Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-18 / 24. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1992. november 18. Önkormányzati tudósítások NOVEMBER 3. Áramkedvezmény Az októberi testületi ülésen Brebovszky János a diszkriminatív áramdíjemelés miatt interpellált Azt szerette volna megtudni a polgármestertől, hogy állnak a minisztériummal folytatott tárgyalások a városkörnyékre is vonatkozó áramdíjkedvezményről. Bor Imre válaszában ismertette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének levelét is: „Korábban Magyarországon a lakossági villamos energia ára a települések méretétől függően különböző kategóriák szerint került megállapításra. Ezt a téves közgazdasági szemléletet megtestesítő árrendszert azonban a parlament elhatározására megváltoztattuk és a valós viszonyokat jobban tükröző árrendszert vezettünk be. Ma az ország egész területén egységes villamosenergia-árak vannak érvényben, mert az egységes villamos hálózaton végzett áramszolgáltatáshoz ez a módszer illeszkedik a legjobban. Egyébként az igen bonyolult hálózat mellett nem is követelhető, hogy az egyegy fogyasztási területen felhasznált villamos áram éppen melyik erőműből származik. Semmilyen racionális érv nem szól egy olyan elképzelés mellett, hogy az egész ország javát szolgáló létesítmény előnyeiből kiemelten részesedjék az a település, amelynek közigazgatási körzetében az adott létesítmény elhelyezkedik. Országos méretű és jelentőségű szolgáltatások esetében - mint a vezetékes energiaszolgáltatások is - az árakat díjakat a jövőben is egységesen kívánjuk kezelni olyan módon, hogy az árak, díjak a valós költségeket fedezzék. A jelenlegi lakossági villamosenergia-árak a mai ráfordításokat nem fedezik.” Brebovszky János nem értett egyet a főosztályvezető véleményével, de elfogadta a polgármester válaszát miként a testület is. A polgármester Tóth Károlynak is válaszolt. (0 a Sárgödör tér gondozatlan foghíjtelkei miatt szólalt fel legutóbb.) „Felvetése jogos kezdte válaszát Bor Imre, de a terület rendezéséhez szükséges a présháztulajdonosok segítsége is. E területen a földmunka és a kaszálás elvégzését akadályozza az engedély nélkül ott tárolt sok építőanyag. A magántulajdonban lévő foghíjas telkeken a szomszédos présháztulajdonosok illegális szemétlerakó helyet alakítottak ki. A közterület rendezését még az idén elvégeztetjük, a szemétlerakó helyeket is megszüntetjük, a köztisztasági rendelet szerint a továbbiakban a rendszeres szemétszállítás költségét a tulajdonosoknak kell fizetniük.” Október 23-án felavatták ugyan a vörösterror áldozatainak emléktábláját a Szent István téren, de még mindig vannak olyan utcák a városban, amelyek Takács György, Szabó Erzsébet Alpári Gyula... nevét viselik. Ezt az ellentmondást tette szóvá Tóth Károly új interpellációjában. „Ha az utca lakói kérik a névváltoztatást akkor tűzi napirendre az önkormányzat ezt a kérdést” - válaszolta a polgármester. Dr. Blazsek ezt kiegészítette: az utcanév megváltoztatása illetékmentes, a lakóknak csupán a személyi igazolványukba kell bevezettetni lakóhelyük új nevét Aranymosók A képviselő-testület ’91. december 10-én tárgyalt a Pakson létesítendő aranymosó-múzeumról. (A Paksi Hírnök ’92. január l.-február 12. számaiban közölte N. László Endre: A honi aranymosás rövid története című cikksorozatát - a szerk.) Akkor olyan döntés született, hogy N. László Endre mosonmagyaróvári gyűjteményének megtekintése után határoz a testület Brebovszky János, a kulturális bizottság elnöke megnézte a kiállítást videofilmét is készített róla, majd a bizottság kellő anyagi fedezet a szükséges épülethiánya miattnem javasolta a gyűjtemény Paksra helyezését. Miután Brebovszky János megtekintette a gyűjtemény Barcson elhelyezett részét is, véleménye megváltozott: már ő is támogatta az állandó kiállítás ideköltöztetését „Mit lehet bemutatni Pakson? A Makovecz-templomon kívül nincs más” - érvelt a képviselő. A vitában szót kapott N. László Endre is, aki elmondta: az emberiség egyik legősibb mesterségének tárgyait negyvennégy éves munkával gyűjtöte össze; a számítógéptől a könyvtárpolcokig berendezi a leendő múzeumot, csupán néhány helyiség rendbetételét kérte. Hajdú János, a gazdasági bizottság elnöke megjegyezte: egyetlen számszaki adatot sem tartalmazott az előterjesztés, az emlegetett szponzorokról sem kaptak választ Felhívta a figyelmét: a lussoniumi kiállítást és a kismesterségek szerszámait, berendezéseit sem helyezték még el véglegesen. Horányi György (költői kérdései után) vehemensen támadta az aranymosó múzeum ideáját: „Nem egyeztethető össze Paks múltjával az aranymosás.” A képviselő inkább a lussoniumi játékok megrendezését kőtár kialakítását a kismesterségek tárgyi emlékeinek elhelyezését támogatná. „Méltó helyre a múlt emlékeit! Nem is akarom látni ezt az aranymosó múzeumot! Inkább a vályogvetés eszközeit kellene bemutatni.” - javasolta. Dr. Rónaky József szerint a város nagyon sokáig keveset tett a helytörténeti gyűjtemény elhelyezése érdekében. „Ne keverjük öszsze a gyűjteményt és a mostani ajánlatot! Tárgyalható anyag kerüljön a testület elé” - mondta. Szalai-Dobos István néprajzilag és ipartörténetileg rendkívülinek értékelte a gyűjteményt és megköszönte az adományozónak a szándékát. Hosszasan és fáradságosan mosták ki a képviselők a szövegfövenyből a határozatot Szegényháza? A város ’93. évi költségvetése első tárgyalásának előadója a polgármester volt „Az elmúlt években pénzügyi helyzetünk szerencsésen alakult fedezetet tudtunk teremteni minden olyan dolog megvalósításához, amelyek a város életében nagy jelentőséggel bírtak. Az előrejelzések arra engednek következtetni, hogy ez nem lesz jellemző a következő évre. Nem peszszimistán, kizárólag a tényekre szorítkozva állítottuk össze anyagunkat mely szerint a költségvetés várható főösszege 923902000 forint 88,4%-a a ’92. évi jóváhagyott keretnek.” Ezután a bevételeket tekintette át Megtudtuk például, hogy „az áfa-visszatérítés címén a várható bevétel jelentős kiesésével számolhatunk, személyi jövedelemadó-bevételünk csaknem 24 millió forinttal kevesebb az előző évinél. A helyi adókból származó bevétel nagysága a ’92-es évhez hasonló, bár a kormány a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg a helyi adókról szóló törvénymódosító javaslatát is benyújtotta az országgyűlésnek.” A hivatal számítása szerint a normatív állami támogatás összege 22%-kal több a ’92. évinél. A kiadások tárgyalása során konkrét kérdéseket kellett megválaszolniuk a képviselőknek: Végrehajtható-e január 1-jétől az önkormányzati finanszírozású intézményeknél a 10%-os bérfejlesztés? Hajdú János (gazdasági bizottság): Végre kell hajtani, de csak április 1-jétől. (Ezt a javaslatot később a testület elfogadta.) Dr. Hajdók Károly az egészségügyi-szociális bizottság elnöke 15%-os béremelést tartott jónak, ezt képviselőtársainak többsége elutasította. Király Gyula (pénzügyi ellenőrző bizottság) nem támogatta a január 1-jei béremelést. Javasolta viszont, hogy a következő tárgyalásra két alternatívaként legyen egybeépítve az emeléssel és anélkül az intézmények és a hivatal költségvetésében a bér. Dr. Rónaky József a gazdasági racionalitás és a közalkalmazottak igénye közti ellentmondást tárta képviselőtársai elé. „Ha bért akarunk fizetni, máshonnan kell előteremteni, mert a kormány nem ad pénzt” Felsorolta ennek lehetőségeit: felélni a vagyont (Ez a semmibe vezet) Szigorú racionalitás. (Ez létszámcsökkentéssel jár.) Végül: A szigorú takarékosság. „Rendkívüli felelősséggel kell a testületnek dönteni!” A városgazdálkodás kiadásainál 8 millió forint növekménnyel számolt az előterjesztés. Egyetlen bizottság sem támogatta a Hírnök hetilappá fejlesztését A PSE támogatásának növeléséről a döntést a pénzügyi ellenőrző bizottság a következő tárgyalásra javasolta halasztani. Addig a bizottság a támogatás felhasználásáról elemző vizsgálatot fog készíteni. A polgármesteri hivatal költségvetési növekménye (mintegy 14 millió forint) jórészt a köztisztviselői törvény következménye. A törvény szerint ’94-re kell elérni a meghatározott bérminimumot, ennek egyharmada is 18%-os béremelést igényelne.
