Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-07-01 / 14. szám

1992. július 1. 13 PAKSI HÍRNÖK- Biztos voltam benne, külön­ben el se kezdem. Ami pedig a fel­készülést illeti: jó húsz évem van (volt) a kenusportban. Ez adta az alapot, két-három hónapos speciá­lis edzésre volt szükségem, közvet­lenül indulás előtt István nem mondja ki, de tudom: ennél valami fontosabb is kell: a lel­kierő. Nézem ezt az ízig-vérig pesti fiút, aki feleségével elvonult cse­resznyéspusztai remetemagányá­ba. Nyugalma, nyíltsága, életmódja különleges embert sejtet „Mit ér az ember hit nélkül?” - jut eszembe egy Végh Antal-kötet címe. István hite nemcsak az akaraterőben való bizakodás. Hit a természetben, hit abban, hogy az ember nem a kör­nyezete és az élővilág elpusztításá­ra termett Már az óceáni átkelésről beszél­getünk, amikor - mintha csak ma­gának mondaná - kiböki:- Az a fontos, ami belül van, az segíti át az embert mindenen. Ha valaki, ő igazán tudja ezt Ő már tett olyat, amit más még meg­közelíteni sem tudott Hite még az étrendjében is tükröződik. De erről majd legközelebb, mert ez külön történet (Folytatjuk.) L L Amikor Schirilla György 1970- ben Moszkváig futott, egy ország tapsolta a lehetetlennek tűnő vál­lalkozást Anélkül, hogy csökkente­ni akarnám a jeges vízben is úszká­ló hosszútávfutó érdemeit, meg kell állapítanom: Török István tetté­hez mérten az nem is volt olyan nagy dolog. Az akkori szovjet-ma­gyar barátság felkarolta, „eladta” azt a kalandot Talán így történhetett, hogy a hír napi időszerűségén kívül az írott és az elektronikus sajtó nem csapott valami nagy propagandát a magá­nyos kenusnak. (Török István és Schirilla György közötti párhuzamra a kö­vetkező részben visszatérek: van ugyanis egy megdöbbentő azonos­ság kettőjük életében.) A százegy napos túrán 3500 ki­lométert kenuzott Török István Bu­dapesttől, Európa legnyugatibb partjáig, Luimneach-ig. Féltérden, legtöbbet árral szemben, néhol mostoha viszonyok között- Meg akartam csinálni, ennyi az egész - mondja akkori vállalkozá­sáról. - Az ötletet gróf Széchenyi Ödön 1867-es vízi útja adta. Ő a Hableány nevű gőzössel utazott Párizsig, ahol nyomban meg is kapta a Francia Becsületrendet III. Napóleontól. Én meg egész egy­szerűen meg akartam próbálni ke­nuval. Már Párizsig a 2125 kilomé­ter teljesítése is csúcs volt, annyit még soha nem „ment” senki. A töb­bi meg ráadás volt- Mekkora felkészülést igényelt, hogy biztos legyél a dolgodban? Kenuval az óceánra II. „Most a harang értünk szól” Magyarország teljes füg­getlenségének első évfor­dulóján június 30-án 20 órakor a Jézus Szíve temp­lomban hálaadó szentmisét mutat be Isgum József plé­bános úr. 20.45 órakor a II. világ­­háborús emlékműnél - az ünnep alkalmából - öku­menikus gyertyafényes megemlékezést tartunk A Tolna Megyei Munkaügyi Központ paksi kirendeltségének ügyfélfo­gadási rendje: Hétfőn, kedden 8-12, szerdán és pénteken 8-16.30-ig. Csütör­tökön nincs ügyfélfogadás. ÁLLÁSAJÁNLATOK: „BAIMS” Kavicskitermelő Rt 1 matróz, 1 hajógépész, 1 hajó­vezető. Munkarend: hetes vál­tásban. Postahivatal, Paks 1 érettségizett kézbesítő. Neptun Yacht Club 1 fő szakács A kirendeltség címe: Dózsa Gy. út 51-53. Telefon: 75-11-611. PAKSI KÉPTÁR Ézsiás István: Galaktika, 1989. ► Kígyós Sándor: Elnyílt csavar

Next

/
Thumbnails
Contents