Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-02-12 / 4. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1992.február 12. Miért működnek rosszul a nagyobb városok önkormányzatai? Az önkormányzat nem csodaszer. Ez is el­hangzott az Önkormányzat és népfőiskola című tanácskozáson, amelyet a Magyar Népfőiskolái Társaság, a TIT és a Német Népfőiskolái Szövetség budapesti irodája szervezett a polgármesterek számára. És el­hangzott sok minden más, amire érdemes odafigyelni. Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia pécsi központjának kutató­ja szerint az önkormányzati törvény kulcs­fontosságú a magyar társadalom életében, mivel a mindennapok stabilitását ennek kell garantálnia. A kormányok átalakulhatnak, minisztériumok keletkezhetnek és szűnhet­nek meg, de az önkormányzatoknak szilár­daknak kell maradniuk. Pálné Kovács Ilona szerint éppen emiatt veszélyes az a nap­jainkban megfigyelhető tendencia, hogy szűkül az önkormányzatok hatásköre, mivel az állam egyre több döntést az önkormány­zati bürokrácia jogkörébe utal. így a magyar állam centralizáltsága megmaradt, de már nem a központi, hanem a helyi állami szer­vek döntenek. El kellene kezdeni megfordí­tani ezt a folyamatot - véli a pécsi kutató -, mert az egyik legfőbb oka annak, hogy eu­rópai színvonalú törvény ellenére ilyen rosz­­szul működnek az önkormányzatok. Az ön­­kormányzatok azért sem felelhetnek meg az elvárásoknak, mert teljesen magukba zár­kóznak, s mivel nem támaszkodnak a helyi társadalmi szervezetekre, gyakran kell olyan kérdésekben dönteniük, amelyekhez nem értenek. A kutató megfigyelései szerint elsősorban a nagyobb városok önkormány­zatai működnek rosszul, mert ott a helyi ér­dekvédelmi csoportok híján - csupán a párt­szerű tagolódás alapján - áttekinthetetle­nek a viszonyok. Böhm Antal, a Politikatudományi Intézet szociológusa előadásában kutatási eredmé­nyekkel bizonyította az önkormányzatok nehéz helyzetét Ezemégyszáz polgármes­tert kértek meg arra, hogy a legfőbb nehé­zségeiket rangsorolják. A legnagyobb gond­nak a helyi források szűkösségét tartják. Böhm Antal elmondta, ezek az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy az önkormány­zatok indulásakor, az állami támogatásra feltétlenül szükség van, hiszen ezernégyszáz polgármester közül hétszázhetven ettől vár­ja gondjai enyhítését. Kiss László, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem oktatója szerint „a tudatok rendszerváltása” nem történt meg, csak az in­tézményeké. A pártok az embereket nem ál­lampolgárként, hanem választóként kezelik. Mindhárom kutató egyetértett abban, hogy a rendszerváltás a helyi társadalomban fog el­dőlni, és ebben a népfőiskolái mozgalomnak igen fontos szerepe lehet: mintákat adhat a helyi közösségek szervezéséhez. Címzett támogatás Az országgyűlés egyes nagy költségigényű fejlesztési és rekonstrukciós fel­adatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett tá­mogatást nyújthat. A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra for­dítható. Kiegészítő állami támogatás Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkor­mányzatot önállósága és működőképességének védelme érdekében illeti meg kiegészítő állami támogatás. A támogatás feltételeiről és mértékéről az Ország­­gyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. Önkormányzat bevételei A helyi önkormányzatok feladatellátásának feltételeit- saját bevételeiből,- átengedett központi adókból,- más gazdálkodó szervtől átvett bevételekből,- központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint- állami támogatásokból teremti meg. Társadalmilag kiemelt célok A társadalmilag kiemelt célokat az Országgyűlés határozza meg. A célonkén­ti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A céltámogatás kizárólag adott célra használható fel. A helyi önkormányza­tok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. Az Ötv. elismeri a feltételeknek megfelelő önkormányzatok jogosultságát a céltámogatásra. Intézményvezetők kinevezése Pakson Döntött Paks Város Képviselő-testülete a január 21-én megtartott testületi ülésen. A szociális intézmények vezetésére beérkezett pályázatok közül az Egészségügyi Intézmé­nyek Gondnokságának vezetője dr. Vörös Endre, a Bölcsődék Gondnokságának veze­tője Meczker Józsefné, a Szociális Intézmé­nyek vezetője Pach Ferencné, míg a Nevelé­si Tanácsadó vezetője Müller Gabriella lett A pályázat nyertesei 1992. február l-jétől töltik be állásukat * * * 1992 február 4-én döntött a képviselőtes­tület a Duna-Center ügyvezető igazgatójá­nak kinevezéséről: Mohr Tibort látja el a ve­zetői teendőket. TESTÜLETI ÜLÉS A február 18-án megtartandó képviselő­­testületi ülés napirendje: 1. A paksi szociális otthonban fizeten­dő térítési dijak megállapítása. Előadó: Pach Fenecné, a Városi Szociális Intézmények vezetője. Véleményező: egészségügyi és szociális bizottság, gazdasági bizottság. 2. Az 1992. évi költségvetés II. tárgya­lása. Előadó: Bor Imre polgármester. Véleményező: állandó bizottságok. 3. Egyebek. 4. Interpellációk.

Next

/
Thumbnails
Contents