Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-09-23 / 20. szám

PAKSI HÍRNÖK 10 1992. szeptember 23. Paksi munkavállalók külföldön Beszélgetés Csanádi István hegesztővel, aki több mint tíz éve él Pakson Egyre többen keresik a boldogulást váro­sunk polgárai közül is más országokban. Kü­lönböző vállalatok, társulások alkalmazottjai­ként, vagy éppenséggel egyéni munkavállaló­ként Mind többet hallunk a nyugaton feketén munkát vállalókról is. Csanádi István személyé­ben olyan embert kérdezek, aki 1972 óta, né­hány év kihagyással szinte folyamatosan külföl­dön dolgozik. Ezenkívül nem mindennapi ember ő, fiatal évei alatt rengeteget sportolt, komoly eredmé­nyeket ért el, érti és szereti a művészeteket, ma­ga is verseket ír.- István, mikor és hol születtél?- 1940. augusztus 13-án Egertől 10 km-re, Besenyőteleken.- Jól beszélsz oroszul és németül.- Volt időm megtanulni.- Hogyan, és mikor kerültél Paksra?- 1978-ban a paksi atomerőmű-építkezésre kerültem a Gyár- és Gépszerelő Vállalattal. Mi­vel mi munkatársaimmal korábban is szerel­tünk atomerőműveket, többek között a volt Szovjetunióban is. Orosz nyelvtudásom sem volt utolsó szempont- Mely országokban dolgoztál eddig?- Mint említettem az akkori Szovjetunióban, jártam Afrikában, Algériában, Tuniszban, a volt NDK és NSZK-ban. Egyébként nem is oly régen tértem haza ismét Németországból.- Talán maradjunk kicsit Németország­nál...- Mit is mondhat az ember? Itt is, mint min­denhol, a keresetek igen változóak. Függ az em­ber pénze a képzettségtől, a munkától és nem utolsósorban (a kettőtől függetlenül) a kinti ve­zetők megítélésétől. Részükről (mint mindenhol külföldön) rengeteg visszaélés tapasztalható. Egyébként a tapasztalataim szerint anyagiak­ban, és a többi körülményt is tekintve a német munkák elfogadhatók, bár manapság nagy a munkaerő-túlkínálat Én ennek ellenére nem panaszkodom. Első osztályú hegesztő vagyok, több minősítéssel. Most átlagban megvolt a 2300 márkám.- Mi a véleményed azokról, akik odakint feketén dolgoznak?- Az, hogy szerencsétlenek. Sajnos ezekben az üzelmekben egyre több álvállalkozó, sőt cég vesz részt, és arat Persze a munkavállalónak többnyire nem éri meg, vagy kevéske haszon­nal tér haza, ha ugyan ki nem tiltják. Kihasznál­ják, és komolyan veszélyeztetik őket Gondolj csak az oda-vissza utak, az élelmiszer, néha a szállás rájuk háruló költségeire, vagy egy esetle­ges balesetre.- Jártál Ohrenburgban is. Mi a vélemé­nyed a megbetegedésekről?- Két és fél évet dolgoztam ott, abból a pénz­ből segítettem öreg szüléimét Nézd, én nem va­gyok politikus, de azt az építkezést a kommunis­ta kirakatpolitika jellemzően erkölcstelen részé­nek tartom. Szerencsére én egészségesen tér­tem haza. - Sokat várt az ember, feküdtünk minden piszokban, amit el lehet képzelni, mégis hiba nélküli varratokat készítettünk. Aki koldus­ként ment oda, az úgy is jött vissza. Ha valami nem tetszett, az volt a válasz, hogy el lehet men­ni haza. Megalázták az embereket Ki merem mondani; egy bűntény volt Nekem például ma is tartoznak 4000 NDK-márkával. Persze ez most már tárgytalan.- Néhány szót még rólad. Nézem az okle­veleidet: országos első, második helyezések tömkelegé, atlétika, súlyemelés stb.- Régi történetek, kellemes emlékek szá­momra. Mondom is a fiataloknak: sportoljanak, ameddig csak tehetik. Itt van ez a paksi olimpiai győzelem, legyen számukra példa. Legyen szá­mukra példa ez a csodálatos fiú. Tudom ma­gamról, mennyit ér a sport- Magánéleted?- Én itt találtam meg a helyem Pakson, egy kedves, okos, Júlia nevű nő, és családja oldalán. Tudod, vérszerinti családomból már senki nem él. Jól érzem itt magam, ezt neki köszönhetem, és a Kuner családnak.- Köszönöm a beszélgetést SZARKA JÓZSEF Szüreti előzetes Savanyú a szőlő Sörétnagyságú bogyók, fonnyadó fürtök, csörgő, lehullott levelek fo­gadnak bennünket a sánchegyi szőlőültetvényeken. Nem ritka a kiszá­radt megszakadt tőke sem. Ezek az aszály közvetlen következményei. Várhatóak azonban továbbiak is; a tőkék egy része tavasszal nem, vagy alig tud kihajtani, nem lesz hozzá ereje. Volt még egy jellegzetessége az idei évnek ültetvényeinkben: a liszthar­mat zsendüléskor, éréskor lepte meg az érzékeny fajtákat, eddig ilyen ké­sei fertőzést nem tapasztaltunk. — Minden év hoz valami új gondot. A szárazság melyik ültetvénynek kedvez, mit tanulhatunk az idén saját kárunkon? - Ifj. Keller Jánost a Dunamenti Egyesülés Tsz. kertészmérnökét kérdezem.- Ebben az évben azok az ültetvények állják a sarat (ha ez a kifejezés az aszály emlegetésekor egyáltalán helyénvaló), amelyeketmélylazítotttalaj­­ba telepítettünk és évente mélyen művelünk. Az a fajta - ilyen például a Merlot - amelyik habitusából adódóan keve­sebbet terem, láthatóan jobban bírja ezt a szélsőséges évet- A szüret évek óta az Irsay Olivér szedésével kezdődik. Milyen a ter­més a korai fajtáknál?- Az Irsay Olivért már leszedtük, 260 tonnát szállítottunk az Aliscavin paksi telepére. Az Oportót, a Cserszegi fűszerest szintén betakarítottuk, a Rizlingszilváni szedése a mai napon (szeptember 4-én, a szerk.) egyhar­­madánál tart A termés cukorfoka elfogadható (17-18), a savtartalom ala­csonyabb az ideálisnál; a magas hőmérsékleten elégnek a savak.-Hogyan történik a felvásárlás, milyen szőlőárakra, fizetési feltételekre számíthatnak a termelők?- Ezt Száraz Istvántól, a tsz elnökétől, az Alis­cavin Részvénytársaság igazgató-tanácsának tagjától kérdezem.- Olyan közvetett információink vannak, hogy az Aliscavin mindenkitől átveszi a termést, bérfeldolgozást végez, majd december 31-ig megköti a szerződést a felvásárlási árra - a minőség és a piac függvényében. A tár­saság száz százalékban vállalja a saját részvényesek termésének további értékesítését Az viszont előfordulhat, hogy a részvénnyel nem rendelke­zőkét nem tudja értékesíteni, így azoknak a bortermést visszaadhatja. Ilyen körülmények között mégis reméli a részvénytársaság, hogy a tavalyi árakhoz hasonlóan (10-18 Fykg) tud fizetni majd a jövő évben. Úgy gondolom, mégis érdemes lesz megtölteni kinek-kinek a hordóit, hi­szen az idei aszály az alföldi ültetvények nagymérvű pusztulását, a „túlélők” legyengülését, kisebb termését is előrevetíti. Lehet, hogy a természet megol­dotta a szőlő- és borfelesleg gondját? KATONÁNÉ SZALAI ÍREN

Next

/
Thumbnails
Contents