Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-10-07 / 21. szám
1992. október 7. 3 PAKSI HÍRNÖK Önkormányzati tudósítások Szeptember 15-én- miután a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámolót elfogadta a testület, Bor Imre a lakótelepen piac kialakítását javasló helyi MSZMP-szervezet levelére válaszolt: „...A hivatal ismeri a lakótelepen a 10-es ABC körül kialakult helyzetet, melynek megoldására egyetlen lehetőség van: azI.és II. szolgáltatóház (10- es ABC körüli terület) oly módon történő átépítése, amely a piaci árusítás és a közlekedés lehetőségét is biztosítani tudja. A tervek elkészítésére a vállalkozási csoportot kértük fel, amely a Dunacenter Kft-vel közösen törekszik a piarí és a ,pauilonos’árusítás lehetőségeinek kialakítására.” Ezután új interpellációk hangzottak el. Dr. Gálos István kérdezte a polgármestertől: Mi van a május 5-i testületi ülésen id. Gárdái György által javasolt október 23-án felavatandó emléktáblával? Bor Imre: Kivitelezőt keresnek; nem biztos, hogy október 23-án ki tudjuk helyezni az emléktáblát Dr. Hajdók Károly interpellációja szerint az utcaseprő gép éjszakai működését nehezményezik az állampolgárok. Faragó Péter dr. Blazsek Balázshoz nyújtott be interpellációt A képviselőhöz választókörzetének lakóitól tavasszal érkeztek az első jelzések, melyek szerint a Fenyves büfé a kiírt zárórát nem tartja be, a késő éjjel távozó vendégek viselkedése zavarja a környéken lakók nyugalmát Júniusban a Fenyves utcában palackozott italok boltja nyílt, amely a környék lakói szerint bőven kimenti a kocsma fogalmát Dr. Blazsek Balázs válaszában elmondta: a többszöri ellenőrzés hatására szabálysértési eljárást is indítottak, az augusztus 26-i nagyobb rendzavarást követő lakossági bejelentés nyomán az előterasz nyitva tartását 21 óráig engedélyezték, szeptember 14- én pedig a két üzlet nyitva tartását 22 óráig korlátozták. Horányi György is intézkedést kért, mert a Halászcsárda alagsorában működő Non-stop büfé zavarja a környékbelieket; László Imre interpellációjában a Spaten Sörpatikáról mondta el ugyanezt Az interpellációk után zárt ülésen tárgyalt a testület a Deák Ferenc Általános Iskola és a 4. Sz. Óvoda vezetésére benyújtott pályázatokról. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve számos pedagógus várta izgatottan a döntés megszületését; taps csattant üdvrivalgás tört ki, amikor a polgármester kihirdette az eredményt: a 4. Sz. Óvoda vezetője Haholt Miklósné lett, a Deák Ferenc Általános Iskola igazgatójának Schiller Józsefnét nevezte ki a testület Már kiürült nézőtér előtt került sora köztisztasági rendelet második tárgyalására. (Következő számunkban dr. Blazsek Balázs jegyzővel készült interjúval térünk vissza a rendeletre.) Az ülés következő napirendi pontja a Kápolna és a Rákóczi utcát összekötő út építéséhez szükséges ingatlanvásárlás volt (A vitában László Imre - mint közvetve érintett - nem vett részt) A határozati javaslatot Bor Imre polgármester terjesztette a testület elé: a ’92-es költségvetésben jóváhagyott út megépítéséhez a Rákóczi u. 16. számú ház udvarából kb. 151 mz terület tulajdonjogának megszerzésére lenne szükség. A tulajdonosok igénye: 1000 Fty'm . Ezt a polgármesteri hivatal nem tartja reálisnak, mert csökkennek az ingatlanárak; a hivatal az idén már vásárolt ingatlant (a Villany és a Duna utca összekötése miatt) 650 Ft/ m2 áron. Ezt a Rákóczi utcai ingatlan tulajdonosainak is felajánlották. Sem a tervező, sem a műszaki csoport nem javasolja a terv módosítását Hajdú János, a véleményező gazdasági bizottság elnökeként az előterjesztést jóváhagyásra javasolta, egyetértett - megegyezés hiányában - a kisajátítási eljárás lefolytatásával. Herczeg József elmondta: legyenek méltányosak a képviselők a város polgárával és fizessék ki a kért összeget Ezután került terítékre a város ’92. évi költségvetésének felülvizsgálata. Bor Imre polgármester az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy a város költségvetésének fő összege meghaladja az egymilliárd forintot A növekedésből 26 százalék a saját bevétel - kamatbe-A Paks Városért Mozgalom képviselője a polgármesterhez intézte szavait: „Nem látod a város mögött az embert Mariska néni abban a házban élte le az életét, ezt a kötődést nem ismered.” A polgármester elfogadhatatlannak tartotta Herczeg József érvelését Faragó Péter a városépítő bizottság nevében megfontolásra ajánlotta a tulajdonosokkal a megegyezést, majd a jegyzőtől kérdezte: a kisajátítási többletkártalanítási perekben mi a bírói gyakorlat, gyakori-e, hogy a bíróság a tulajdonosok kérelmének ad helyet vagy pedig az alapeljárásban megállapított összeg marad a kisajátítási kártalanítási ár? Dr. Blazsek Balázs elmondta: konkrét információja a legutóbbi kisajátítási ügyekről van, nevezetesen a Domb utcai, Kurcz György utcai kertek kisajátításáról; ezekben a perekben a tulajdonosok többletkártalanítási keresetének a bíróság túlnyomó részt helyt adott A testület a kisajátítási eljárás mellett döntött vétel, felesleges készletek értékesítése, átvett pénzeszközök, áfa-bevétel -, az állami támogatás növekedése 74 százalék (Lakásfenntartás-, céltámogatás, a pinceprogram támogatása, tbpótelőirányzat) A polgármester nullszaldós költségvetésre tett javaslatot Az előterjesztésről valamennyi bizottság véleményt mondott Hajdú János szerint fáziseltolódás tapasztalható a gazdasági bizottság és a hivatal között „Ne előlegezze meg a hivatal a testület döntését, ez ugyanis az anyagban tetten érhető” - mondta. Még érthetőbb anyagokat szeretne kézhez kapni és szakmailag igényesebb magyarázatokat vár, mindazonáltal tárgyalhatónak minősítette az előterjesztést A továbbiakban nem értett egyet a családi iroda megváltozott költségvetésével; december 31-ig az iroda megszüntetését javasolta: „A családi iroda tevékenységét vállalkozói alapon lehet végezni.” Peterdi István, a családi iroda vezetője: „Nem ért váratlanul a döntés. Másfél éve akarták először megszüntetni — akkor polgármesteri javaslatra - az irodát Azt a testület nem szavazta meg. (Megjegyzem arra a testületi ülésre se hívtak meg, mint ahogy a mostanira sem.) A folyamatos visszajelzésekből arra következtettünk hogy a városban meg voltak elégedve szolgáltatásainkkal. Korábban az iroda házhoz ment és ott köszöntötte az arany- és gyémántlakodalmukat ülőket, ezzel évente 12-15 családnak szereztünk örömet (Ezt a szolgáltatásunkat ’90- ben meg kellett szüntetni, mert pénzt kellett volna kérni érte.) Polgári gyászszertartásokkal is foglalkozunk Most is intézzük a gyászolók ügyét a szekszárdi rendezvényszolgáltató gmk-val együttműködve. Nyugdijasbúcsúztatókat, nőnapi ünnepségeket tartottunk a nagyobb cégeknél, tsz-eknél. Tőlünk kémek a városkörnyéki községek irodalmi, zenei anyagot esküvőhöz, névadóhoz, egyéb helyi ünnepségekhez, például koszorúzáshoz. Fontosnak tartom: az esküvő előtt a fiatal pár itt a saját ízlésénk megfelelő irodalmi, zenei anyagból választhatott, ugyanez vonatkozik esküvői meghívókra, menyasszonyi csokrokra is. Jól dolgozó közreműködői gárdát sikerült kialakítani. Az orgonisták, versmondók nagyban hozzájárultak a rendezvények színvonalához. Vl-ben 123 esküvőhöz kérték az iroda szolgáltatásait, az idén szeptember 19-ig 90 esküvőt, 15 névadót tartottunk 20 egyéb szolgáltatást végeztünk A testületi ülés után megkérdezte tőlem a jegyző: Munkatársammal folytatnánk-e vállalkozásban ezt a tevékenységet? Sok tisztázandó kérdés van. Ahhoz, hogy vállalkozásban ilyen színvonalon biztosítani lehessen a szolgáltatásokat, szükség van a meglévő technikai eszközökre, helyiségre, ahol a fiatalokat fogadni tudjuk Hol működne az iroda? Mennyi lenne a bérleti díj? Mi lesz akkor, ha úgy döntünk hogy nem csináljuk vállalkozásban? Furcsának tartom, hogy sem a kulturális. sem a gazdasági bizottság nem keresett meg a döntés előtt Honnan tudják hogy ilyen árakkal ezt lehet vállalkozásban végezni? Ha a vállalkozók meg akarnak élni ebből, radikális áremelésekre lesz szükség.” (Folytatás a 4. oldalon.) Megkérdeztem dr. Wartig László ügyvédet, aki 1979 óta mindegyik kisajátítási hullámban részt vett, mi a véleménye erről a kisajátításról?- Valóban nagyon nehéz helyzetben volt a testület, hiszen bármelyik megoldás védhető és támadható. Az ülésteremben elhangzottakat is figyelembe véve úgy látom, hogy a képviselő urak többségének nem volt ismerete a kisajátítás lényegéről és a jelenlegi hatályos jogszabályról. A jelenlegi kisajátítási törvény, mely a kártalanítás azonnali, végleges és teljes rendezését írja elő, lehetővé teszi a bírói út megnyíltát önmagában a kisajátítás ténye miatt is. Korábban a tulajdonosok „csupán” a többletkártalanítás megállapítása iránt indíthattak pert, most pedig a kisajátítás elszenvedése miatt is. Nézetem szerint ez minimum egy évvel elhúzhatja az út megépítését. Ebből a szempontból kisajátítás-ellenes vagyok, hiszen nemcsak a kisajátítási eljárás eredményez többletköltséget, hanem a kivitelezés során is emelkednek az árak, így az 50 000forint többszörösébe is kerülhet az út, illetve a vitatott 151 m2. Ha a testület úgy döntött volna, hogy elfogadja a tulajdonosok igényét (figyelembe véve a helyi és talán az országos) közvéleményt, támadásoknak lett volna kitéve, hogy azért szavazta mega tulajdonosok kérését, mert egy képviselő érdekelt volt az ügyben. Alaptalannak tartom azonban az attól való félelmet, hogy az esetleges egyezséget, a most kialakult forgalmi értéket kiinduló pontnak tekintik más kisajátításoknál. Jelen ingatlanrész tulajdonba vételének eseti jellege, a terület kis térmértéke alkalmatlanná teszi, hogy összehasonlítási alapot adjon más ügyekben. Biztos vagyok abban, hogy ezt a nézetet legtöbb kollégám osztja. Hogy mi a megoldás?Most nem a legjobb, hanem a legkevésbé rossz megoldást kell választani. (Ezalatt azt értem, hogy ismételten tűzze napirendre ezt a kérdést a képviselő-testület és független szakértő bevonása után újból döntsön az ügyben.) Nem ez lenne az első eset, amikor a testület átértékelné korábbi döntését. Végezetül szabadjon két észrevételt tennem a forgalmi értékekről: már ’86-ban egy paksi polgár vásárolt házhely céljából telket 280 000 forint vételárért, a terület 95 négyszögöl volt, tehát 342 m2, így 819 forint volt négyzetméterenként a telek ára. Kétségtelen, hogy ez kirívó példa, de azóta eltelt hat év, az ingatlanárak azóta változtak, bár az utóbbi két évben nem egyértelműen fölfelé.
