Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-08-26 / 18. szám

PAKSI HÍRNÖK 10 1992. augusztus 26. Fölszentelés november 7-én Világháborús emlékmű Dunakömlődön Hans Egner, Johann Brüll és Jozef Heisler tavaly szeptember elején hazalátogattak Dunakömlődre, akkor született meg ötletük a világhábo­rús emlékmű létesítéséről. Kívánságuk szerint- ahogy a dunakömlődieknek küldött levelükben ír­ták - az emlékmű tartalmazná minden háborús áldozat, az eltűntek és az Oroszországban meghaltak nevét „A szülőhazában élő gyermekeinket és unokáinkat is emlé­keztetni kell az el­hunyt elődökre.” A kezdeményezők felkérték dr. Széche­nyi Attila alpolgár­mestert, Dunaköm­­lőd képviselőjét: jár­jon el a szobor ügyé­ben. Nemsokára Né­metországban, a kite­lepített svábság köré­ben gyűjtés kezdő­dött, jótékonysági ösz­­szejöveteleket tartot­tak. 1991. december 10- én a képviselő-testü­let - meghallgatva az oktatási, kulturális és sport-, a városépítő valamint a gazdasági bizottság véleményét - elfogadta dr. Széc­henyi Attila határoza­ti javaslatát, majd megbízta az alpolgár­mestert a tervezés és a kivitelezés intézésé­vel. A határozat értel­mében az emlékmű költségeit külföldi adományokból és du­­nakömlődi felajánlá­sokból fedezik, szük­ség esetén az össze­get az önkormányzat 200000 forinttal ki­egészíti. Az emlékmű felira­ta kétnyelvű lesz. Három szobrász­­művész (Gaál Tamás Budapest, Palotás Jó­zsef Dunaújváros és Szőke Sándor Köte­­gyán) hét tervvel pá­lyázott Gaál Tamás tervé­nek lényege - ahogy a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus szakvéleményében olvashatjuk -, a gyá­szoló alak hosszan leomló drapériáján jelenik meg a száznegyvenhárom elhunyt neve. Palotás József tervei közül a lektorátus az Oszlop címűt látta leginkább megvalósíthatónak. „A szürke gránit-oszlop felső részén megjelenő, fehér süttői mészkő­ből faragott felhőformák jól oldják az oszlop mértani formáját barokkos reminiszcenciájukkal (régi stílus önkéntelen érvényesülése az alkotás­ban - a szerk.) a Szentháromság-oszlopok hangulatát idézik; az egész terv keresetlen, magától értetődő fogalmazásánál fogva illik a környezet­hez.” Palotás József Kereszt című tervét is megvalósításra javasolták a szak­értők, ha a nevek felírását másképpen tudná megoldani a művész. Szőke Sándor fatörzsbe képzelt emberi torzót a fatörzset átütő gránit­gúlával. A nevek négy oldalon a fa gyö­kerei között kilátszó grániton szerepelné­nek. A mű talapzatául egy farönkből épített domb szolgálna, any­­nyi farönk bütüje lát­szana, ahány név a gránitlapokra kerül. A pályaművekről videofilm készült amit az alpolgármes­ter Reichersthofen­­ben, Köschingben, Lauda-Königsheim­­ben bemutatott Fors­ter József, a német egyesület elnöke pe­dig Tauberbischofs­­heimben folytatott tárgyalásokat az em­lékmű érdekében. A dunakömlődiek is megismerhették és megvitathatták a ter­veket a nyugdíjas klubban: harmincket­­ten az Oszlopot hu­­szonketten a fatörzs­­torzót tartották alkal­masnak. ’92. július 10-én ösz­­szeült és döntött a képviselő-testület ad hoc bizottsága: Palo­tás Józsefet bízta meg a szobor elkészítésé­vel, határidejét ’92. október 31-ben szab­ta meg. Dr. Széchenyi Atti­la: „Németországban eddig tizenötezer márka gyűlt össze, a kömlődiek 228 000 forintnál többet adtak össze, a paksi Áfész, az atomerőmű és a Dunacenter Kft is hozzájárul a szobor költségeihez, várható még két német város, Lauda-Königsheim és Tauberbischofs­­heim önkormányza­tának felajánlása. November 7-én lesz az emlékmű fölszentelése. Szent Imre ugyanis a falu védőszentje és a névnapját követő szombaton van Kömlődön a búcsú. Tudjuk, hogy sokan nem indulnak útnak Németországból akkor a vár­hatóan mostoha útviszonyok miatt Nekik pünkösdkor lehetővé tesszük, hogy ünnepi szentmise után újra megszentelhessék az áldozatok emlék­szobrát GUTÁI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents