Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-03-11 / 6. szám
PAKSI HÍRNÖK 16 1992. március 11. Adalékok Paks 1848-as történelméből Az életbe lépő törvények a törvényhatóságok szervezetét is átalakították, részben népképviseleti alapon. Minden község számarányának megfelelően, népképviselőket választott, akik a megyegyűlésen képviselték a hetyi érdekeket. Pakson Radnich Pált választották meg népképviselőnek. A május elsejei megyegyűlésen - az áprilisi törvények értelmében — határozatot hoztak a nemzetőrségek felállításáról. Ennek érdekében választmányokat alakítottak, s ezek írták össze a jelentkezőket. A nemzetőrségnek, mint karhatalmi szervnek, elsődleges feladata az új rend védelme, nemcsak a fosztogatók, hanem a szabadságot túlságosan is szabadon értelmező szegényebb paraszti réteggel szemben. Megalakult Ozorán, Hőgyészen, Bonyhádon és Szekszárdon ”a polgári büntető, számvevő és csődületi törvényszék.” A honvédtoborzást, a nemzetőrség megalakítását óriási lelkesedéssel fogadták megyeszerte, „izzó hangulatban siettek beiratkozni a nemzeti őrségbe és a honvédújoncok közé. Csak néhány község (német ajkú) vonakodott a nemzetőrseregre fölesküdni. A györkönyiek határozottan megtagadták a belépést a nemzetőrseregbe.”Pakson nem okozott problémát a nemzeti hadsereg toborzása. Az új népképviseleti alapon megválasztott megyegyűlés május 27-én tartotta első gyűlését, amelyen kimondták, hogy „a haza védelmére az úrbér megszűnésével fönnmaradt majorsági birtok minden holdja után két garast vetnek ki. A gyűjtést községek és járások szerint bizottságokra bízták, s a begyűjtött készpénzt és ékszereket a dunaföldvári sóhivatalba szállították be.” Az őrsereget szervező bizottság megyei elnöke Forster Antal alezredes lett, akinek Dunaföldváron volt a tartózkodási helye, de munkája során több ízben megfordult Pakson is. * * * Fegyverre ugyanis igen nagy szükség volt. Most folyt a nemzetőrség, a kimozdított nemzetőrség és az önkéntes nemzetőrség toborzása, felszerelése. A hadügyminisztérium nem tudott küldeni fegyvert, mert az nem volt raktáron, csak utasításokat adott hadi felszerelések beszerzésére. Tolna megye közel van a déli, a szerbek és horvátok által veszélyeztetett területekhez. Ezért kellett meggyorsítani a mozgó nemzetőrség toborzását. A kormány által május 16-án „a királyi trón és a haza védelmére” elrendelt 10 ezerfős mozgó nemzetőrségbe Tolna megyének „2000 polgárt két hét alatt kellett kiállítania és felfegyvereznie”. Ez persze nem ment ilyen simán és főleg ilyen gyorsan. * * * A Bácskába induló nemzetőrsereg főparancsnokává Perczel Miklóst nevezte ki a megye vezetősége, de a vezető beosztású tisztek között találjuk Szeniczey Ferencet is. (Perczel később a parancsnokságot átadta Forster Antalnak.) A Dráva menti őrsereg 2168, a bácskai sereg 2190 nemzetőrből állott, a két sereg tehát teljesen egyforma erőt képviselt. A Dráva menti őrvonalra vonult seregben az összeírás adatai szerint 139, a Bácskába indulóban 68 paksi van. A részletek Paks monográfiájából valók
