 1886. JÚNIUS 29.

Horváth Sándor paksi evangélikus

esperest e napon egyházmegyei törvényszéki bíróvá választották

268. - 1887. JÚNIUS 30.

Ekkor alakult meg a Paksi Cherva Cadischa zsidó egylet

DR NÉMETH IMRE helytörténész