Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-03-11 / 6. szám
1992. március 11. 13 PAKSI HÍRNÖK Bacsmai László tisztelendő úr előadása - III. rész Elhangzott 1992. január 27-én a Bibliaismereti Szabadegyetem előadásán A bűnbánati fegyelem az egyházban Most nézzük meg röviden a bűnbocsánatnak a négy állandó elemét:- Az első a BŰNBÁN AT. A katekizmus tanítása szerint a bűnbánat aktusával megbánjuk bűneinket, elfordulunk a bűntől és Isten felé fordulunk, fájdalommal ismerjük el, hogy Istent megbántottuk és erősen fölteszszük magunkban, hogy többé nem vétkezünk. Tehát lényegében Istenhez fordulás ez, kinyílás Isten felé, mert hiszen minden bűn gyökere, hogy én nem akarom Istent elismerni, hanem saját magamat akarom az Istennel szemben riválisként feltüntetni: „Én jobban tudom, mi jó nekem.” Ha ez a bűnnek a gyökere, akkor a megtérés viszont pontosan abban áll, hogy ő az egyetlen, mindenható Isten, de ugyanakkor az én atyám. A bűnbánattal ismét kinyílok feléje, elkezdem őt áldani, szeretni és magamat az ő akaratának alávetni. Most nézzük meg, a bűnbánatnak milyen aktusai legyenek:- Az egyik mozzanat a múltra vonatkozik. Sokszor megtörténik, hogy megbánom bűneimet, de nem tudom „Istennek megbocsájtani”, hogy vétkeztem. Haragszom rá, mert megengedte, hogy velem ilyesmi történjen. El kell tudni fogadni múltamat akkor is, ha az kacskaringós utakon át vezetett, mert hiszem, hogy az Isten abból is tud jót kihozni.- A jelenre vonatkozólag azt kell tudatosítanom magamban, hogy bűneim megbánása után a jó Isten az ő végtelen irgalmának titokzatossága szerint most még jobban szeret - ha szabad ilyet mondani -, mint azelőtt. Nem úgy áll a dolog, hogy a bűnbocsánat után mindent elölről kell kezdenem, ahol abbahagytam, mielőtt vétkeztem. Nem, miután kifejeztem Isten iránti szeretetemet, magasabbra emel engem az Úr, mint voltam. Ezt ésszel megérteni nem lehet, csak hittel.- A jövővel kapcsolatban is tartalmaz valamit a bűnbánati aktus, mégpedig azt, hogy el kell fogadnom bűnös voltomat a jövőre nézve, vagyis annak lehetőségét, hogy ismét fogok bűnt elkövetni. A bűnbánat aktusában benne kell, hogy legyen annak az elfogadása, hogy a jövőben is vétkezhetem, de ha ez megtörténik, akkor rögtön tudom, mit kell tennem: fölkelni és a bűnbánatban Jézushoz sietni. Nem az a legnagyobb tragédia, ha elbukunk, hanem, ha a földön maradunk!- A bűnbocsánat folyamatának második állandó eleme a BŰNBEVALLÁS. Bűneink megvallása kifejezi komoly gyógyulási szándékunkat. Nem elég tehát általánosságban beszélni, hanem konkrét módon rá kell mutatnunk arra, mi fáj, hol fáj, hol kaptam sebeket. Hiába megyünk orvoshoz, ha csak úgy általánosságban mondjuk el neki, hogy beteg vagyok, gyógyíts meg! Az orvosnak első kérdése az lesz, hol vagy beteg, a fejed fáj-e vagy a lábad? Annyit a bűnbánónak el kell mondania, hogy milyen területen vannak problémái: Istent és embertársait mivel bántotta meg.- A bűnbocsánat folyamatának harmadik eleme az ELÉGTÉTEL, vagy penitenciatartás. Napjainkban az új szertartáskönyv szerint ez nemcsak büntetés és jóvátétel, hanem sokkal inkább gyógyulási eszköz, terápia, hogy a beteg minél előbb meggyógyuljon, a bűnös a helytelen útról letérjen, és ismét megtanuljon járni a helyes úton. Végül néhány szót a feloldozásról. A feloldozásnál ismét megtaláljuk a kézfeltételt, amellyel a Szentlélek lehívását és közlését jelöljük. Az egyház liturgiája szerint maga a szentség kiűzi szívünkből a gonoszság lelkét, és a Szentlélek tér oda ismét vissza. Ez is pünkösdi jelenség. A feloldozás szövege világosan idézi és megjeleníti a húsvéti misztériumot. A bűnbánó Krisztus kereszthalálába és feltámadásába kapcsolódik bele, amikor meghal önmagának, és Krisztusban új életre támad. A kiengesztelődés szentségére kétféleképpen lehet nézni. Egyrészt úgy tekinthetjük, mint a feltámadás szentségét, amire mindazoknak szüksége van, akik megszakították a kapcsolatot az Istennel a súlyos bűn által. Ebben az esetben nyilvánul meg leginkább a húsvéti titok; a bűnös újjáéled, feltámad. A bocsánatos bűnökre viszont sokféleképpen lehet bocsánatot nyerni. A keresztények az elmúlt századokban tudatában voltak annak, hogy a bocsánatos bűneik sokféleképpen megbocsátódnak, pl. a Miatyánk őszinte elimádkozása által, amelyet majdhogynem szentségnek tekintettek az őskeresztények, aztán ilyen bűnbocsátó alkalom a szentmisén való tevékeny részvétel, a hit, remény és szeretet fölindítása, szeretetgyakorlatok végzése és különböző lelkiismeret-vizsgálattal kapcsolatos ima. Mindezek bocsánatot eszközölnek ki számunkra, ha igazán Isten iránti szeretetünkből fakadnak. A bűnbocsánat szentsége tehát nem egyedüli módja a bocsánatos bűnök megbocsátásának, hanem annak megkülönböztetett, ünnepélyes formája. (Folytatjuk.) Állásfoglalás A Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak nem ismerik el egyházként, hanem szektának tartják. Ennek több oka van. Első és legfontosabb a Szentírás, a Biblia sajátos értelmezése. Míg a történelmi egyházak - kezdetben ugyan vitatkozva és sokszor egymás ellen fordulva - komoly bibliakutatási tudományokkal foglalkoznak, hogy a szent szövegek emberi oldalát jobban értsék, addig a Hit Gyülekezete, és sok hozzá hasonló kisebb közösség a Bibliát meglehetősen önkényesen értelmezik. Nem veszik figyelembe az adott kort, amiben a szöveg megjelent, sem az adott közeget, a társadalmi hátteret is szó szerint értelmezik. A bibliai műfajokat, s azok átvitt értelmét sem kutatják. Mindezt egyszerűen tényként és nem elmarasztalásként közöljük. Azon emberek tiszta vágyát, akik Istent keresik, akaratát szeretnék követni, szavát megérteni, csak tisztelni lehet. így szó sincs tehát rosszallásról, vagy elmarasztalásról, de szeretnénk az ő figyelmüket is felhívni, hogy a Bibliának kétségtelenül van minden ember számára egyéni mondanivalója, de van általános tudományos értelemnek, egyházi magyarázatnak megfelelő értelme is. A kettőt nem szabad összekeverni, mert az tévedésekre vezethet. Szerkesztői megjegyzés Több esetben, amikor „Szerkesztőség” aláírással állásfoglalás jelent meg az újság hasábjain, olvasók kérdezték, hogy vajon mindenki álláspontja tükröződik-e az írásban. Ezért mi - a fenti cikkel egyetértve -, nevünket adjuk. Mélységesen hiszünk a keresztény egyházak csalhatatlanságában, ha úgy tetszik dogmáiban. Krisztus útja, a szegények útja, szenvedéstörténete, kereszthalála és a húsvéti fény bennünk él. Mi nem zajosan, ünneplőbe öltözve, s holmi eufórikus állapotban keressük Őt, hanem csendesen. S legyünk akár protestánsok, akár pedig katolikusok, szavunkkal, írásainkkal harcolni fogunk a hamis gnosztikus tanokat hirdető eszmeáramlatok ellen. LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA KUTI HORVÁTH GYÖRGY SZARKA JÓZSEF
