Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-07-29 / 16. szám

1992. július 29. 11 PAKSI HÍRNÖK Magyarországon századok óta a kultúrát teremtő vállalko­zások nagy elhatározásokból, személyes kitartó makacsság­ból és adományokból virágoz­tak fel. így jöttek létre a reform­kor múzeumalapító egyesüle­tei, így jutottak el modern mű­vészeti kiállítások a századfor­duló éveiben az ország legtávolabbi városaiba is, így voltak látha­tók városi szállodák halijában és különszobáiban francia festők és magyar kortársaik művei, miközben a megjelent közönségnek fia­tal költők és írók olvastak fel különös írásokat Mindez nem vált tel­jesen múlttá napjainkban sem. Szegénységünk ellenére olykor nagyon is gazdagok vagyunk. Mi kell egy városi (kisvárosi) képtár megalapításához? Minde­nekelőtt egy ember vagy néhány ember hite abban, hogy erre szükség van! Képtárak már a görög városokban is voltak, szemlé­lődésre, elvonulásra alkalmas képgyűjteményeket közcélra ado­mányoztak felvilágosult újkori uralkodók, arisztokrata és polgári gyűjtők a XVIII. század végétől már Közép- és Kelet-Európábán is. Voltak időszakok és voltak és vannak helyek, amikor és ahol tuda­tosodott, hogy a városi létet nemcsak a csatornázás vagy más kommunális szolgáltatások jelentik, hanem a közös kultúra talál­kozóhelyei. Ezek között lehet kocsma, vendéglő, kávéház, könyv­tár és múzeum is. Pakson az utolsó három évtizedben ilyen szellemi központ volt a művelődési ház, ahol kiállítások nyíltak, előadások hangzottak el komolyan tervezett programmal. Ilyen volt továbbá egy iskola, melynek falai között nyáron, meghatározott időszakokban kísér­leti vizuális alkotótelep működött, s néhány évi kényszerű szünet után működik ma is. A telepen a vizuális művészetek grammatiká­ját oktatták művészetpedagógusok és művészek. A képzőművé­szeti technikákon és műfajokon túl videóra, filmre, mozgásmflvé­­szetre terjedt ki az oktatás és a kísérletek sora. Hivatásos és nem hivatásos alkotók egyaránt dolgozhattak a telepen. A művészte­lep tagsága nem állt meg a város, a megye, az országrész, az or­szág határainál, voltak tagjai és oktatói között külföldi meghívot­tak is. Az alkotótelepi részvételért egyetlen kérést kellett csupán teljesíteniük. Egy művük Pakson maradt, s ezt a telepek egyik fő szervezője, Halász Károly festő és szobrász múzeumi körülmé­nyek között álmodta megőrizni. Álma sok tevékeny esztendő után, 1991-ben valóra vált A múzeum azonban nemcsak a telep résztvevőinek tanulmányi gyűjteménye. A klasszicista stílusban épült egykori vendégfogadó fehérre meszelt falait az elmúlt három évtized művészetének leg­jobbjai töltötték meg műalkotásokkal. Jelen vannak itt mindazoknak a magyar és külföldi művészek­nek a művei, akiket valami odaköt a városhoz, a telephez, a telep szervezőihez. Az előzményekre is gondot fordítva Halász Károly összegyűjtötte a város és környéke legrangosabb régebbi festőit szobrászait Naturalizmus és realizmus, szerkezetes képépítő tö­rekvések a XIX. és XX. századból - jó mesteremberi munkák jel­zik Paks művészeti múltját A képtár fő gyűjtőterülete mindezen túl mégis az újkonstruktivizmus, minimal art, konceptuális törek­vések és az újfestőiség 1960-as évektől napjainkig ívelő története. Az érett, kiteljesedett nemzedék tudatos munkáját magas szinten képviselik Nádler István, Bak Imre, Keserű Ilona, Csiky Tibor, Pin­cehelyi Sándor, Galántai György művei. Még több név felsorolása helyett kiemelten említjük Halász Károly alkotásait A külföldi és magyar köz- és magángyűjtemények ismert szereplői mellett új nevek is feltűnnek a képtárban: ilyen például a festett faszobrokat és festményeket alkotó Dechandt Antal, ilyen a japán és orosz el­vont művek tanulságait egyesítő Zalaváry József vagy a fájdalma­san korán eltávozott Csiky Tibor emlékére fából és krómacélból térplasztikákat készítő Klicsu Lajos, vagy a farostból, textilből tisz­ta racionális kompozíciókat for­máló Erdős János. A nagynevű művészek és a fiatalok művei harmonikus együtteseket alkotnak a képtár­ban: a három szobában, a fo­lyosón és a lépcsőfordulóban. A látás és formálás ékesszólása jellemzi az alkotókat, a pontos­ság és a minden részletre kiterjedő tudatosság mindnyájuk szá­mára elsődleges követelmény. „Zenére festett kép” - ez a címe Nádler István egyik kiállított művének. A kötött zenei műfajok klasszikus fegyelme a képtár legtöbb alkotására jellemző. Elvont­­tá válik az érzéki, barokkos motívum Soós Tamás akrilképén, emblematikus karakterűek az égővörös és zöld birkák Pincehelyi Sándor ironikus plakátszerű művén, melynek címe Birkaálom. Formázott a tér nemcsak Fajó János ilyen című szitanyomatán, de minden vásznon, papíron, öntöttvas, krómacél, fa- vagy márvány­­szobron. Kígyós Sándor „elnyírt csavart” faragott ki siklósi kőből. Abszurd ötlete nem kevésbé sikeresen valósult meg, mint Halász Károly öntöttvas emlékműterve, szókimondó emlék a „vaskor” újabb évtizedeiből. Perneczky Géza színes szalagokkal fűzött át gondosan megmunkált furnérlemezeket, és ezt küldte, mint kísér­leti vizuális mesekönyvet Paksra. Az őszinte barátság adakozó melege járja át a paksi képtárat Ez fénylik át különös sejtelmességgel Máttis-Teutsch Waldemar La­birintus című festményén. Alkotója Brassóban él, az egyik legna­gyobb közép-európai festő, Máttis Teutsch János unokájaként az önállóan szólás szép és szigorú követelményével vált festővé. Egy nyáron dolgozott a paksi művésztelepen, és ott hagyta monet-i tu­­datosságú színszövetet és a keleti szőnyegek geometrikus fegyel­mét szintetizáló festményét, mely az első terem főfalán kapott he­lyet Ugyancsak érzelmeken uralkodó akarat építette különös egy­séggé a széttépett újságpapírok halmazát Gian Luigi Castelli kol­lázsfestményén. Vele az olasz modernség fortissimója van jelen Paks képtárában. A magyar anyagban Nádler István címmel nem jelzett monu­mentális expresszionista festménye, Bak Imre filozofikus meditá­cióra hívó geometrikus kompozíciói, Keserű Ilona ég-föld-víz ősi jeleit megelevenítő alkotása, valamint Halász Károly, a formátlan­nak és a formának gigászi küzdelmét felelevenítő háromszög-, négyzet-, körformákat kaotikus foltok-vonalak kavalkádjával üt­köztető képsorozata jelentik a fő műveket, mondhatjuk bátran: a világszínvonalat De hozzájuk méltóan sorakoznak fel a többiek is, az évekig a telep egyik mesterének tisztelhetett Lantos Ferenc fest­ménye, Galántai György csillagtávolságokat ábrázoló festmény­sorozata, s a felsorolás még folytatható lenne. Jelentős műveket ajándékoztak Paksnak, a paksi modern képtárnak mindazok az alkotók, akiknek neve olvasható lesz - reméljük rövid idő múlva - a képtár katalógusában. A tekintélyes művészeti lap főszerkesztője a közelmúltban meg­látogatta a paksi képtárat Felvételeket készíttetett a szobákról, s tanulmányt közöl nemsokára a múzeumról és alkotóiról. Lelkese­désének tetőpontján eszébe jutott Halász Károly hetvenes évek­ben készült híres útjelzőtábla-sorozata, konceptuális festményei, melyeken a művész felmérte Paks távolságát Budapesttől, Pécs­től, Kölntől, Amsterdamtól, New-Yorktól, Helsinkitől. Az az ötlete támadt, hogy az alapítónak most is táblákat kellene festenie, szé­pen megfestett táblákat helyezni el az út két oldalára, melyek arról tudósítanak, hogy hány kilométerre van Paks, s hogy mikor tart nyitva és hol található a paksi képtár. Míg elkészül, addig is tudat­juk: hétfő kivételével mindennap, mint a múzeumok általában. A képtár pontos címe: Paks 7300, Szent István tér 4. SZABÓ JÚLIA (Megjelent a Beszélő 1992. július 11-i számában.) Képtár nyílt Pakson

Next

/
Thumbnails
Contents