Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-01-29 / 3. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1992. január 29. Exkluzív beszélgetés dr. Petz Ernő vezérigazgatóval (Folytatás az 1. oldalról.) hogy sokan vagyunk és kisebb létszámmal is meg lehetne oldani a feladatokat Viszont azt is tisztán kell látni, hogy az álalunk termelt villamos energia egységköltségében a bérköltségek aránya nem jelentős. És ha ez így van, akkor pedig megfontoltan kell eljárnunk és a foglalkoztatási és humanitárius szempontokat is figyelembe kell vennünk. Az is biztos, hogy Pakson és Paks környékén alig van munkalehetőség. Ezeket az embereket a vállalat csalta ide, s ezért úgy érzem, mindez etikai probléma is. Egyébként ilyen elvárásról jelen pillanatban nem is tudok. A részvénytársaság még nem alakult meg, nyilván majd, ha megalakul, az MVM konszernnel kötendő szerződésekben megfogalmazzák felénk a tulajdonosi elvárásokat. Természetes, hogy az elvárásoknak meg kell felelni. Én mégis azt gondolom, hogy ezt a problémát csak fokozatosan szabad megoldani, hiszen emberekről, emberi sorsokról van szó. Ez legalább anynyira fontos, mint a gazdaságossági kérdés.- Bakay Árpád, a helyettes államtitkár, az ön kinevezési ünnepségén elmondta, hogy ismeri a kiégett fűtőelem-tárolással kapcsolatban az atomerőmű gondjait Szó volt arról is, hogy ezt nekünk kell átmenetileg és helyben megoldani. Ez eddig világos, azonban az emberek csalódottak, hiszen ismét a fejük fölött döntöttek. Vagy pedig csak arról van szó, hogy az erőmű magára maradt a probléma megoldásában...- Én azt nem hiszem, hogy az emberek feje fölött döntöttünk volna, hiszen a kiégett fűtőelem-kazettákat 3-4-5 évig pihentető medencékben pihentetjük, és csak azután szállítjuk vissza Oroszországba. Pillanatnyilag ez a helyzet. A szovjet utódállamokban kialakult bizonytalanságok miatt az átmeneti tárolásra célszerű felkészülnünk. Ezért az átmeneti tárolókra nemzetközi tendert írtunk ki. A tenderkiírásra jelentkezett külföldi cégek közül két pályázót kiválasztottunk, akiktől megvalósíthatósági tanulmány elkészítését is kértük. Jelen pillanatban a tanulmányok bírálata folyik. Tehát távolról sincs még eldöntve az, hogy egyáltalán a továbbiakban az erőmű területén fogjuk tárolni a fűtőelemeket.- Vajon adott esetben a nyertes megvalósíthatósági tanulmány elkészítője lesz-e a kivitelező?- Nem biztos, hiszen mi a pályázati kiírásnál arra törekedtünk, hogy valamilyen módon a magyar cégek is érdekeltté váljanak. A tenderértékelés egyik szempontja, hogy az egyik vagy másik változat hány százalékos mértékben biztosít a magyar cégeknek beszállítást.- Akkor elmondható, hogy ez munkahelyteremtő beruházás is egyben...- Természetesen.- Ha olyan döntés születne, hogy a fűtőelemek tárolását helyben kell megoldani, akkor van-e kialakult elképzelése az erőmű vezetésének?- Ez esetben a tároló az erőmű területén belül épülne. A kiírásban - három -, az erőmű által javasolt lehetséges telephely van kijelölve. A pályázatnak arra is ki kell térnie, hogy azok közül melyiket tartja a legmegfelelőbbnek.- Vezérigazgató úr, fontosnak tartja-e ilyen esetben a lakosság tájékoztatását?- Ez elengedhetetlen, a lakossággal konszenzusra kell jutni.- Visszatérve a tájékoztatásra: úgy érzem, hogy a szerepe fontos, ugyanakkor nem pusztán csak tárgyilagos tájékoztatóra gondolok, hanem olyanra is, amely az érzelemre is hat Vezérigazgató úr, ön szerint megfelelőe a közvélemény tájékoztatása?- Teljesen egyetértek a felvetéssel. El kell mennünk a lakossághoz, az emberek közé és a legkülönbözőbb tájékoztatási formákat kell kialakítani, kommunikációs készségünket fejleszteni kell. Azt hiszem a tájékoztatás nem megfelelő, de talán jobb, mint a korábbi időszakban volt.- Folytatom az előbbi gondolatmenetet az emberek valahol az érzelmekre hivatkoznak, nyilván ez hatalmas erő, én úgy látom azonban, hogy nem vagyunk eléggé felkészültek...- Szakmilag igen, annál is inkább, mert nagyon sok adatnak, információnak a birtokában mi vagyunk. De tényadatokat borzalmasan nehéz érzelmekkel szembesíteni. Azt hiszem, hogy ez egy külön szakma, ám jó lenne, ha ebben a vonatkozásban is profikká válnánk. Ez nagyon fontos dolog és egyre hangsúlyozottabban kell kezelnünk, hiszen az erőmű környezetében atomerőmű-ellenes mozgások is vannak. Gondolok Dunaszentbenedekre és a csatlakozó községekre. Biztosan tudja, hogy az utóbbi időben az országgyűlés elnökéhez írtak levelet melyben különböző követeléseket fogalmaztak meg. Ami persze nem baj, hiszen nekünk akceptálni kell az ő törekvéseiket, amennyiben azok méltányosak.- Az embereket foglalkoztatja az áramdijkedvezmény problémaköre. Hallani lehetett olyan hangokat mely szerint a kedvezményezettek körét kiterjesztik, önnek erről mi a véleménye?- Én nem tudok erről. Először ezzel a gondolattal abban a bizonyos levélben találkoztam. Annyit tudok, hogy a trösztöt megkereste a minisztérium, állásfoglalás céljából. Arról viszont tudok, hogy más országokban a támogatások bizonyos formái léteznek. Etikailag azonban ez nem egyszerű dolog, hiszen kérdés, az a fajta veszélyeztetettség, amelyre hivatkoznak, valóban fennáll-e? És csupán potencionálisan áll fenn, ily módon anyagilag ellensúlyozható-e? Én egyébként kizártnak tartom, hogy szélesebb körben megkapják a kedvezményt. Tudja, ez olyan, mint a láncreakció, hiszen elindítja öt önkormányzat és akkor derül ki, hogy ezen a körön belül még van újabb öt település... És a vasutak mellett és a vegyi művek mellett is vannak települések. Vajon hol van ennek az eleje és a vége?- Vezérigazgató úr, az atomerőmű mennyiben független a Magyar Villamosművek Tröszttől?- Az önállóságunk gazdálkodás területén nagyobb lesz, mint eddig. Annál is inkább, mert az MVMT- szervezet karcsúsodik, sokkal kisebb létszámú lesz. Más oldalról viszont nem lehetünk teljesen önállóak, mert Magyarországon egy nagy, egységes együttműködő erőműrendszerhez tartozunk. Ez olyan, mint egy futballcsapat...- Létezik-e atom-lobbi?- Én azt hiszem, hogy ez a fajta szellemiség egyre inkább leépül. Bizonyos lobbizások persze megmaradnak, de a jelenség lehet pozitív előjelű is, ha a közösségi érdekek, a nemzeti szintű érdekek előtérbe kerülnek a csoportérdekekkel szemben.- Ha részvénytársasággá alakul a vállalat akkor a dolgozók mennyiben lesznek részvényesei a vállalatnak?- Nem lesznek részvényesei. Ez egyértelmű, ebben a dologban megfelelő szintű állásfoglalás született. Az energiaipar stratégiai helyzeténél fogva az ÁVÜ nem kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a dolgzók részvényeseivé váljanak a vállalatnak. Más oldalról azt is tudni kell, hogy a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozó az építés során csak a jéghegy csúcsában” vállaltak részt a legutolsó, az üzembe helyezés fázisában. Ők csupán néhány százalékos részarányt képviseltek. Arról nem is beszélve, hogy a beruházási költségeket az állam biztosította, tehát valamennyi állampolgár.- Ebből adódik az is, hogy nem lesz nyugati érdekeltségű sem...- A többi erőműben elképzelhető. Én nem tudok arról, hogy tolongani fognak a nyugati tőkések ismerve az erőművek helyzetét és állapotát.- Vezérigazgató úr, önnek mi a véleménye a Gonda-ügyről és a kft-ügyről?- Ez két eltérő ügy. Az egyik a dolgozókkal való nem megfelelő bánásmód, a másik pedig egy öszszeférhetetlenségi ügy. Nem vagyok híve a munkahelyi trágárkodásnak, a durva beszédnek, hát még a tettlegességnek. Egyetlen egy vezető sincs felhatalmazva pozíciójánál fogva arra, hogy bármely esetben beosztottjával szemben meg nem engedhető eszközökhöz folyamodjon. Az Üzemviteli Igazgatóságon tartott beszámolók alkalmával fölszólítottam a dolgozókat, hogy ne tűrjék el a beosztottak megalázásával járó vezetői stílust. Ami a kérdés másik részét illeti: a kft működésével kapcsolatosan visszaélés történt, amely ellen eljártak. Biztos vagyok abban, hogy akik ezt a visszaélést elkövették, ma már tisztán látják, hogy nem helyesen jártak el. S amit itt is hangsúlyoznék: a lehetséges adminisztratív és jogi eszközök mellett erkölcsi eszközöket is igénybe kell venni az etikátlan magatartással szemben. Ez ügyben egy nyilatkozatot fogalmaztam meg, amelyben a dolgozókhoz akarok fordulni. Meg vagyok győződve arról, hogy az erőmű dolgozóinak nagyobb hányada becsületes, tisztességes, elégedett: őket akarom szövetségeseknek megnyerni...- Vezérigazgató úr, köszönöm a beszélgetést és sikerekben gazdag évet kívánok önnek.- Köszönöm a lehetőséget LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA
