Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-06-17 / 13. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1992. június 17. A városi tűzoltóság ma I- Mit jelent ma, 1992-ben hivatásos tűz­oltónak lenni? - Erről beszélgettem János Ágoston tűzoltó őrnaggyal, városi parancs­nokkal.- Az, hogy hivatásos tűzoltó, nemcsak a nevében, hanem a szó nemesebb értelmében is hivatást jelent, amely egész embert, fegyelme­zett, olykor áldozatvállalásra is képes embert jelent I - Mi a mai tűzoltóság feladata?- Két szakága van: a tűzoltás és a tűzmegelő­zés. A tűzmegelőzési szakág hatósági és szak­­hatósági feladatokat lát el. | - Milyen feladatok ezek?- Elsősorban tűzrendészeti szabályok, rende­letek megalkotása, betartatása, tűzrendészeti el­lenőrzések tartása, a szabályok érvényre jutta­tása. Tűzesetek vizsgálata, értékelése. Ebben a munkában is elsősorban a megelőzés a cél és nem a bírságolás a kényszerítő, hanem a meg­győzés. A tapasztalataink azt mutatják, hogy az emberek igénylik szakmai segítséget és nem zaklatásnak, hivatali packázásnak minősítik, ilyen jellegű tevékenységünket Az utóbbi idő­ben kb. 40 gazdasági szervezetet kerestünk fel. Mind jelezte, hogy kell a folyamatos ellenőrzés, az esetleges szabálytalanságok megszüntetése miatt is. Ilyen esetekben is elsősorban a szerve­zet vezetője és az ő igényes munkája jelentősen segíti munkánkat Ma már a gazdálkodószervezeteknél, de az egyéni értékre is szigorú szabályok betartásá­val lehet csak biztosítást kötni. Az esetleges kár­rendezés nemcsak a biztosítók, hanem a biztosí­tott szempontjából is nagyon fontos. Mint mondottam, hatósági feladatokat látunk el, a hatósági jogot az önkormányzati jegyző gyakorolja, annak a nevében végezzük a szak­feladatunkat I - Szélesedett-e ez a hatósági munka?- A rendszerváltást követően növekedett a vállalkozókedv. Sokan kérnek segítséget egyé­nek és közületek az egészen egyszerű szabá­lyoktól egészen a szakvéleményig. Az önkormányzattal sikerült olyan jó „part­neri” munkaviszonyt kialakítani, hogy az ügye­ket gyorsan és szakszerűen tudjuk kezelni. Ma már az építési és tervezési területen, a tervezés időszakában kell meghatározni a tűzvédelmi követelményeket Ez elsősorban a tervezők fe­lelősségét növeli, de a szakmai segítséget min­denesetben meg tudjuk adni. I- Beszéljünk a tűzoltási és mentési osz­tályról is!- Az itt dolgozók az úgynevezett 24/48 órás szolgálati rendszerben végzik a feladataikat A 24 óra készenléti szolgálat, 48 óra pihenő. A 24 órás készenléti szolgálat az állandó készenléti szolgálat mellett fel van bontva különböző foglalkozásokra. Naponta, de havi terv szerint foglalkozási órák vannak az új és a meglévő technika, technológia elsajátítása, az ismeretek és készség szintentartása érdekében. Az elméleti felkészültség mellett a gya­korlati foglalkozások teszik ki a felkészítés na­gyobb részét Itt legfontosabb magas szintű kész­ség. Ezt a napi gyakorlatok, valamint az ehhez szo­rosan hozzátartozó fizikai állóképesség fenntartá­sát napi sportfoglalkozások biztosítják. A nap to­vábbi részében karbantartási munkákat végez­nek, ezek a tűzoltószerek, a technika és az épüle­tek karbantartásából állnak. I- Milyen a személyi állomány összetéte­le, a technikai felszerelés?- Jelenleg az állomány létszáma 61 fő. Két fő hiány van, de nem a tűzoltási osztálynál. Az alkalmassági feltételek mellett úgy sikerült kiválasztani a jelentkezőket, hogy majd minden polgári szakképesítéssel rendelkezőt megtalá­lunk közöttük. Az anyagi ösztönzés, a bérek na­gyon átlagosak, figyelembe véve a feszített munkarendet Ha összeszámoljuk az órákat, akkor időben is többet dolgoznak a tűzoltók más polgári munkahelyeken dolgozókhoz ké­pest A technikai felszerelés megfelelő, de a jár­műpark elöregedett Az egységeknek egy per­cen belül el kell hagyniuk a laktanyát, ehhez a gépkocsik megfelelő karbantartásáról gondos­kodni kell. Átlagos „életkoruk” 9 és fél év, található itt 19 éves, de 3 éves fecskendő is. Összesen 6 gépko­csifecskendő van készenlétben, meg egy ún. or­szágúti vezető jármű. Rendelkezünk egyéb készenléti szerszámok­kal, gépekkel pl.: vágó, feszítő, speciális oltóesz­közökkel, légzőkészülékekkel. Baleset vagy tűz­­riasztás esetén azonnal megkezdődik a kivonu­lás a helyszínre. Úgynevezett kölcsönös riasztá­si rendszerben vagyunk a rendőrséggel, a men­tőkkel. A riasztás után, a riasztási és kölcsönös segítségnyújtási terv alapján végezzük a hely­színelést Fontos lenne ezekkel a szervezetekkel egy közös híradórendszer kiépítése, ez a prob­léma még nem megoldható. Összességében elmondhatom, hogy egy na­gyon jól összeszokott, nagy felelősséggel dolgo­zó szervezet vagyunk, ahova szívesen jönnek be dolgozni az emberek. HENCZ JÁNOS MI, FIATALOK Helyszíni tudósítás a tűzoltósági gyermeknapról A május utolsó napjára virradó éjsza­ka sok gyermek és szülő készülődött azzal a gondolattal lefekvéshez, hogy kegyes lesz-e az időjárás a másnapi, szí­nesnek ígérkező tűzoltósági gyermek­nap rendezőihez, s persze főszereplői­hez: a gyerekekhez. Mivel ezekben az években az időjá­rás a legmegbízhatóbb hazánkban, benne most se csalódtunk, így ezen a va­sárnapon a gyerekek nem lustálkodták végig a délelőttöt hanem ki-ki szüleivel, testvéreivel vagy barátaival elindult a tűzoltóság felé. A rendezvény 9 órakor kezdődött de már jó fél órával előtte so­kan megérkeztek, és türelmetlenül vár­ták a játékok kezdetét A bejáratnál rögtön egy kellemes meglepetés várt: mindenki kapott egy jegyet ami egy kiadós reggelire jogosí­totta fel tulajdonosát Az épület mögött sorakoztak fel a pirosra mázolt jóságos acélszömyetegek, tárva-nyitva a kíván­csi gyermekek számára. A tűzoltók gyakorlópályája erre a napra játéktérré vált ma a gyermeke­kért volt itt minden: volt vízsugárral cél­ba lövés, négyszemélyes vízipóló. Lehe­tett hátrakötött kézzel lepényt enni, víz­sugár alatt kúszni. Lisztes hajú és arcú fiúk, lányok bizonyították a lisztfújás eredményességét csuromvizes, de an­nál vidámabb gyerekek jelezték a vízi­póló helyét Ebben a számban négyen vehettek részt: egy-egy szivattyús és egy­­egy fecskendős. A cél a labda eljuttatása volt a medencében elhelyezett kapuba. Természetesen vízsugárral kellett irá­nyítani a labdát s így néha-néha a szur­kolóknak is kijutott a pancsolásból... Kipróbálhatta mindenki egyensúly­érzékét: csak egy pohár vízre volt szük­ség, na meg egy gerendára; de végig le­hetett bukfencezni az egész sportpályát is. Felhangzottak a szirénák és az autó­dudák is, de most nem veszélyt jeleztek hanem a gyerekek gondtalan, örömteli játékáról árulkodtak Láthattunk egy tűzoltómutatványt amelyben megfi­gyelhettük hogyan kell 10-15 másod­perc alatt három emeletet megmászni egy speciális létrával. (Annyira gyors volt hogy még le se tudtuk fényképezni.) Az eltöltött néhány óra gyorsan elsu­hant mindig történt valami. Az ottho­naikba vissztérő gyermekek kellemes él­ményeik mellett kis ajándékokkal, meg­lepetésekkel távoztak: minden akadály teljesítése után járt egy vonalzó, ceruza, vagy éppen cukorka és csokoládé. Nem csoda, hogyha a távolról jött ismerősök jól ismert kérdésére, hogy mi leszel, ha nagy leszel, határozottvoltaválasz: tűz­oltó! KÖVI GERGELY A 05 felhívása Tisztelt szülők, kedves gyermekek! A tanév befejeztével megnő a szabadban és erdőben történő kirán­dulási vágy. Az erdők, a kultúrnövények és egyéb értéket képező anyagok és tár­gyak, nem utolsósorban életünk tűz elleni védelme érdekében az alábbi szabályok betartására hívjuk fel a figyelmet. 1. Az erdőben és az erdőtől számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő dohányneműt, vagy gyufát el­dobni - az e célra kijelölt helyek kivételével - nem szabad. 2. Aki a tűzrakó helyen, illetőleg az erdőben és az erdő szélétől számí­tott 200 méteren belül engedéllyel tüzet gyújt, köteles a tűz állandó fel­ügyeletéről és biztonságos eloltásáról gondoskodni. 3. Az erdőben kiránduló vagy ott táborozó csoport vezetője a részt­vevőket köteles kioktatni a tüzelésre, a dohányzásra és a nyílt láng hasz­nálatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokra. 4. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelent­hessen. 5. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetle­nül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy, ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. 6. A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan esz­közöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. A tűz elleni védekezés közös érdekünk! Fogadja meg tanácsainkat PAKSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents