Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-04 / 23. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1992. november 4. Itt nyugszik... Temetői séta A halottak napja közeledtével Szentesi Alajos tanár urat kértem fel közös temetői sétára. (A Kálvária-hegyen levő katolikus temető - elhelyezkedése, rendezettsége miatt - a város egyik büszkesége. Korábban volt a szomszédságában egy másik temető is, két-háromszáz éves sírokkal. Annak a temetőnek a helyén épültek az Öreghegy utca házai.)- Ismerte a régi temetőt, tanár úr?- Igen. A XVIII. és XIX. század temetkezési szokásairól tanúskodó sírfeliratokat is találtunk ott. Egyiket le is másoltuk: Itt nyugszik Tek. Ns. Nzetes és vitézlő Vasvári KOVÁCS ISTVÁN Tek. Na. Tolna vármegye D.földvár járásbeli seb. orvosa, szülész és állat-gyógyász Sz. 1791-ben dec. 25-én Mgh. 1845 sep. 19-én PAXON Kora halálát gyászolják: özvegye sz. Vasvári Kovács Teréz továbbá Erzsébet, Amália, Imre, Ferenc, István, Anna, Márton, József, György, Kálmán, Dezső és Magdolna gyermeke Áldás poraira- A Kálvária hegyi temetőben nyugvók közül kiket ismert?- Itt van a Mádi Kovács család síremléke, amit már nem láthatunk eredeti formájában. Egy korábbi temetőrendezésnél áthelyezték. Csak egy kis rész mamradt belőle, egy nyitott könyv kőből, erre került a családtagok neve. Úgy tudom, a Mádi Kovács család egyik férfi tagja a harmincas években Tolna vármegye főispánja volt Az elmúlt évtizedekben is temettek a sírba, a főispán egyik nőutódja Mádi Kovács Györgyi Amerikába ment férjhez, amikor meghalt a fia hazahozták, itt temették el. Swertl Nándor is itt nyugszik. Ő volt a húszas években a község fő kéményseprőmestere, ami akkoriban jól fizetett, megbecsült állásnak számított. A Steinhorn-família sírboltjában nyugszik Steinhorn Károly bácsi, aki cipész-csizmadia volt, a tízes, húszas években gyártotta a lábravalót, úgy tudom, még a háború előtt meghalt A temető bejáratánál jobbra az első sír a Hirt családé. A család egyik tagja volt a paksiak által jól ismert Hirt János tanító. A Hirt és a Kalmár család halottai közös kriptában vannak A Kalmár család egyik férfi tagja volt a tízes, húszas években a község pékje, jómódú emberek voltak Az Újvári-Albert családé szintén közös kripta. Kertészcsaládok voltak, majd Újváriék a község egyik vaskereskedését alapították és működtették A Kalmár-Hirt család mellett vannak eltemetve a község papjai, apácái. Itt nyugszik az a Viktória nővér is, aki sok-sok paksi gyereket nevelt az akkori óvodábaa Ebben a sorban van eltemetve Klein Antal is, őróla mostanság sokat hallunk, országgyűlési képviselő, földbirtokos, banktulajdonos volt A kápolnával szemben vannak a Paksy család síremlékei. Ebben a temetőben nyugszik Abay Nemes Gyula is, aki a századforduló táján patikát tartott fönn, ezt vitte tovább a Pálvölgyi házaspár, akik szintén e temetőben alusszák örök álmukat Ok az államosítás után is tovább dolgoztak korábbi gyógyszertárukban.- Hol nyugosznak a Szentesi család halottai?- A feleségem dédapja, Késmárky ügyvéd is itt van eltemetve. Amikor a lánya (a nejem nagyanyja) huszonkét évesen meghalt akkor állíttatták a két márványkeresztet. Anyai dédapám Barwinek János is itt nyugszik, aki 1840 táján érkezett Paksra Morvaországból, kocsifényező iparos volt ezt az ipart nagyapám folytatta, aki már Bárdosira változtatta a nevét. Apám a németkéri Szeidenstricker családból került inasnak a Bárdosi családhoz, majd segéd lett és feleségül vette későbbi édesanyámat és folytatta a kocsifényező, kárpitos mesterséget. Nagyapám és apám temetkezési vállalkozást is folytatott. Emlékezünk halottainkra és ápoljuk sírjukat K. Sz. I. r Érettük is szól a harang Szól a harang Monostoron. A Kolozsvár fölötti erdőben meghalt egy költő. 1976-ban egy szomorú október végi napon meghalt Szilágyi Domokos., „Én ma lelépek e világi életből. Ne kérdezd az okát - én sem tudom.” - kEzdi búcsúlevelét Zaklatott élete végén így kötött fegyverszünetet mindennel, ha békét nem is. A Forrás-nemzedék legnagyobb ígérete az ötvenes évek erdélyi költészetében. Korának ellentmondásai, tragikus felismerések szövik át líráját. Kiutat keres; az avantgarde szabályt, kötöttséget nem tisztelő formájában véli megtalálni. A nagysomkúti szegény református papiakból indul el, a szatmárnémeti Kölcsey Gimnázium után kolozsvári bölcsészhallgató. Szabédi Lászlótól tanulja a népdal szeretetét, a magyar nyelv szépségeinek feltárását, s az ő példáján elindulva szerzi meg enciklopédikus műveltségét Ez a szellemi magatartás hagyományosan erdélyi. Ez vezette Bolyait, Apáczait Kós Károlyt Szabó T. Attilát a nyelvészprofesszort Szabédit az irodalom szerelmeséts ezt folytatja Szilágyi Domokos is. Költészete úgy hagyományos, hogy teljesen új. A magyar nyelv szerelmese az egész emberiség közös igényének igyekszik megfelelni, egy egyetemes kommunikációval: mértéke az embert megillető végtelen. „Egy emberarcú végtelen, a mosolygó béke” - írja róla Hervay Gizella. Szellemi szögesdrótok között élt szüntelen, de mindig újrakezdte. Személyes és történelmi sorsának végzetétől azonban nem szabadulhatott. Ezt érzi meg, látja előre egy Petőfiről szóló versében, melyben a magyar költősors, a mártírsors vállalásának felismerése elvezeti önnön sorsának vállalásáig: „...Már/ha itt vagy: hát szemből, Halál!” Az értékvesztett világgal szemben miként védekezhet a költő, hogy hitét megőrizze: önmagát életét emeli védekező pajzsként tisztasága elé. Mint József Attila; mint Szabédi László; a kolozsvári író-műfordító Nagy Kálmán, a Kalevala fordítója; a marosvásárhelyiek sokat szenvedett érzékeny lelkű költője, a fiatal Szőcs Kálmán; s a többiek, a szívéhez oly közel állók, kiknek haláláról már nem is szólhatott: a költő tragikus sorsú felesége, Hervay Gizella, ki utolsó kötetének megjelenését már nem érhette meg itt Budapesten. Ok mindnyájan egy szívet-szellemet nyomorító korszakból menekültek önként vállalt halálukba. Ezt a tragédiát csak betetőzi a költő egyetlen fiának, Szilágyi Attilának, a „Kobak” mesék hősének sorsa, ki tizenöt évesen a bukaresti földrengés áldozata lett Ott alusszák ők együtt örök álmukat hárman a Házsongárd hantjai alatt. Ha Szisz élne, ötvennégy éves lenne. „Az énekek élnek. / A lélek,/ Amely zengette őket,/Néma lett.”- búcsúzott tőle Horváth István, az idős költő-barát. Ma mindnyájukért szól a monostori harang. Az emlékükre gyújtott gyertyák lángja a szívünkig ér. S. BENKE ÉVA SZILÁGYI DOMOKOS Följelentés Tisztelt Ügyészség! Szemtanúja voltam, hogy az illető megszületett, felnőtt lelkiismeretesen, elvegyült, kivált, mint írva vagyon, igyekezett feledni a következő nemzedékek cinkosát, a halált az ismétlődő évszakok próbáit derekasan kiállta ismételten; szeretett, hogy szerettessék, hitt, hogy higgyenek benne, dolgozott, hogy észrevegyék, ha hiányzik, s csak olyankor hazudott, ha a remény a láthatár alá bukott-----Tisztelt Ügyészség, ő nem volt hibás! saját teste pártolt át a külvilághoz, és a világ, a világ, a világ rútul elbánt vele és aztán cserbenhagyta áldozatát.
