Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-07-01 / 14. szám
Paksi Hírnök KÖZÉLETI FOLYÓIRAT 1992. július 1.______________________ÁRA: 16,50 Ft______________________IV. évf. 14. szám Emlékezzünk nagyjainkra! A közelgő barcelonai olimpia kapcsán szeretnék emlékezni egy paksi olimpikonra, aki az 1936-os berlini olimpián a magyar 4x200 m-es gyorsúszóváltó tagjaként bronzérmes helyezést ért el. Dr. Abay Nemes Oszkár 1913-ban Magyardiószegen született, szülei negyedik gyermekeként Apja gyógyszertárbérlőként élt ebben a községben, majd családi örökség révén került Paksra 1914-ben az akkora Abay-patikába. E házat - melyben üzletek és magánlakások vannak - napjainkban is megtalálhatjuk a Szent István téren a róm. kát plébánia mellett A ház kertje majdnem a Duna partjáig nyúlt le és amint a korabeli sajtóban olvashattuk, a kis Oszkár gyermekkorában ott ismerkedett meg a folyóval, ott alapozódott meg víz- és úszásszeretete, mely a későbbiek során az olimpiai éremig vezette. Elemi iskoláit Pakson végezte, a középiskolát Kalocsán kezdte, 1931-ben Pécsen érettségizett A pécsi jogi egyetemen 1935-ben „summa cum laude”, azaz kitüntető eredménnyel doktorrá avatták. Versenyzői pályafutását Pécsen kezdte dr. Várnagy Elemérnek, a Pécsi Atlétikai Club úszóedzőjének irányításával 1929-ben. Élete első versenyén Pécsett pár hónapos edzéssel - addig főleg vízilabdázott - a 100 m-es gyorsúszásban 1:12 perces eredményt ért el, ekkor mindössze 16 éves volt A következő évben már a rendszeresen végzett edzésmunka hatása időeredményeiben is megmutatkozott, mert legjobb százas gyorsúszóidejét 1:07.6 p-re javította. A korabeli sajtó felfigyelt egyre javuló eredményeire és sejtetni kezdte riportjaiban a jövő nagy úszóját Az eredmények pedig sorozatban jöttek. Egymás után nyeri a kerületi, kongresszusi versenyeket 50 m-től 500 m-ig, miközben számolatlanul állítja fel a különböző szintű rekorderedményeket 1933-ban már a 200 m-es gyorsúszás országos bajnoka. Ugyanebben az évben tagja a torinói főiskolai világbajnokságon győztes 4x200 m-es váltónak. (A 9:27.7 p-es új országos csúcseredmény abban az időben Éurópa-rekord is volt) A német-magyar válogatott viadalon ünnepelheti első felnőtt válogatottságát A következő években kissé visszaesett formája, mert egyetemi tanulmányait helyezte előtérbe, de azért érmes helyezéseket ért el a budapesti főiskolai világbajnokságon, a torinói VB-n, magyar bajnokságokon. Már-már a visszavonulás gondolatával foglalkozott, de edzői és versenyzőtársai rábeszélésének engedve megváltoztatta elhatározását 1935 őszén avatták doktorrá és ezután ismét a legnagyobb intenzitással folytatta edzésmunkáját Az olimpia évében éri el legjobb százméteres gyorsúszóeredményét, kerek 59 mp-vel az olasz-magyar úszóviadalon, Genuában. Az olimpia előtt Budapesten a magyar 4x200 m-es váltó tagjaként (Dr. Abay-Gróf-Csik-Lengyel) 9:13.8 perces idővel ismét új Európa-csúcsot úsznak, megjavítva saját régi eredményüket Kialakult tehát az olimpiára induló magyar váltó összeállítása. 1936-ban, az olimpia "tevében Abay minden eddiginél keményebbb edzésmunkát végez. Ennek eredményeként az olimpián a 9:12.3 perccel új Európa-csúcsot úszó 4x200 m-es magyar váltó tagjaként (Gróf-Lengyel-Dr. Abay-Csik) egyéni csúcsával (2:18.9) járult hozzá a bronzérem megszerzéséhez. Ez a helyezés és időeredmény egyben az európai elsőséget is jelentette a japánok és amerikaiak mögött Az olimpia végén megrendezték a világrészek közötti 4x200 m-es gyorsváltók versenyét Európa csapata Csik-Dr. Abay-Gróf-Tamis (francia) összeállításban szerepelt Az olimpia utáni időszak már elsősorban a hivatásé. Élménybeszámolókat tart - egyik legsikeresebb a szekszárdi -, hírverő bemutatóversenyeken szerepel. Az 1939-es év az újrakezdés időpontja. Július 31-én Kassán már 1:Ó1 perccel nyeri a 100 gyorsot augusztusban magyar bajnok ugyanezen a távon, a hónap végén Bécsben újra főiskolai bajnok a VB-n 100 gyorson és a hagyományos váltóban. Ezt nevezhette a korabeli úszószakma csodálatos visszatérésnek. Eredményes olimpiai szereplését a Toldi Miklós érdemkereszt ezüst fokozatával jutalmazták. Az 1940-ben megnyeri a Ludovika Akadémia öttusabajnokságát ezzel is bizonyítva sporttehetségének sokoldalúságát Akkor kapja a Toldi Miklós érdemkereszt arany fokozatát Eredményes versenyzői pályafutását 1941- ben fejezi be, de utána sem szakad el az úszástól, mert a pécsi úszóélet fellendítésében döntő érdemeket szerez, mint sportvezető és edző. A háború utáni időszakban ő szervezi újjá a pécsi úszósportot Az OTSB (Országos Testnevelési és Sportbizottság) elnökségi tagjaként országos szinten is segítette, szervezte, támogatta az ország úszósportját Végül az olvasó felteheti a kérdést miért emlékezünk rá, mint paksi származású versenyzőre? Igaz, nem itt született, de gyermekkorában (2-11 év) Pakson élt itt a Duna közelében szerette meg a vízi életet az úszást itt alakult ki kapcsolata ezzel a sportággal. Oszkár életútja fontos bizonyítékul szolgál azon régi, de napjainkban is helytálló alapelvnek „a sportot gyermekkorban lehet megszeretni és szerettetni”. Továbbá a régi napi- és sportlapokban számos újságíró több alkalommal „a paksi származású dr. Abay Nemes Oszkáréról ír. Természetesen Pakson nem voltak meg a versenyszerű úszás lehetőségei, de a későbbi eredményes szereplésének alapjait a paksi Duna mellett rakta le. A barcelonai olimpián több paksi is megszerezte az indulás jogát merítsenek ők is példát Oszkár eredményes sportmúltjából és tegyenek meg mindent a sikeres szereplés érdekében. Források: Dr. Abay Nemes Oszkár fiának, Abay Nemes Lászlónak eredeti (apjáról készült) dokumentumaiból és a korabeli sajtó írásaiból. SZENTESI ALAJOS ny. testnevelő tanár
