Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-20 / 11. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1992. május 20. Választottjaink Szeretem a kisvárosi politizálást Barnabás István, a harmincéves vegyészmérnök Budapesten született értelmiségi családban. Tanulmányait a gimnázium befejezéséig is Budapesten végezte. Veszprémben szerezte meg az üzemmérnöki diplomáját, s ezután helyezkedett el a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézetében és ott dolgozott öt évig. Közben megszerezte az okleveles vegyészmérnöki diplomát „Három éve lesz, hogy Paksra jöttem dolgozni, azóta itt dolgozom az Atomerőmű Rt. környezetellenőrző laboratóriumában.” Arra a kérdésre - miképp került az erőműbe - a vegyészmérnök-képviselő elmondta, hogy az Izotópkutató Intézettel végzett itt kutatásfejlesztési munkálatokat, s így került az itteni labor vezetőjével kapcsolatba, ami végül ahhoz vezetett, hogy feleségével a városban telepedtek le.- Önt a képviselőségre a Fidesz jelölte. Mióta tagja a Fidesznek?- Én már Fidesz-tag voltam Budapesten, 1988 ősze óta, s amikor megalakult a paksi csoport, rögtön beléptem a helyi szervezetbe- Az itteni Fideszt ki alapította?- Azt hiszem Benke Csaba, aki a Bezerédj Iskolában tanított, most Szegeden tanul az egyetemen, gyakorlatilag már nincs közöttünk. Jelenleg a Fidesz helyi szervezetét egy öttagú választmány képviseli, amelynek én is tagja vagyok.- Elérkeztünk a képviselőválasztásokig.- A Fidesz listájáról, mint az első jutottam be.- Milyen változást hozott az életében ez a mandátum?- Elmondhatom, hogy nagyon sokat változtam az elmúlt majd két évben. Például kezdem megtanulni, hogyan kell mozogni a politikai, közéleti közegben. Másképp látoksok mindent ma már, mint két évvel ezelőtt.- Ezt hogy érti?- Például roppantul utáltam a bürokratákat de most már néha meg is értem őket.- Ügy látom, hogy a választások elmúltával elcsitult a pártoskodások ideje, s ezt a képviselő-testületre is értem, önnek mi erről a véleménye?- Ez összetett dolog. A képviselő-testület úgy indult el, hogy nem frakóiózunk, minden esetben csak a város érdekeit vesszük figyelembe és aszerint szavazunk is. De ez korántsem ilyen egyszerű. Az én véleményem az: meg kell teremteni a metódusát annak, hogy a képviselők csoportjai egyeztessék a véleményüket Nem lehet úgy nekimenni egy testületi ülésnek most már, hogy előtte nincs - tágabb körben vett - kialakult véleményünk. Sokszor úgy néz ki, hogy mindenkinek megvan az előterjesztésre a saját kis véleménye, úgy ül be az ülésre, hogy nem egyeztet senkivel és csak a magáét hajtogatja. Az egyeztetési mechanizmusnak legjobb kerete, hogy a képviselőka saját véleményüket saját frakciójukban fejtsék ki.- Úgy tűnik, hogy rossz tapasztalatai vannak e téren?- Nekem az a tapasztalatom, hogy a képviselőtársaim egy része felkészületlenül jön el a testületi ülésekre, nemhogy a társaival nem egyeztet, hanem még kialakult álláspontja sincs, mert nem ismeri tisztán a problémát. De azért már ezen a téren is változott a helyzet. És demagógiának tartom azt, hogy a pártok szerepét teljesen száműzzük.- Ezek után megkérdezem: milyen az együttműködés a képviselők között?- A képviselőkkel levő kontaktus terén is sokat változott a véleményem az elmúlt időszak alatt. Volt olyan Fidesz-jelölt, akiről azt hittük, remekül tudunk majd együtt dolgozni, csapatmunkát végezni, de időközben kiderült, hogy a képviselőként nem lehet nagyon együttműködni vele. Elmondhatom viszont, hogy a gyakorlati önkormányzati munka során olyan képviselőkkel is teljes összhangban tudunk együtt dolgozni, kérdésekben dönteni, akikkel politikai felfogásunk teljesen különböző. Van aki a választási eredményektől függetlenül, csak az adott feladatra koncentrálva (pl. egy bizottság vezetése) képes politikai szempontok nélkül az önkormányzati érdekekért dolgozni, de tapasztaltam olyat is, akit az egyéni érdekek - néha - jobban motiválnak, mint a városiak.- Térjünk más témára. Képviselő úr milyen bizottságokban tevékenykedik?- Tagja vagyok a városépítő és a környezetvédő bizottságnak is.- Maradjunk az előbbinél. Nekem nemrég egy építész ismerősöm azt mondta, hogy Paks kétarcú város. Mi erről az ön véleménye?- A városnak van egy érvényes általános rendezési terve, ez már módosításra került. Ez arra készült, hogy Paks 30 ezres lélekszámú város lesz, figyelembe véve az atomerőmű bővítését. Nos, ez pillanatnyilag nem aktuális, s ehhez a megváltozott helyzethez kellett igazítani a tervet. Azon már változtatni nem lehet, hogy a lakótelep elkülönülve épült fel, de a jövőben a két városrészt közelebb kell hozni egymáshoz. Ezek lehetnek magánépületek vagy intézményi épületek, például egy iskola.- A város, annak ellenére, hogy a bővítés elmaradt azért terjeszkedik?- Természetesen. Ez a terjedés befelé, a városmag felé történjen, ezt az álláspontot képviseli bizottságunk, ezt osztja a polgármesteri hivatal is.- Tessék ezt bővebben kifejteni!- Az óvárosi résznek vissza kell adni a régi rangját mondjuk például a Fő utca és a 6-os út közötti résznek, ami úgy tűnik, teljesen lepusztul. Szeretnénk azonban a Fő utca másik oldalát is más állapotban látni. Ehhez az szükségeltetik, hogy az emberek ne a város külső részén kívánjanak építkezni, hanem a belső városrészben. Azt szeretnénk, hogy visszatérjen a régi, pezsgő élet a belvárosba. Ez nemcsak a kereskedelmen múlik, mert a vállalkozók már rájöttek, hogy hol kell a portékáikat eladni. De a Fő utca beépítését két részre osztanám. Az egyik rész az a beépítés, amit még az előző rendszer hajtott végre: a városháza, a rendőrség, a volt pártház épülete stb. Ezek borzasztó ronda házak - az ember Legóból szebbet épít! Lerobbantották szinte a fél várost hogy ezeket a szörnyű házakat oda építsék! Ezekkel rettenetes sebeket ejtettek a város építészeti arculatán. Nem tudunk mást csinálni, használni kell ezeket az épületeket mert hosszú ideig nem lesz pénze a városnak - de úgy is mondhatnám semmilyen városnak Magyarországon - helyettük másikat építeni. A másik új rész, ami a Fő utcán épült az az elmúlt 1-2 év alkotása. Itt említeném a Hungária Biztosító épületét és a többi saroktelek beépítését ami azért figyelembe veszi a környezetet.- Nem említette még a lakótelepi „piacpalotát”.- Egyelőre nem tudja a város mire hasznosítani. Itt van. Két kocsma van benne, az OTP és a totózó.- Az Ürgemező szélén 200 milliós építményt adnak át - ha igaz - a nyáron.- Ha érdekel valakit is az én véleményem, én azt mondom, ott nem volt szükség strandépítésre. Strandra szüksége van a városnak, mert a Dunában nem lehet fürödni a mi oldalunkon, de én ezt a strandot az uszoda mellé tettem volna. Állítom, ott sokkal olcsóbb lett volna megvalósítani. Meggyőződésem, hogy sokkal jobb helye lenne ott, mint kinn a város szélén. Most úgy érzem nem kéne firtatni, hogy milyen megfontolásokból kezdődött az építése. Ezt még az előző döntéshozó garnitúra kezdte el építeni. Valószínű, hogy ez féligmeddig politikai kérdés is volt, mármint városi politikai szinten. A jelenlegi önkormányzat már 120 millió forintos beépítéssel vette át ezt az örökséget, vétek lett volna a földbe döngölni. A továbbépítés mellett döntöttünk - bár mi akkor még úgy tudtuk, hogy még 40 millió forintból befejezhetővé válik. Nem így lett, további 40 millió forint kellett és még egy év.- Nem látom, hogy kezdené az ÖMV a benzinkút építését- Majd fogja, én személy szerint is nagyon örülök, hogy el fog tűnni az a hatalmas üres tér, ami több éve rondítja a városképet Egyébként ott nagy terület jutott a város tulajdonába a jelenlegi törvények alapján az atomerőműtől. Az ŐMV-vel kapcsolatban pedig nagyon jó az, hogy ők az ottani kereszteződést átépítik, így Paks minden irányból megközelíthetővé válik majd.- Sokak fájdalma a Duna-part erről mit mond?- Itt van egy város a Duna partján - a Dunától tökéletesen elvágva. A város és a Duna közé ékelődött a vasút és a 6-os út. Arra megint csak nincs remény, hogy a vasutat és a 6-os utat elvezessék a város körül belátható időn belül. De valahogy meg kell teremteni a szerves kapcsolatot a város és a Duna között Én remélem, hogy ez a képviselő-testület a tervezési munkálatokat és talán még az érdemi munkát is el tudja kezdeni. Ezt hagyva örökségül az utódoknak... Mindenképp a régi Dunakorzó felújítása kerülne elsőnek szóba. A másik pedig a Táncsics Mihály utcai lejáró lenne, ismét utalva az ÖMV és a város építési terveire. Ennek a tervnek a megvalósulásával igen értékessé válhatna a 6-os út és a Fő utca közötti terület Ami így kifejezetten kereskedelmi beruházásra lenne alkalmas. Lehetne egy nagy regionális bevásárlóközpont!- Végezetül megkérdezném, milyennek találja egy fiatal műszaki értelmiségi Paksot aki még képviselő is?- Én szeretek itt élni. Szeretem a munkámat és szeretem ezt a kisvárosi politizálást. Nekem nem hiányzik a budapesti zsúfoltság, piszok és a neurotikus állapotok. F. A.
