Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-18 / 24. szám
1992. november 18. 5 PAKSI HÍRNÖK Paks Város Önkormányzata, a Városi Művelődési Központ, valamint a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság közös szervezésében zenés irodalmi műsorral emlékeztek meg 1956. október 23-a eseményeiről a művelődési központ színháztermében. A megjelenteket Szabó József, a PA Rt biztonsági igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy nemzeti ünnepeink közül március 15. és augusztus 20. megünneplésének megvannak a hagyományai, október 23-a még nem rendelkezik ezzel. „Szeretnénk ezután méltóképpen ezt a napot is megünnepelni.” Dr. Halzl József az MVM Rt. vezérigazgatója emlékezett az ’56-os eseményekre, úgyis mint az események részese. Ünnepi köszöntőjében így fogalmazott: bajban van, de talán pusztulásnak is indul az a nemzet, amelynek nincsenek ünnepei, amely nem érzi szükségét annak, hogy ünnepeljen. Az elmúlt évtizedek lejáratták azokat az ünnepeket amelyeken az emberek öszszejöttek. A hallgatóságnak elmondta, hogy a török és az orosz megszállás között az volt a különbség, hogy a törökök nem ünnepeltették Mohácsot a felszabadulás ünnepeként. Nehéz voltazoknak is, akik meg akarták március 15-ét ünnepelni, mert a rendőrök gumibotjaival találkoztak. „Október 23-a az az ünnep, amikor végre saját ünnepünket ünnepelhetjük, szabadon.” ’56-ot meg kell különböztetni minden más eseménytől; egyetlen alkalom volt amikor a nép fegyverrel lépett fel az elnyomók ellen. Az emberek az utcára vonultak és hajlandók voltak vérüket ontani, életüket feláldozni. ’56 fantasztikus élménye az is, hogy az ifjúság ’48 után ismét megmutatta magát és ez tulajdonképpen az ifjúság forradalma volt ’56 a szabadság, a demokrácia, a nemzeti függetlenség iránti vágy kifejeződése volt egy zsarnoki korszak után. ’56-ot a világ úgy ítéli meg, hogy ez a magyarság legnevezetesebb ünnepe: a forradalom halálos rést ütött abba a birodalomba, amely három évtized múltán végképp összeomlott Hazánknak nagy a nemzetközi hitele azért is, mert az elmúlt években változások történtek a társadalmi életben, új rendszer van kialakulóban. A rendszerváltásnak sokféle vetülete van; társadalmi, politikai, gazdasági, de van egyéni is. „Mindenkinek magában is végre kellene hajtania egyfajta rendszerváltást” A jövő sikere a saját munkánktól, változásunktól is függ. Sok okunk van arra, hogy örüljünk, hogy ünnepeljünk Békés forradalom az, ami az elmúlt három évben végbement, békében élünk ebben a békéden világban... örüljünk annak, hogy vannak feladataink, „örüljünk, hogy van Paks, van a paksi atomerőmű, mely biztos bázis” - mondta dr. Halzl József. Az előadó ünnepi beszéde meghatottságot váltott ki belőlem azért is, mert pátosz nélkül, visszafogottan, mély érzelmekkel beszélt a forradalomról, segítségül híva a költőt, írót- Szabó Lőrincet, Déry Tibort, Illyés Gyulát - akik versbe, prózába foglalták lelkesedésüket, csodálatukat, a forradalom dicsőítését Az ünnepi megemlékezés második részében Bencze Ilona Jászai-díjas színművésznő Márai Sándor Halotti beszédét, József Attila Tél című versét, Koncz Gábor érdemes művész József Attila Ars poética-ját, Faludy György Tanuld meg ezt a versemet című költeményét mondta el. Fellegi Adám Liszt-díjas zongoraművész Kodály Zoltán Háry János intermezzóját, Liszt Ferenc második magyar rapszódiáját adta elő. Az előadók és a szolnoki Bartók Béla kamarakórus Molnár Éva karvezetésével színvonalas műsort adott a megemlékezés résztvevőinek. Fábián 22-én este az evangélikus templomban Thüring Etelka, az evangélikus kántorképző tanára - a többi között - Bach-, Beethoven-, Fasang Árpádműveket adott elő a forradalom és a reformáció évfordulója alkalmából rendezett orgonahangversenyen. * * * Emléktábla-avatás Október 23-án 15 órakor a Szent István téren a városi fúvószenekar Himnuszával folytatódott városunkban az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepségsorozata. Ez alkalommal emléktábla-avatásra jött össze a mintegy százfős ünneplő sereg. Avatóbeszédet dr. Széchenyi Attila alpolgármester tartott „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Barátaim! Felemelő érzés, hogy ezen a napon, 36 évvel az ’56-os forradalom és szabadságharc kezdete után, köztársaságunk kikiáltásának 3. évfordulóján Pakson emléktáblát avatunk az 1919-es diktatúra áldozatainak, az 1956-os forradalom mártírjainak, valamint a szabadságharc leverése után ezen a helyen megkínzott paksi polgárok emlékére.” - kezdte beszédét az alpolgármester. Majd megemlékezett a két szolgálatát híven teljesítő csendőr (Bakonyi András 45 és Csala Bálint32 éves) 1919. június 26-án történt meggyilkolásáról. A Rákosi-rendszer alatt eltávolították az emléktáblát amely rájuk emlékezett „1956. 1848-nak édestestvére. Ma mindkettő méltán nemzeti ünnepünk Mindkét forradalom a történelmi előzmények hatására spontán tört ki, és mindkettőben a főszerepet az ifjúság vállalta.” Ezután a forradalom további eseményeit elevenítette föl az alpolgármester, emlékezvén a névtelen hősökre is. Beszéde során végigjárta a már jól ismert’56-os történelmi helyeket, a Parlament előtti Kossuth teret, ahol a tömegbe lőttek október 25-én, a Széna teret, a Kilián laktanyát Emlékezett még a Nagy Imre vezette új kormány megalakulására, miután remény volt a nyugalom visszaállítására, ami sajnos nem következett be, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása miatt „Az eredményt tudjuk. Hatalmas bosszúhadjárat kezdődött, melyben Kádár János jóváhagyásával több embert végeztek ki, mint annak idején Haynau alatt Az 1956- (Folytatás a 6. oldalon.) Ünnepi megemlékezések