Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-04-08 / 8. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1992. április 8. Mindenki kapjon választ a kérdésére! Ez volt a mottója március 19-én a helyi kisgazdapárt által szervezett fórumnak. A fórum vendégei voltak Dragon Pál és Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő, valamint Zsámboki Sándor, az FM főosztályvezetője. Az összejövetelt mérsékelt érdeklődés jellemezte. A 40-50 főnyi hallgatóságnak mintegy fele a helyi agrárértelmiség soraiból került ki. Agrármérnökök, kertészmérnökök, közgazdászok, állatorvosok vártak volna tájékoztatást a mezőgazdaság jelenéről ésjövőjéről. Dragon Pál elöljáróban megköszönte a meghívást és a lehetőséget, hogy meglátogathatták az erőművet, valamint a Paksi Konzervgyárat. Elmondta, hogy „hamis próféták hirdetik a világvégét”, holott a rendszerváltás a gyakorlatban csak most kezdődik, hiszen eddig a politikai rendszer változott, a gazdaságban viszont most következik be a változás. 1989-ben az állam még 200 milliárd forinttal finanszírozta a veszteséges termelést folytató üzemeket, napjainkban azonban az anyagi eszközök hiányában az állam kivonul a termelésből. Fontosnak tartotta a képviselő elmondani, hogy a munkahelyeken jobban figyeljünk egymásra, mert vannak pártok feletti feladatok, és ilyen a gazdaság működése is. Kapitány Ferenc hosszasan foglalkozott a svábság kitelepítését megelőző Hitler-Jugend és Volksbund-csoportok szerepével, a fasizmussal szembeforduló, „Hűséggel a Hazához” mozgalommal, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Klein Antal életével. A képviselő közlése szerint legkésőbb 3 héten belül megszületik a második kárpótlási törvény, a jogtalanul elvett sváb- és zsidó-vagyonokról; így az őszre időzíthető földlicitálásokon már e két, kárpótlásra is igényt tartó csoport is részt vehet. Zsámboki Sándor az érdekegyeztető fórumokról, a földalapok elkülönítéséről, a vagyonnevesítésről, jelzálogról, közbirtokosságról és a földmérési kérdésekről általánosságban beszélt. A főosztályvezető hangsúlyozta a türelem fontosságát a földügyek intézésében. Mégsem a türelem jellemezte a további 25-30 kérdést, véleményt és hallgatósági kiegészítést. „Képes-e az FM és a kisgazdapárt a földből élők érdekeit képviselni, vagy folytatni kívánja a mezőgazdaságban dolgozók tönkretételét?” - kérdezte Pmczés Tamás az Aranykalász Tsz műszaki vezetője. Az első hozzászóló felháborítónak találta, hogy a kisgazdapárt vendégei az atomerőműben tájékozódjanak és ilyen módon a földből élők körülményeinek vizsgálatára ne jusson idejük. Pál József közgazdász hozzászólásában elmondta, hogy a világpiacon a mezőgazdasági termékek dotációi és hitelei versenyeznek egymással. A kormányzatnak el kellene döntenie, hogy szüksége van-e az országnak élelmiszerre és a mezőgazdaságból származó devizabevételre, mert ha nincs, akkor ne termeljen. Pál József szerint a mezőgazdasági termelés költségei olyan mérvűek, hogy aki visszakapja a földet, meglehet, hogy még az élettől is elmegy a kedve. Szóba kerültek még a Lajtán-túli magas földárak is, a hallgatóság végül is a Lajtán-túli árakat is tisztázta. Azon a részen 700 schilling 1 q búza ára, ami nálunk cc. 5000 Ft-ot jelent. Ilyen módon feltehetően az osztrák paraszt megél a földből. A kérdések mégis megválaszolatlanok maradtak, arra azonban talán jó volt ez a fórum, hogy az országgyűlési képviselők és az FM főosztályvezetője valamilyen módon tájékoztassa a hallgatóságot. KATONÁIMÉ SZALAI IRÉN A BUSZON Péntek délután a diákok tömege utazik Pécsről Budapest felé. Egy ilyen alkalommal utaztam én is. Láttam, amint kényelmesen elfoglalták megszokott helyeiket, a „dolgosabb” kislányok pedig a jóképű buszvezető ébrentartásáról gondoskodtak. Még Pécsett felszállt egy 70 év körüli házaspár. A néninek egy 50-es hölgy adta át helyét, a bácsi állt Bonyhádig. Közben az egyik diákfiú megszomjazott, elővette hát rejtekéből a dobozos sört, kiitta; a dobozt pedig kihajította az ablakon, bele a délután sötétjébe. Később éhségük csillapítására elfogyasztottak egy zacskó mogyorót és az üres zacskó is a műútra került. Ezután a fiú megszólalt: Grázban voltunk a nyáron, ott bezzeg ragyogtak a nyilvános WC csempéi. ??? Ehhez pedig épp akkor csatlakozott egy szózat az autóbusz rádiójából: „mert minden bajunkért a kormány a felelős”. Valóban? -h-Paks múltjáról Az 1926. évi gyárvizsgálati jegyzőkönyv Pakson két fonógyárat regisztrál, bár különös, hogy Schmolz „gyára” mindössze 5-6 főt foglalkoztat, s a Kramer cégnél is csak 4-6 munkást regisztrálnak. Grünvald Fülöp, a paksi hitközösség életét felvázoló dolgozatában megemlíti, hogy a Rosenbaum család tagjaitól vezetett nyomdában jelentek meg a magyar ortodox rabbik talmudikus művei és responzumai 1884-1918 között, ebben nyomtatták Ungár Joel rabbi vallási döntvényeit és Szófér Elizer homiletikus munkáit. Megemlítjük még, hogy a nyomda kiadványairól kimutatást közöl a Kirját Széfer 1954/55. évi kötete 8 oldalon keresztül. Király Gyula a Dédászról A külső ajtók gyakran eltűnnek, ami miatt pótlási gondjaink vannak. A paksi lakótelepen lévő kandeláberek olyan gyártási technológiával készültek, amilyennel sem előtte sem pedig utána nem találkoztunk. S ezért az oszlopokhoz csak magánvállalkozók által készített ajtókat használhatunk. A közvilágítás érzékenyen érinti a lakosságot, s én nagyon remélem, hogy sikerül elfogadható szinten megoldani Paks város közvilágítását. Ennél az esetnél is nagy gondjaink vannak: elsősorban az anyagok beszerzésénél. Az is probléma, hogy nem áll mindig rendelkezésünkre megfelelő technikai berendezés, amivel elérhetjük a magasan fekvő lámpatesteket. Ami a polgárokat legalább így érinti: az az a rendszer, amivel az áramszolgáltató a fogyasztói kiszolgálást végzi a Vasút u. 8. sz. alatt. A 6-os úti csomópontnál van a telephelyünk, ahol 7-15 óráig tartunk ügyfélfogadást. Szombatonként ügyeleti csoport látja el a feladatot, szintén reggel hét órától délután tizenöt óráig. Ez idő alatt a helyszínen, a 10-253-as telefonszámon elérhetőek vagyunk, és gyakorlatilag a hibaelhárítást rövid időn belül képesek vagyunk elvégezni. Szombat délelőttől hétfő reggelig tartó időszakban üzenetrögzítőre lehet a panaszt bemondani, és amennyiben sürgős a dolog, egy diszpécser-telefonszám is a bejelentő rendelkezésére áll, amit az üzenetrögzítő közöl. A hibákat 24 órán belül meg tudjuk oldani. Az a kellemetlenség viszont fennáll, hogy egyedi hiba esetén csak másnap reggel tudunk kimenni, mert sajnos nincs megfelelő anyagi fedezetünk ahhoz, hogy állandó ügyeletet tartsunk. A számlázással kapcsolatban ma már több lehetősége van a polgárnak, hogy áramdij-kötelezettségeit rendezze. Azt mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a számla „készpénzkímélve” kerüljön kiegyenlítésre. Az OTP-nél pillanatnyilag is lehetséges, hogy a díjat elszámolási számlán keresztül fizessék be a fogyasztók. De akinek ez a rendszer valamilyen oknál fogva nem szimpatikus, úgy még mindig rendelkezésre áll a pénzbeszedői rendszer, aminek persze előnyei mellett hátrányai is vannak, hiszen állandó vita tárgyát képezi, hogy jókor megy-e a pénzbeszedő vagy sem... Lejegyezte: H. NAGY JÚLIA
