Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-12-02 / 25. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1992. december 2. A Munkáskórus vendégszereplése Németországban Csendes, üdítően zöld környezetben, lankás dombok tövében bújik meg egy kicsiny német falucska a francia határ közelében, Heidelbergtől, a híres egyetemi várostól 25 km-re: Neidenstein. Immáron másodszor indultunk a vagy ezer kilométernyi útra a fennállásának 130. évét ünneplő Concordia kórus meghívására. A négynapos látogatás célja az a közös hangverseny volt, melyet a helybeli katolikus teplomban rendeztek. A koncerten önálló műsorblokkal kezdett a paksi kórus. Reneszánsz motettákat, Bachkorálokat, majd későbbi századok zeneszerzőinek (Albrechtsberger, Schubert Kodály) egyegy kórusművét énekelték. Károly Katalin gyönyörű szopránszólója után vendéglátóink folytatták a műsort Az est záróakkordjaként Dietrich Lohff, a neidensteini kórus karnagyának Psalm Kantáta c. művét énekeltük közösen a helybeliekkel. Mindannyiónknak különleges élményt jelentett a szoprán szólóra, hangszeres kisegyüttesre, vegyes karra írt háromtételes mű németül való megszólaltatása, a nyelvi nehézségeket elfeledtette velünk az együttmuzsikálás öröme. Speyerba, egy igazi régi történelmi városkába, megcsodálhattuk monumentális méretű dómját, mely több évszázaddal ezelőtt tartományi országgyűlések színhelye is volt Vasárnap a szomszéd városka, Waibstadt teplomában szentmisén énekeltünk. Felejthetetlen marad számunkra, hogy a mintegy 1500 lelket számláló kicsiny falucska lakói milyen szeretettel fogadtak és láttak el bennünket így hát nem csoda, hogy a kórustagok és a vendéglátó családok között maradandó igaz barátságok szövődtek. Reméljük, hogy mindezt viszonozhatjuk majd, ha ők látogatnak el hozzánk. H. F.-né Sey László alkotói díja A Tolna megyei amatőr képzőművészek szekszárdi kiállításán Győrffy József: Györkönyi pincék és Sey László: Apokalipszis, A béka, Az egyik tizenkilenc... című képét is bemutatták. A zsűri döntése alapján Sey László két utóbbi alkotását a tavaszi országos tárlaton is kiállítják. A Gyapán élő autodidakta képzőművész egyéni alkotói díjat is kapott, melynek összegéhez a paksi polgármesteri hivatal is hozzájárult A díjat dr. Széchenyi Attila alpolgármester a kiállítás megnyitóján adta át. g. i. Vendéglátóink gazdag programot állítottak össze számunkra. Látogatást tehettünk a közeli,JHordják a paradic- Anekdota -Egyik önkormányzati képviselő a vele készült interjúban (Paksi Hírnök, ’92. szeptember 23.) azt mondta, hogy a paksi tsz-ek nem ismerték fel annak idején az atomerőműben rejlő lehetőségeket, nem „kapcsoltak”, ódzkodtak az erőműtől, ellentétben a bajnai tsz-szel. A képviselő szomorúnak tartotta, hogy Komárom megyéből kellett meglátni azt, hogy itt milyen lehetőségek vannak.- Nem befolyásolta a bajnaiak éleslátását, hogy nemcsak ők jöttek ide - felismerve a lehetőségeket - Komárom megyéből? - A kérdésre Péter László, a Dunamenti Tsz nyugdíjas főkönyvelője válaszol:- A paksi tsz-ek valóban ódzkodtak az erőműtől. Nemcsak a lakosság körében élt ez, hanem a vezetők között is, beleértve a tsz-elnököket is. Rengeteg szubjektív és objektív tényező erősítette ezt az ellentétet. 73 őszén 60 hektár földet - a jó gazda gondosságával - előkészítettünk paradicsomtermesztésre. (Hektáronként 5-600 mázsa istállótrágyát, nagy adag kálisót, foszforműtrágyát hordtunk ki. Ezt mind beszántva. Vártuk a tavaszt, hogy a palánták a földbe kerüljenek.) Egyszer rohan be a mezőőr a vezetőségi gyűlésre:- Hordják a paradicsomföldet! A helyszínre siettünk. Több száz teherautó, markológép dolgozott a paradicsomföldön. Annak a területnek a kisajátítása egy évvel később kezdődött Ez jogilag tökéletes birtokháborítás volt. Ehhez hasonló később is számtalanszor előfordult A korabeli bérszínvonal-gazdálkodás volt az oka, hogy nem „kapcsoltunk”. (Ha fel akartam venni egy magasan kvalifikált dolgozót, fel kellett vennem alacsony bérért is valakit) Nekünk nem volt szükségünk olyan tevékenységre, ami magas bérköltséggel járt A növekményadó 1-3 millió többletadót jelentett évente a tsz-nek. Káros lett volna az ilyesmi a Dunamenti Tszben dolgozók bérszínvonalára. Hozzátartozik a dologhoz: ’75-től mind a három paksi tsz igen kedvező anyagi helyzetben volt Voltak jó üzleteink is az erőművel: amikor leállt az építkezés, állagmegóvási munkákat: fásítást füvesítést, homoklekötést végeztünk. ’70- ben a kedvezőtlen időjárás ellenére ennek köszönhető, hogy nyereséges évünk lett Az évről évre megrendezett munkás-paraszt találkozóktól eltekintve nem volt kapcsolatunk az erőmű vezetésével. Olyankor ők is kiállítottak tíz főt mi is. A két párttitkár mondott beszédet: méltatták a munkás-paraszt szövetséget, az alkotmányt, utána vacsora: birka vagy disznó és rengeteg bor. Lejegyezte: gutái
