Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-03-27 / 3. szám
1991. március 27. 11 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI NYÍLT LEVÉL Oktatómunkánk során találkozhatnak egy nem teljesen egyértelmű kifejezéssel: speciális képzés. Ez ma, a pedagógiai nyelvezetben egyre tágabb értelmű kifejezés, hiszen a nyelvtagozatos, a képzőművészeti, vagy az egyéb oktatás területén valami mást nyújtó intézmények előszeretettel használják a „speciális képzés” szóösszetételt Meg kell mondanunk, hogy esetünkben is hasonló speciális többlet van a képzésben, mert munkánkat a humanitás, a segíteni akarás, a mássággal szembeni tolerancia jellemzi. Nyilván tudomásul is vesszük, hogy gyermekeink másak, mint a többiek. Másságuk pedig nem holmi akarati, értelmi megnyilvánulásból fakad, hanem adottságaik, állapotuk az, ami oktató-, nevelőmunkánk menetére kihat Többször felteszik a következő kérdést: vajon nem rossz-e olyan helyen dolgozni, ahol kevés a sikerélmény? Mi erre a kérdésre nem tudhatjuk a választ hiszen képzésünk során elég jól megértették velünk, hogy az egyik ember akkor érzi magát sikeresnek, ha űrhajót tervezhet míg élnek olyan emberek is, akik számára a nadrágfelhúzás is problémát jelent. Nekünk hivatásból eredő feladatunk az utóbbiak felkarolása, segítése. Szakunk pontos megnevezése: gyógypedagógus, akinek tanulmányai során meg kell ismerkednie a fogyatékosság fogalmával és annak „gyógyítva-nevelő” kompenzációs lehetőségével. Ebből adódik a következő kérdés, hogy miért is van ez a terület évek, sőt évtizedek óta ilyen periférikus helyzetben? Hiszen csak rá kell nézni az iskola épületére, a felszereltségre, és megállapítható, hogy a támogatás csekély. A választ több oldalról is meg lehet közelíteni, de semmilyen megközelítés után sem mondhatjuk, hogy értjük, és minden úgy logikus, ahogy van. Igaz, hogy tanítványaink nem egyértelműen a jövő reménységei, ahogy ezt a mai zsargon megfogalmazza, de olyan embereket tudunk beállítani a termelő munkába, akik a társadalom számára fokozott terhet állandó gondoskodást jelentenek; mégis ezek az emberek felnőtt korukban feltehetően önellátóak lesznek, nem igénylik a társadalom gondoskodását. Hogy túl optimisták lennénk? - Bárki joggal mondhatja, hiszen e társadalom az érettségizett fiataloknak sem tud megnyugtató perspektívát nyújtani. Ezt sajnos mi is így látjuk, de a jövőnek szeretnénk nevelni a gyermekeket, és nem tudjuk elfogadni azt a nézetet, hogy a társadalom segítő kezet nyújt az alkoholbetegeknek, akik végső soron maguk is részesei betegségük kialakulásának: ám nem hajlandó többet áldozni azokra, akik születésüktől fogyatékosak. Erre a célra alakította ki az elmúlt 40 év a védőóvó munkahelyeket Szociális- és egészségügyi megközelítésben sem találjuk indokoltnak periférikus helyzetünket, hiszen az előbb felsoroltak, ezen a területen is kiemelten a mi oldalunkra V______________________________________ kellene állítsák a közvéleményt mert a betegség, a fogyatékosság állapot amelynek gyógyítása biológiailag, kémiailag is be van határolva. A génsebészet és kromoszóma-átültetés korában is tehetetlen az orvostudomány egy szülési sérülés során keletkezett értelmi fogyatékos gyermek esetében. Ez pedig bárkivel és bármikor megtörténhet ez ellen nem lehet biztosítást kötni. Hangsúlyozni szeretnénk a gyógypedagógia jelen helyzete nemcsak Pakson periférikus, ez országos jelenség, és semmivel sem rosszabb az itteni helyzet, mint bárhol az országban. Iskolánk jő szakos ellátottságú, munkánk alapfeltételei ma még biztosítottak. Gondjaink is vannak és ezek megoldásáért jelenleg teljes erőbedobással dolgozunk. Pályázatokkal próbáljuk anyagi helyzetünket javítani, de mivel az ország gazdasági helyzete nehéz, a mi esélyeink sem növekednek ezen a területen. Nem tudunk optimisták lenni a nálunk kiemelten fontos, „bevezetés a termelőmunkába” anyagrésznél sem, ami a technika tantárgy szerves része iskolánkban, és a munkára nevelésben nyújtott jelentős segítséget, a konzervgyár jóvoltából. Reméljük, hogy ez a lehetőségünk a jövőben is megmarad, vagy ha nem, más oldalról kapunk lehetőséget a hasznos együttműködésre. Ebben is szívesen fogadnánk ötleteket lehetőségeket de szeretnénk tanulóink higiéniai és környezeti körülményeit is jobbá tenni. Bizonyára többen látták már az ifjúsági irodában közzétett hirdetésünket amelyben sajnos kérni vagyunk kénytelenek bizonyos dolgokat amiknek nagy hasznát vennénk. Változások korát éljük. A változások része az is, hogy a megemelkedett költségek, energiaárak miatt a központi költségvetési előirányzatok nem fedezik kiadásainkat. Különösen, ha álmaink is vannak és olyan illúziókat táplálunk, hogy tisztálkodási lehetőséget szeretnénk biztosítani gyermekeinknek! Nincs hozzá bojler, nincs zuhanyozótál, zuhany. Nincs porszívónk, hozzá szőnyegünk, amit porszívózhatnánk. Jó nekünk! - gondolhatják sokan, hiszen ami nincs, az nem romlik el, nem okoz még több gondot Szükségünk lenne még 1 db színes tévére is. Nekünk ezek a dolgok szükségesek, mert oktatási-nevelési munkánkat úgy tehetjük hatékonyabbá, ha a gyakorlati megvalósításban is teszünk lépéseket. Ezért gondoltunk arra, hogy ezúton fordulunk a város lakosságához, intézményeihez, amennyiben még használható, de általuk már nem használt eszközök, tárgyak vannak birtokukban, mi szívesen fogadnánk el bármit aminek hasznát tudnánk venni. Figyelmüket és jóindulatukat megköszönve maradunk tisztelettel: Speciális Tagozat nevelőtestülete 7030 Paks, Kossuth Lajos u. 2.
