Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-09-09 / 19. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1992. szeptember 9. „Hol vagy István király?” Az államalapító ünnepe A fúvószenekar térzenéje után kilenc órakor megszólalt a Jézus Szíve templom harang­ja és felhangzott a Himnusz, majd Balog Judit elmondta Ju­hász Gyula: Új ének István ki­rályhoz című versét Dr. Széchenyi Attila alpol­gármester emlékbeszéde beve­zetőjében Szent István Intel­meiből idézett: „Tiszteld az egyházat és vigyázz reá. Aki az Anyaszentegyházat ki­sebbíti, vagy gyalázza, Krisztus tes­tét támadja és gyalázza... Ha azt szeretnéd, hogy tiszteljenek: légy igazságos. Ha azt akarod, hogy lelkedet megmentsd, légy béke­tűrő! Kövesd az ősöket - tartsd meg, ami magyar!” Ezután a Szent Jobb fordula­tokban gazdag történetét mond­ta el: „István király 1038. augusz­tus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg, miután orszá­gát a Szent Szűz oltalmába aján­lotta. 1083-ban avatták szentté. Akkor emelték ki koporsóját a súlyos kőlap alól a fehérvári bazi­likában. A Szent Jobbot a kopor­só felnyitásakor nem találták, mert az (ismereteink szerint) egy Mercur nevű szerzetes révén a Berettyó folyó partján levő mo­nostorba került Itt talált rá országjárása köz­ben 1084-ben Szent László; ek­kor épült a híres szentjobbi apátság, ahová az egész or­szágból zarándokoltak a jám­bor hívek és itt tettek esküt iga­zukról a pereskedő felek. 1433 táján a Szent Jobb Szé­kesfehérvárra került, valószí­nűleg itt zsákmányolták a törö­kök és adták tovább dalmát ke­reskedőknek. 1590-től a raguzai Domon­kos-templomban őrizték, ahon­nan Mária Terézia nagy pom­pával Budára hozatta. AII. világháború végén nyu­gatra menekítették, de 1945. augusztus 19-én ismét vissza­tért a magyar fővárosba.” Ezután arról beszélt az ünne­pi szónok, hogy a belső viszály­kodások, a tatár, török, német és orosz megszállás után, ha betegen is, él Szent István or­szága. Azonban „most, amikor legnagyobb szükségünk van az élet értelmét megmutató ke­resztény hit tanításaira, szabad­ságunk harmadik évében is­mét újult erővel és dühvei tá­madják az egyházak működé­sét. A támadások célpontja a keresztény nevelés, az egyházi iskolák újraindításának meg­akadályozása” - mondta. Kell-e jelenleg az egyházi is­kola? - tette föl a kérdést és er­re válaszolva az egyházi isko-

Next

/
Thumbnails
Contents