Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-06 / 10. szám
1992. május 6. 9 PAKSI HÍRNÖK A demokrácia lényege Az utóbbi időben egyre többször esik szó a visszahívás intézményéről. Legutóbb a Liberális Klubban volt ez téma. A Paksi Hírnök tudósítója szerint Bor Imre polgármester elmagyarázta a jelenlévőknek mai demokráciánk lényegét, amely a négyéves választásokkal biztosítja a nyugalmat, a lehetőséget, hogy a megválasztott testületek - bármely szinten - nyugodtan végezhessék munkájukat Mivel a demokrácia lényegéről van szó, ezért fontosnak tartom ismertetni a más véleményen lévők érveit is. Mielőtt belekezdenék, kérem az olvasót hogy ne vegye figyelembe Torgyán József kezdeményezéseit a visszahívhatóság intézményének bevezetéséről. Szerintem Torgyán nem elvi megfontolásból vetette ezt fel, ez csak hatalmi ambícióival magyarázható. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a visszahívás intézménye az alkotmányban részlegesen biztosítva van. Népszavazás útján a választók bármikor új parlamenti vagy önkormányzati választást rendelhetnek el. Tehát az alkotmány szerint az Országgyűlés és bármely önkormányzati képviselő-testület bármikor visszahívható új szavazás kiírásával! Nemcsak testületeket lehet visszahívni. Sok választott testület tagjai, illetve kinevezett személyek is visszahívhatók. Ilyenek például a miniszterek, parlamenti bizottságok tagjai, a közszolgálati médiák vezetői, önkormányzati bizottságok tagjai, önkormányzati újságok főszerkesztői stb. Ebből is látszik, hogy a visszahívás intézménye nem ellentétes a demokráciával. Sőt! Az sértené (sérti) a demokráciát, ha nem lehetne visszahívni azokata képviselőket, akikről kiderül, hogy alkalmatlanok munkájuk elvégzésére. Bármilyen furcsa, Magyarországon szinte mindenki visszahívható, leváltható beosztásából, csak az országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőt nem hívhatják vissza választói. A miniszterelnök hibázhat minisztereinek kiválasztásakor, hiszen bármikor leválthatja őket Az egyszerű választópolgár azonban nem hibázhat Akit egyszer megválasztott, az négy évig ül a nyakán. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi képviselőket nem lehet visszahívni, mert a listán és az egyéni körzetben választott képviselők száma majdnem azonos. Igazságtalan lenne tehát ha csak az egyéni körzetben választottakat lehetne viszszahívni. Más lenne a helyzet ha a listán választott képviselők száma jelentéktelen lenne. A problémát csak egy új választójogi törvény elfogadásával lehet megoldani. Ezt a törvényt a következő választások előtt kellene életbe léptetni. Végezetül: a választott képviselők jó munkájához elsősorban nem nyugalomra van szükség. A jó munka feltéiele, hogy a képviselő kapcsolatban legyen választóival, ismerje véleményüket és bírja bizalmukat Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor a képviselőnek illik lemondania (ahogy ezt a nyugati demokráciákban teszik) még akkor is, ha a törvény nem teszi lehetővé lemondatását így működik a demokrácia. Ez a lényege. Reméljük, hogy a következő választások után Magyarországon is így fog működni. VAJNAI ATTILA A hagyományoktól eltérően az idén csak Paks város általános iskolásainak versmondó versenyét rendezték meg a Városi Könyvtárban. A versenyre 28 tanuló nevezett A zsűri tagjai tanárok, népművelők, könyvtárosok voltak. A legjobb eredményt a következő tanulók érték el: Alsó tagozat: 1. Simon Péter, II. Sz. Iskola, 2. Volf Klaudia, Deák Ferenc Iskola, 3. Somogyi Éva, Deák Ferenc Iskola. 5-6. osztály: 1. Gyüker Kata, II. Sz. Iskola, 2. Etessy Melinda, Deák Ferenc Iskola, 3. Haholt Adél, Deák Ferenc Iskola. 7-8. osztály: 1. Cseh Ágnes, Bezerédj Iskola, 2. Pacskó Szilvia, Dunakömlőd, 3. Babos Barbara, II. Sz. Iskola Köszönet a szép előadás élményéért a versmondóknak, akik a tavaszi szünet első napján jöttek el, hogy a költészetet együtt ünnepeljék, köszönet a felkészítő tanároknak, szülőknek, a postahivatalnak, mely helyet adott, s az úttörők szervezetének, mely a versenyt anyagilag támogatta. A költészet napi program 18 órakor - Marosi Júlia: Élő népköltészet című műsorával folytatódott, melyre sokan eljöttek: régi ismerősök és azok is, akik eddig nem ismerték. A hallgatóság szívébe zárta az énekesnőt, aki természetes kedvességével, kapcsolatteremtő tehetségével katartikus élményt adó műsorával meghódította a hallgatóságot H. Á. HISTÓRIA A HISTÓRIA 1992/3-as száma Rákosival, az illegális kommunistával, a diktátorral, a száműzöttel foglalkozik. Olvasható a folyóiratban Rákosi Mátyás 1925-ben tett önéletrajzi vallomása, mely a volt Budapesti Királyi Ügyészség pinceirattárából került elő. Egy esemény - két kép: A Tanácsköztársaság Vörös Riport Filmhíradójának néhány másodperces részletében a menetelő vörös katonák közül kiválik Rákosi Mátyás, sietős léptekkel letér az útról, majd ruháját rendezgetve (láthatóan szükségének végeztével) visszatér. E filmrészletalapján készítette Ék Sándor híres festményét a Rákosi-kultusz idején. Balog Sándor: Rákosi a koalícióban címmel közöl írást Rákosi Mátyás, Nagy Imre a Kremlben: A szovjet párt felső vezetése 1953júniusában magyar küldöttséget rendelt Moszkvába. A jegyzőkönyvnek ez az első - bár részleges - közlése. „Matvej” a Szovjetunióban Rákosi Mátyás leváltása után felmerült a kérdés: mit kezdjenek a bukott diktátorral. Magyarországon nem maradhatott, ezért a magyar pártvezetés kérésére feleségével együtt „gyógykezelésre” utazott a Szovjetunióba, majd miután hiába reménykedett a visszatérésben, emlékiratain dolgozott Hol vannak most Rákosi memoárjai? - teszi fel a kérdést a cikk szerzője, a Szovjetunió volt budapesti nagykövetéségnek egykori munkatársa. „A történeti részt valószínűleg a volt Központi Pártarchívum fondjai őrzik, a titkos részt minden bizonnyal a PB Kremlben levő archívumában találnánk meg. Remélhetőleg valamikor a kutatók hozzájutnak majd.” Költészet napja ’92.
