Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-20 / 11. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1992. május 20. önkormányzati tudósítások (Folytatás a 3. oldalról.) Pakson a római katolikus, a református és az evangélikus egyház jelentett be igényt: a római katolikus egyház a Templom tér 4. sz. alatti iskola épületét, a jelenlegi kisegítő iskolát (Kossuth u. 2.), a volt MHSZ- székházat és ifjúsági házat (Kossuth u. 13-), Dunakömlődön pedig az általános iskolát és a Béke u. 4. sz. alatti épületet kérte vissza, a református egyház pedig a Templom tér 5. sz. alatti iskolát és a templom tér 4-et. Az evangélikus egyház igénye: a jelenlegi szakmunkásképző épülete (Kossuth u. 31.). Ez utóbbi kérdés tárgyalása előtt Brebovszky János elfogultságot jelentett be és a vitában nem vett részt A gazdasági bizottság tagjaiban semmiféle aggály nem merült föl a május 15-i visszaadást illetően. A testület elfogadta ezt a javaslatot, így ’93 őszén az evangélikus iskola 1-4. osztálya megkezdheti a tanulást az épületben. Ezután a Templom tér 5. alatti (korábban politechnikai műhely, jelenleg üres) épület és a Templom tér 4. (jelenleg iskolai étkezde) tulajdonjogáról döntöttek a képviselők. Kőváry László református lelkész elmondta: az egyház fenntartja tulajdonigényét. Bor Imre polgármester hozzászólásából kiderült: nem látja a közel négyszáz gyerek étkeztetését máshol megoldani. Komáromi János sem javasolta - éppen ezért - az épület idei visszaadását. Rónaky József véleménye szerint az épülethez komoly városi érdek fűződik és kérte képviselőtársait: ne járuljanak hozzá most az ingatlan tulajdonjogának átadásához. Szalai Dobos István - dr. Gálos István felszólalására is válaszolva - rendkívül közelinek tartotta az előterjesztett dátumot, helyette 1995-öt javasolta, ezt a testület elvetette. A korábbi politechnikai műhely (Templom tér 5.) május 15-i határidővel történő átadását a testület egyhangúlag elfogadta, az iskolai étkezde épülete (Templom tér 4.) iránti igényt visszautasította. 22.45-kor Hajdú János, a gazdasági bizottság elnöke fél óra szünet elrendelését kérte, mert a korábbihoz képest a katolikus egyház véleménye alapvetően megváltozott (Vida István dunakömlődi plébános április 30-án írott levelében bemegírta: 1992. szeptember l-jétől - a szülők akaratának megfelelően - egy osztályban sem kezdi meg a tanítást a katolikus iskola. Isgum József május 4-én kelt levelében a mellékelt szerződés-tervezetben foglalt feltételekkel a Kossuth u. 13., a Kossuth u. 2. és a Templom tér 4. sz. alatti ingatlanok egyházi tulajdonba adását kérte és bejelentette: ’93 szeptemberében első osztályt szeretnének indítani.) A gazdasági bizottság elnöke - a szünetben tartott kibővített bizottsági megbeszélése után - elmondta: nem javasolja a kért épületek egyházi tulajdonba adását és továbbá: a képviselő-testület vállaljon szerződéses garanciát arra, hogy a katolikus egyház tervei szerint 1992 szeptemberétől beindítandó egyházi iskolának a Templom tér 4. alatt helyet ad, legalább húsz fős osztályok, létező tanterv és tantestület esetén. Az indítvány után Isgum József plébános lépett a mikrofonhoz:- Meg vagyok botránkozva, hogy ennyire szigorúak lettek hozzánk Mi szeretnénk tanítani, tessék megnézni a katolikus iskolákat, kiválóan tanítanak Kérjük vissza a tulajdonjogot Gondolják meg százszor, mit csinálnak! Nagy méltánytalanságnak tartom, hogy ezért fél órát visszavonultak tanácskozni. Ha ilyen ellenségesen állunk szemben egymással, ez nem jó jel. Ez büntetés. Kérem, változtassák meg döntésüket Dr. Széchenyi Attila nem értett egyet a gazdasági bizottság javaslatával. „Az egyház ’93 szeptemberében egy osztállyal akar kezdeni, Kömlődön ’95-re kérte az iskola indítását. Ez miért nem felel meg a testületnek?” Dr. Hajdók Károly véleménye szerint „nem tudjuk ezt a kérdést máról holnapra megoldani, folyamatosan kezdje el visszaadni az önkormányzat az ingatlanokat- A helyzet kivételes, nem az elbánás - mondta Hajdú János a plébá-DÖNTÉS ELŐTT Információhiány - tanácstalanság Mi lesz a Bezerédj Iskolával? Ez a kérdés a nagy múltú iskola szülői tanácsának április 27-i megbeszélésén hangzott el, melyen a pedagógusok és a szülők képviselői mellett részt vett a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati testület művelődési-oktatási-sportbizottságának három tagja is. (Mire e sorok megjelennek, széles körben köztudomásúvá válik - hiszen május 5-én ezt a kérdést is tárgyalja a képviselő-testület - hogy az 1991. évi XXXII. törvény alapján a paksi egyházak visszaigénylik azokat az ingatlanokat, amelyek 1948-ban kerültek állami tulajdonba. A katolikus egyház a Templom tér 4. alatti iskola épületét és a Kossuth u. 2-ben levő kisegítő iskolát igényli vissza.) „- Háromszáz kisgyerek elhelyezéséről kell gondoskodni az érintett épületekben, hatvannyolc nevelő és húsz fős technikai személyzet egzisztenciájáról van szó” - mondta Németh Lászlóné igazgató, miután hosszasan méltatta a Bezerédj Iskola eddigi eredményeit. Hangot adott félelmeinek is: „A pedagógusok léte, jövője kérdőjeleződik meg, tönkremegy minden, ha ez a működő nevelési rendszer megsérül és felbomlik, ha ezeket a közösségeket szétverik Információhoz kell juttatni a tantestületet és a szülőket Tájékozatlanok vagyunk Pletykaszinten hallottuk hogy kisöpörnek bennünket” A megbeszélésen kiderült: valóban nagy a tájékozatlanság a szülők és a pedagógusok körében az iskola és a gyerekek jövőjét illetően.- Mire mond igent, mire nemet a szülő? - így hangzott a szülői tanács elnökének egyik kérdése, utalva a polgármester által kiküldött kérdőívekre. (A kérdőíven az igen-nem aláhúzásával jelezhette a szülő, hogy a nyolcosztályos katolikus iskolába kívánja-e járatni gyermekét.)- Ki finanszírozza a katolikus iskolát?- Hova kerülnek azok, akik nemmel szavaztak?- Plébános úr! Volt-e már közös eszmecsere a Bezerédj Iskola pedagógusaival a katolikus iskoláról?- Még nem volt Május ötödiké után tárgyalunk amikor már tudjuk mit kapunk vissza.- A katolikus iskoláról a városban keveset tudnak - még az érintett szülők is.- Olyan hírek terjedtek el, hogy például korán kell kelni a gyerekeknek a szentmise miatt, hogy nem lesz napközi, hogy az egyháznak nincs alkalmas tanítói kara, hogy nem látják biztosítva a megfelelő színvonalat az egyházi iskolában. Először is: nem kell korán kelni a gyerekeknek mert a szentmise fél nyolckor lesz. Ugyanazokat a tantárgyakat fogják tanítani, mint az állami iskolában. Keresztény nevelés folyik természetesen. Az iskolába nemcsak katolikusok járhatnak. A német nyelv és a matematika oktatása lenne a legfontosabb. Lennének alkalmas nevelők is.- Hol fognak dolgozni a mostani nevelők? - sorjáztak tovább a megválaszolandó kérdések.- Ez a kérdőív nem jelentkezés, csupán támpont az önkormányzat döntéséhez - mondta hozzászólásában a polgármester, majd megnyugtatta a jelenlévő szülőket és pedagógusokat: nem kell tartani a meglévő értékek lerombolásától; és arra kérte őket, ne essenek pánikba. Az összejövetelen különböző lehetőségek is megfogalmazódtak: csereingatlant kapjon az egyház a visszaigényelt épületek helyett, esetleg bővítsék a Bezerédj Iskolát, vagy az épületek átadása háromnégy év alatt menjen végbe. Az egyházi iskolától nem kell félni. A főkommunisták korábban elküldték gyerekeiket Pannonhalmára vagy a piaristákhoz Kecskemétre. Taln azért íratták be őket, mert nem felelt meg a színvonal? Akkor mondjanak véleményt, ha már működik a katolikus iskola Pakson is. Az egyházi iskola mindig becsületre és magyarságra nevelt- A polgármester által kiküldött kérdőíveken a 642 tanuló, illetve szülő közül csupán 69 mondott igent a katolikus iskolára. Mi lesz akkor, ha nem lesz kellő számú jelentkező?- Ez nagyon kevés. Akkor nem lehet katolikus iskolát indítani. A szülők nagyon jól tudják, miről van szó. Ha ők megértették az egyház szavát, kérését és nem tartják helyesnek, akkor viseljék a felelősséget is. A gyerekek keresztény szellemű nevelése az ő közreműködésük nélkül nem megy. Ha elegen jelentkeznek, megindul a katolikus iskola, ha nem jelentkeznek elegen, akkor nem. Kérdések Isgum József plébánoshoz
