Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-12-18 / 22. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1991. december 18. KARÁCSONY - ÚJÉV Advent vége, karácsony vigíliája, december 24-e, Ádám és Éva napja. Ez a nap régen szigorú böjti nap volt, hústilalommal. Ez magyarázza a szenteste étkezési szokásait. Ez az este minden családban a szeretet ünnepe. Karácsonyfát a XIX. században a városokban állítottak először, de ma már mindenütt szokás. A feldíszített fenyőfa, az alákészített ajándékok, a sziporkázó csillagszórók, a meleg, meghitt fényt sugárzó gyertyák közelebb hozzák egymáshoz a szíveket. Ilyenkor érezzük igazán, mennyire fontos számunkra a másik, a család többi tagja, s mennyire nem is ajándék, hanem az „ajándék lelke” a fontos, nem a mit, hanem a hogyan kerül előtérbe. Szeretünk s viszontszeretnek bennünket. Ez a nagy élmény, ez teszi kiemelkedő, jeles napunkká karácsony estéjét. Ez egyben felelősség is a család számára: ne maradjon senki egyedül, magányosan, elhagyatottan, gondoljunk az idősekre, az egyedül élőkre, a betegekre. Látogassuk meg, ajándékozzuk meg, ha lehet, hívjuk meg őket, érezzék ők is a gondoskodás, a szeretet melegét. A karácsonyfához terített asztal étkei: borleves, mákos guba, sült pulyka, városban, főleg vizek mellett halászlé, rántott hal, burgonyasaláta hagymásán. Hogyan készül a borleves? 1 liter félédes bort 5 dkg cukorral, 3 szem szegfűszeggel, reszelt citromhéjjal és egy kis darabka fahéjjal felforralunk. 5 tojás sárgáját és 1 dl tejfölt 1 dl tiszta borban simára keverünk, majd ezt folytonos keverés közben a felforralt borba öntjük. Tányérba vagy csészébe öntve tálaljuk. A pulykát minden gazdaasszony más és más módon készíti el, csak egyet az ellesett receptek közül: A pulykát annak rendje-módja szerint felszeleteljük, megsózzuk, lisztbe mártjuk, s vajban vagy margarinban (kocka, nem dobozos!) minden oldalát lassan pirosra sütjük. Mielőtt végleg elkészülne, egy citromot felkarikázunk, s rátesszük a pulykadarabokra, s megszóljuk egy kis petrezselyemzölddel. Egy másik citrom levét az így elkészített sültre facsarjuk. Az egészet fedő alatt pároljuk. A húst kivéve belőle a mártást kevés cukorral ízesíthetjük, majd a húst visszatéve, forrón tálaljuk. Ez csak egy elkészítési mód, a hagyományos, tepsiben sütött vagy a töltött pulyka is finom ünnepi eledel. Az ünnepi hal elkészítésének is számos egyéni módja van, minden vidék, sőt minden falu, de minden gazdaasszony esküszik a maga receptjére. Tény, hogy a halnak soha nincs olyan nagy keletje, mint karácsony ünnepén. A bőséges vacsorát követi a karácsonyi süteményes tál, ennek elmaradhatatlan kelléke a mákos és diós bejgli. A városi ember igen elkényelmesedett, sokszor a cukrászdák celofánba csomagolt süteményeivel is beéri, de vidéken elképzelhetetlen, hogy a család számára oly kedves csemegét ne a nagymama, édesanya süsse meg. Ezen az estén a gyermekeknek sem kell lefeküdniök, sokszor az egész család részt vesz az éjféli misén, ennek - mint az adventi hajnali miséknek - szintén meghitt, ünnepi hangulata van. A templomban már a falu népe talál egymásra, s köszönti énekkel a Betlehembe érkezett Isten Fiát. Az éjféli mise előtt - másutt még a vigília délutánján - betlehemi játékok teszik színesebbé az ünnepet. A délutáni játéknak az az előnye is megvan, hogy amíg a nagyszülők erre elviszik a kicsi gyerekeket, a szülők és a nagyobb testvérek zavartalanul feldíszíthetik a karácsonyfát, s a gyertyagyújtás a hazaérkezett kisgyerekeknél teljes meglepetést és osztatlan sikert arat. A betlehemes játékok főszereplői a pásztorok, akiket angyalok keltegetnek, és küldik az újszülött Jézushoz Betlehembe. Elmaradhatatlan az öreg és süket pásztor, akinek tréfás félrehallásai szolgáltatják a humort, a vidámságot. Gyakran kapcsolódnak a játékhoz a Vízkeresztkor ünnepelt Háromkirályok, a napkeleti bölcsek: Gáspár, Menyhért és Boldizsár, de őket igazán január 6-án ünnepeljük. A betlehemes játékok mellett sok egyéb helyi paraszti misztériumjáték is gazdagítja karácsony ünnepkörét. Ilyen például a Paradicsom-játék, amely Ádám és Éva bűnbeesését adja elő. István- és János-napi köszöntők: A magyar falvakban december 26-27-én köszöntik az Istvánokat és a Jánosokat. Mivel ez a két férfinév igen népszerű, ezért a köszöntés is gyakori. Baráti alkalom a találkozásra, poharazásra. Ilyenkor távoli családtagok is fölkeresik egymást, s a terített asztal mellett vidám tréfálkozás, szórakozás folyik. A hosszú betakarítás fáradságos hetei után jól is esik ez a kis kikapcsolódás, de már ilyenkor is új tervek, új szövetségek születnek a következő gazdasági évre. A karácsonyi ünnepkör szilveszterrel folytatódik. Ez a polgári év utolsó napja, templomainkban ezen az estén tartják az év végi hálaadást, és a hívek ekkor kapnak betekintést az elmúlt esztendő eseményeibe, s az egyházközösség, templom anyagi természetű örömeibe, gondjaiba is. Szilveszterre a jósló szokások jellemzők. Ilyen a szilveszteri ólomöntés, a lányok mindenféle mágikus praktikákkal igyekeznek megtudni, ki és milyen is lesz a férjük. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lármával, kolompolás közben búcsúznak el. Az újévi malac, a patkó, a kéményseprő szerencsehozó szerepét mindenki ismeri. Szilveszter az óév búcsúztató ünnepe, tele vidámsággal, tánccal és zenével. A karácsony a család ünnepe, szilveszterkor viszont nagyobb közösségek, családok, barátok, kalákában összeszokottak ünnepelnek együtt. A szilveszteri asztalra malacsült, pezsgős káposzta, virsli, töltött káposzta kerül. Elmaradhatatlan a kocsonya, a jó bor, főleg városban a pezsgő. A jó kocsonya így készül: 6-8 sertéslábat és 1 csülköt jól megpörzsölünk, s jó, ha van 1-2 sertésfarok is. Vízzel többször jól megmossuk. 3-4 közepes nagyságú gyökérrel, 2 sárgarépával, egy nagy fej fokhagymával, s esetleg ízlés szerint 2 vöröshagymával ízesítjük. Annyi vizet teszünk rá, hogy ellepje az egészet. Ha felforrt, kanállal leszedjük a habját majd nagyon lassú tűzön főzzük, éppen csak gyöngyözzön a víz. A zöldséget, a fokhagymát a hagymát csak akkor tesszük a vízbe, amikor a hús majdnem puha. Amikor a zöldség megfőtt egy kicsit pihentetjük, utána a tetejéről leszedjük a zsírt. Ezután ismét felmelegítjük, kiszedjük a húst a tányérokba, majd rászűijük a levet Hidegen állni hagyjuk, amíg megdermed. Újév: A polgári év kezdete, álmosan ugyan, de az ünnep tovább folytatódik. Ezen a napon adják a karácsonyi asztal megmaradt morzsáit a baromfiaknak. A családi asztal fő étke a sertés, a marha, mert ezen a napon baromfit nem szabad enni, nehogy elkaparja a szerencsénket. Kell viszont a fánk, hogy szerencsénk úgy dagadjon, mint a jól kelesztett tészta! Aki ezen a napon kukoricát főz, annak magas szárúra nő a búzája! A jókívánság, szerencsekívánság napja, valami elmúlt, lezárult, s kezdődik egy új év - Isten áldásával.
