Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-04-22 / 9. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1992. április 22. Találkozások 4. Teleki Pál és kora (Folytatás az 1. oldalról.) után Csehország beleolvadt a német birodalomba, Szlovákia területén pedig Tiso páter vezetésével bábállam keletkezett, amely hajlandó volt kiszolgálni a hitleri agressziót Ebben a régióban az első zsidótörvényeket a Tiso-féle Szlovákiában hozták, ami ellen egyetlen képviselő emelte föl a szavát a pozsonyi országgyűlésen, a magyar Esterházy János gróf, a Magyar Párt vezetője, akit ’45 után letartóztattak és a Szovjetunióba hurcoltak; megjárta a GULÁG-ot, majd onnan visszakerülve tovább raboskodott és 1957- ben egy morvaországi börtönben halt meg. A mai napig nem tudjuk, hamvai hol nyugszanak. Teleki kortársa Antonescu marsall is, aki puccs révén került hatalomra Romániában és hasonlóképpen, mint Tiso Szlovákiában, fasiszta rendszert valósított meg. Teleki nagyon jól látta már 1940 elején, hogy az egyetlen állam itt a környéken, amellyel meg lehet kísérelni a hitleri aggresszió föltartóztatását: Jugoszlávia. Ezért lépéseket tett annak érdekében, hogy szorosabb legyen a kapcsolat Magyarország és Jugoszlávia között. Bajcsy-Zsilinszkyt küldte Belgrádba, hogy tárgyaljon a jugoszláv vezetőkkel. Létre is jött ez a misszió, Bajcsy-Zsilinszky az akkori jugoszláv miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat, Zágrábban pedig a horvát Parasztpárt vezetőjével találkozott Ezek a tárgyalások eredményezték annak az örök barátsági egyezménynek a megkötését amelyet mind a két ország nagy örömmel fogadott. Nem Bajcsy-Zsilinszkyn és Telekin múlott, ami bekövetkezett ’41 februárjában. Vigh Károly szerint Teleki Pál mártíriuma szükségszerű volt mert az európai civilizáció örökségéhez, a humanizmus eszméihez és a magygar függetlenséghez ragaszkodott. Külpolitikája megalapozta azt a magyar külpolitikai gondolkodást amelyet ma is időszerűnek tarthatunk. Hogy ítélték meg Telekit kortársai? Erre a kérdésre válaszként Churchill szavait idézte az előadó: „A magyar kormány 1940 decemberében kötött barátsági szerződést Jugoszláviával. Ha nyíltan szembeszáll a német követelésekkel, csakis azt éri el, hogy a németek a küszöbönálló hadműveletek során megszállják Magyarországot Azonkívül nagy kísértés volt hogy Magyarország visszafoglalhatja a határtól délre fekvő területeket amelyektől a trianoni békeszerződés fosztotta meg, Jugoszlávia javára. Teleki gróf, a magyar miniszterelnök, következetesen azon fáradozott hogy országa bizonyos mértékben megtarthassa cselekvési szabadságát Korántsem volt meggyőződve arról, hogy Németország megnyeri a háborút Hitler ultimátuma azt követelte tőle, hogy megszegje a Jugoszláviával kötött megállapodást Csakhogy a kezdeményezést kivette a kezéből a magyar vezérkar, melynek főnöke, a német származású Werth tábornok a magyar kormány háta mögött, közvetlenül a német főparancsnoksággal egyeztette a teendőket Teleki habozás nélkül hazaárulásnak minősítette Werth eljárását 1941. április 2-án a londoni magyar követ arról értesítette, hogy a brit külügyminisztérium hivatalosan közölte vele: ha Magyarország részt vesz a Jugoszlávia elleni német fellépésben, Nagy-Britannia hadműveletével kell számolnia. így Magyarország előtt a következő választás állt: vagy hiábavaló ellenállásra szánja el magát az átvonuló német csapatokkal szemben, vagy nyíltan szembekerül a szövetségesekkel és elárulja Jugoszláviát Ebben a kegyetlen helyzetben Teleki gróf egyetlen megoldást látott, hogy becsületét mentse. Röviddel este kilenc után elment a külügyminisztériumból és visszavonult Sándor palotabeli lakosztályába. Ott valaki felhívta telefonon. Úgy hírlik, az üzenet azt tudatta, hogy a német csapatok már átlépték a magyar határt Nem sokkal ezután Teleki gróf főbe lőtte magát Öngyilkosságának az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól. Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt” Vigh Károly - Teleki Pál belpolitikáját elemezve - eddig ismeretlen mozzanatokat is megemlített előadásában: Teleki - miután nagyon jól tudta, hogy hivatalosan náciellenes kiadványokat lehetetlen Magyarországon megjelentetni - „ebben a helyzetben a tényleges magyar miniszterelnök földalatti tevékenységbe kezd: megbízta egyik közeli hívét, hogy a nemzetpolitikai szolgálatot végezze el. Ennek a szolgálatnak a legfontosabb tevékenysége (ellensúlyozandó a náci és az erősödő nyilas befolyást), hogy röplapokat adott ki illegálisan és juttatott el vidékre. Két és fél millióra lehet becsülni ezeknek a röplapoknak a példányszámát (Ennek a tevékenységnek Molnár Sándor megírta a történetét, munkája máig kiadatlan.) Hol volt olyan miniszterelnök Európában, aki képes volt ilyesmire a hitleri időkben?” A nemzetpolitikai szolgálat könyveket is kiadott Tíz-húszezres példányszámban jelentette meg Illyés Gyula, Féja Géza, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Tolnai Lajos, Veres Péter, Kodolányi János, Sinka István műveit „Ezek után ne mondja senki azt, hogy Teleki reakciós és konzervatív politikus volt’ - mondta a történész-előadó. „Fel szokták vetni Telekinek a zsidókérdésben játszott szerepét Ami a numerus claususként ismert 1920. szeptember 26-i törvényt illeti; akkor ugyan már Teleki volt a miniszterelnök, de az egyetemi felvétel új rendjét szabályozó rendelkezés gyakorlatilag csak a következő tanévben, 1921 szeptemberében lépett életbe. Mivel 1921. április 14-én Telekit Bethlen - a konszolidáció miniszterelnöke - váltotta fel a kormányelnöki székben, helytelen volna a numerus clausust kizárólag az ő nevéhez kötni. Arról nem is szólva, hogy a törvénynek rövid átmeneti érvénye volt A másik vád Telekivel szemben, hogy ő hozta a második zsidótörvényt Ez sem így igaz.” - szögezte le Vigh Károly. Ami a második zsidótörvényt illeti, itt a következő tényeket kell megállapítani: Teleki 1939. február 16-án lesz Imrédy utóda a kormány éléa S ahogy ez lenni szokott, az új kormányfő több előkészületben lévő törvénytervezetet vett át elődjétől így az 1939; IV. törvénycikket is, amelyet három hónap múlva, május 5-én hirdettek ki. Erről a törvényről tudni kell hogy ennek következtében ugyan kb. hatvanezer zsidó munkavállaló elveszítette kenyerét de a zsidóságot más sérelem nem érte. Ezzel szemben például Szlovákiában és Romániában a zsidókat deportálták és koncentrációs táborokba zárták, amire nálunk még a Kállay-kormány idején sem került sor. Teleki Pál, amikor az ország érdekei megkívánták, Hitlernek is tudott nemet mondani. Gondoljunk csak a lengyel kérdésre! Amikor 1939 szeptemberében a Tiso-féle Szlovákia néhány lengyel faluért képes volt megtámadni Lengyelországot akkor Teleki nemet mondott arra a német kérésre, hogy a német hadsereg Magyarországon keresztül, a magyar vasutakat használva támadhassa meg délről Lengyelországot Nemcsak nemet mondott, hanem Magyarország be is fogadta a lengyel menekülteket Volt olyan időszak Európában, amikor egyetlen lengyel nyelvű középiskola működött Európában, Varga Béla hazájában, Balatonbogláron! Nem jöhetett volna létre Észak-Afrikában az a lengyel hadsereg, amely később részt vett Nyugat-Európa felszabadításában is, ha Magyarországon keresztül tagjai nem tudtak volna kijutni. Fel tudtuk mutatni Teleki Pál személyiségét Európának. Annál szomorúbb, hogy az elmúlt évtizedekben a nevét sem lehetett kiejteni vagy csak pejoratív jelzőkkel lehetett illetni. Legyünk büszkék rá, hogy Magyarországnak az európai háború súlyos időszakában ilyen kormányfője volt’ - fejezte be előadását Vigh Károly. g. i.
