Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-04 / 23. szám
1992. november 4. 9 PAKSI HÍRNÖK KITELEPÍTÉS Részlet Stenger Pál Dunakömlődről írott könyvéből (2.) sak voltak. Ha jött a razzia, elkobozták az áruinkat Dehát szükségünk volt friss vitaminokra. Nem szabad elfelejteni, hogy régen otthon is sok gyümölcsöt ettünk. A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy ezeket a cselekményeket nem lehet feketekereskedelemnek tekinteni. Útjainkat nem munkaidőben, hanem szombat délután vagy este és vasárnap tettük meg. Ezeket a példákat azért említem, hogy bizonyítsam, senkitől részvétből könyöradományt nem vártunk A fiatalság kinőtte a magukkal hozott ruhákat Pénzért semmit sem lehetett kapni. Ebben a helyzetben is találtunk azonban megoldást Az amerikai hadsereg készletéből tudtunk kerülő úton vagy gyümölcsért köpenyeket, takarót fehérneműt (alsóneműt) szerezni. Ezekből az anyagokból az asszonyok esetleg a szabók öltönyöket felöltőket szoknyákat varrtak A mindenfelé található roncs harci járművek futóműveiről levágott gumiabroncsokat használtuk fel a lábbelikhez. Ezek a munkák nem voltak könynyűek Nem rendelkeztünk ugyanis megfelelő szerszámokkal, csak a magunk gyártotta felszerelésekkel tudtunk dolgozni. Cipőjavításra mindenki ezeket a gumikat használta. Az ilyen lábbelik nagyon megbecsültek voltak és nemcsak köztünk hanem az itteni lakosság körében is. Nemhiába hívtak Magyarországon „sváboknak” bennünket A mondás, „alkoss, dolgozz, építsd házikódat’ az ötvenes évek kezdetétől mindenkit megigézett Mindenki azon volt hogy saját háza legyen. Arra azonban, hogy ezt csak állandó túlmunkával és csak az egészség rovására lehetett megvalósítani, senki sem gondolt Még azok is építkeztek akiknek korábban nem volt házuk Előfordult hogy két vagy három házat is. így volt ez olyan iparvidékeken is, mint Stuttgart Mannheim, Tauberbischofheim, Wertheim, Freudenberg, Ingolstadt Dachai és München vidéke. Reichertshofeni letelepedésünk példája Mint már korábban említettem, Reichertshofenbe 1946. június 12-én érkeztünk meg 14 családdal. A malomépület termében szállásoltak el bennünket Valahonnét szalmát kerítettek Ezen aludt öreg, fiatal és gyermek egymás mellett. A szalmafekhelyet hamarosan ácsolt deszkaágyak váltották fel. Az ágyakhoz szalmazsákokat tömtünk A 14 család számára mindössze két tűzhely állt rendelkezésre De kik főzzenek ezen? A férfiak este mind hazajöttek a munkából. Ezt az állapotot nem tartották megfelelőnek Téglát szereztünk és tűzhelyeket raktunk belőlük majd a (volt) lőporgyárból hozott fémlemezeket tettük rá. Az asszonyok most már zavartalanul főzhettek A helyi lakosok egy része félreértette ezt a ténykedésünket és azt hitték hogy magyarországi cigányok vagyunk Ez a félreértés azonban hamarosan tisztázódott A tűzifa beszerzése sem esett nehezünkre. A fiatalok az erdőben felmásztak a fákra, letördelték a száraz ágakat, a nők pedig ezeket összegyűjtötték Az összekötözött rőzsenyalábokat azután a fiatalok több kilométernyi távolságról a vállukon vitték a száláshelyre. A mi öntevékeny „segíts magadon” akciónk a helyi lakosokban némi irigységet váltott tó, de ez egy cseppet sem zavart bennünket Az 1946 évi első aratás után a nők kimentek a tarlókra az elhullott kalászokat összegyűjteni. Cséphadaróval kiverték mint valamikor régen. A megtisztított kenyérgabonáért a malomban lisztet kaptunk Krumpliszedés után a földben hagyott gumókat az asszonyok szintén kiszedték Vágyódás a régi otthon után A magyarországi németek himnusza A nyelvedhez, a szokásaidhoz a halottaidhoz maradj hű Állj néped közé és vállald vele sorsát Ha szükség fenyeget szorongat Ez ad erőt hogy megálljad. (De) Ha kilépsz e szent körből, Dicstelenül elsüllyedsz. A régi otthon utáni vágyódás már a hatvanas években az idősebbeknél is csökkent a fiatalság pedig kész volt a beilleszkedésre. Németországban és Ausztriában a gazdasági beilleszkedés majdnem súrlódás nélkül sikerült A józan és tárgyilagos megfigyelők szerint ezek a sikerek a nép jellemvonásaiból következtek Néhány olyan tulajdonság segített úrrá lenni a nehézségeken, mint a szorgalom, a rendszeretet a jó közösségi szellem és a felelősségérzet Az ökonómiai siker sok szór csodának tűnik pedig még a „Lastenausgleich”-tel megkapható anyagi előnyöket sem vették igénybe. Mi marad meg belőlünk? Ezt kérdezem újra és újra. Mégis: be akarunk illeszkedni abba a nyelvterületbe, ahol most élünk A fiataloknak már elég jól sikerült ez a beilleszkedés. Az idősek még használják az otthoni nyelvjárást bár már nem egészen tisztán. Az itt eltöltött negyven év alatt eléggé megfakult ez. Az ebben az évszázadban kialakult sajátos kultúránkat csak kevés fiatal tette magáévá. A jövő generáció már csak az emlékek alapján fog róla beszélni.(?) Ok teljesen be fognak illeszkedni környezetükbe vagyis teljesen beolvadnak Hála a hazai templomhoz Legtöbbünkben a hazai templomban hallgatott utolsó istentisztelet el nem múló emlékké vált Szentképeinket és egykori emlékképeinket magunkkal vittük és továbbadjuk a fiataloknak Nagyon sokan új hazánkban is részt veszünk az istentiszteleteken. Megtartjuk ezzel az ősi jámborságot és egyházunk iránti hűségünket Ha némelykor kételkedünk az igazságban, kételyeinkre a választ a Szentírás szavai adják meg: „Uram, hova menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak!” Ebben a hitünkben elfogadjuk és teljesíteni akarjuk a Hazájukból Elűzött Németek Szövetségének 1950. augusztus 5-i nyilatkozatát, kartáját Mi, a hazájukból elüldözöttek lemondunk a bosszúról és a megtorlásról. Ez az elhatározásunk komoly és szent Emlékezni akarunk arra a sok szenvedésre, amit különösképpen a ’40-es és ’50-es évek hoztak az emberiségre. Fordította: VASS ISTVÁN ; A G-2000 Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány v á/ást tesz közre letségekért Díj”, és az az< párosuló 50 ezer Ft összegű támogatás odaítélésére. A díj célja, a hosszú idő óta magas színvonalú, a tehetségnevelés ügyét eredményesen támogató pedagógusok és szakemberek elismerése. Ajánlást tehetnek művelődési és oktatási intézmények, ayermekközösségek, magánszemélyek és közösségeik. A javaslatok tartalmazzák:- a javasolt személy adatait,- szakmai tevékenységének, eredményeinek ismertetését- az ajánló személy adatait (cím, telefon). Ajánlási határidő: 1992. december 15. Elbírálás: 1993. február 15-ig, melyről valamennyi ajánló tájékoztatást kap. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 2000. Telefon: 62/351469 G-2000 Alapítvány kuratóriuma Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája KÖNYVVEZETŐI tanfolyamot indít. A tanfolyam ideje: 20 óra Az előadások témái:- vállalkozások könyvvezetése,- vállalkozói ismeretek, üzleti terv készítése, marketing-ismeretek Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: Tarczalné Dér Valéria Paks, Dózsa Gy. u. 51-53., telefon: 11-611/114. * * * Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája kezdő vállalkozók részére minden kedden ingyenes tanácsadást tart Tanácsadás ideje: de. 9-12 óráig. Érdeklődni: Paks, Dózsa Gy. u. 51-53. III. em. 303. Tarczalné Dér Valéria. Munkalehetőség diákoknak! A Mindenes Kisszövetkezet Diákszövetkezeti Csoportja munkalehetőséget kínál diákok számára. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés az Ifjúsági Irodában hétfőtől péntekig 14-20 óráig. Emlékműavatás Dunakömlődön November 8-án 10 órakor ünnepi szentmisét cerebrál VIDA ISTVÁN plébános a katolikus templomban. Közreműködik a Paksi Munkáskórus. 11 órakor az emlékmű avatása katonai tiszteletadás mellett. Beszédet mond: PÁLOS MIKLÓS államtitkár, ERDŐS LÁSZLÓ ezredes, a „Tolna Megye II. Világháborús Halottaiért” Alapítvány kuratóriumának elnöke.
