Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-11-06 / 19. szám
PAKSI HÍRNÖK 14 1991. november 6. SPORT Most vettük hírét, ♦ hogy a Nemzeti Sportcsarnokban megrendezett Magyar Kupán a Paksi SE RSG-s lányai a 4. helyen végeztek. ♦ hogy Hoffmann Ervin az ASE válogatott kenusa a Bp. Honvédhez igazolt Átigazolásának oka: a barcelonai olimpiára történő eredményes felkészülés. ♦ hogy Szentgotthárd adott otthont a Berzsenyi Kupa országos rangsoroló versenynek, melyen rajthoz álltak a Paksi SE tájfutói is. Az N-17-es kategóriában Glósz Annamária az előkelő 3. helyet szerezte meg, míg Körösztös Lívia a 11. helyen végzett Az F-15-ös kategóriában Blézer István tizenegyedikként haladt át a célon. ♦ hogy befejeződött a VIII. FIDE nemzetközi sakkverseny, melyet Szekszárdon bonyolítottak le. A végső győzelmet az ASE versenyzője, Vidéki Sándor szerezte meg. Klubtársai közül Molnár Béla a harmadik, Gosztola István pedig a kilencedik helyen végzett. ♦ hogy az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete által rendezett III. Triatlon Atomember versenyen több mint 300 hármaspróbázó indult. A fiúk IV. korcsoportjában a paksi Tibay harmadik helyen végzett. ♦ hogy a Paksi SE elnöksége a legutóbbi ülésen olyan határozatot hozott, hogy a 14 év alatti diákok és a 70 év feletti nyugdíjasok díjtalanul látogathatják az egyesület valamennyi rendezvényét. (zerza) Pécsre került a Bottyán Kupa Négy megye tájfutói találkoztak a németkéri Barát-erdőben a Tolna Megyei Tájfutó Szövetség által rendezett Bottyán Kupa minősítő versenyen. A Somogy-Baranya-Tolna- Bács-Kiskun megye versenyzőit felvonultató viadalon közel százan álltak rajthoz, köztük a Paksi SE és az ESZI tájfutói is. A nehéz terepviszonyok, a kitűnően felkészített versenyzők között remekül szerepeltek a hazai versenyzők, s több értékes helyezést értek el. Eredményeik: N-15.3. Falusi (Paksi SE). N-17: 1. Körösztös Lívia, 2. Glósz (mindkettő PSE). N—21: 3. Dömötör (PSE). F-15:1. Somi Gergely, 2. Csekő (mindkettő PSE), F-17: 2. Mézes (ESZI). A pontverseny végeredménye: 1. Pécsi Vörös Meteor 59,2. Paksi SE 42,3. Fonyód 33,4. Szekszárd Garay SE 21,5. Kalocsa 7,6. Paksi ESZI 5 ponttal. -za jó-Cselgáncsdömping az ESZI-ben Szeptember utolsó és október első hetének végén nagyüzem volt a paksi Energetikai Szakképzési Intézet tornacsarnokában. Először az utánpótláskorúak részére kiírt IX. Cselgáncs Atom Kupa küzdelmeit bonyolították le. Hétvégére hatalmas szőnyegfelületté varázsolták Pakson az ESZI tornacsarnokának küzdőterét. AIX. Atom Kupa a dzsudó hazai utánpótlásának impozáns seregszemléjévé lépett elő, az októberi országos bajnokság főpróbájának tekinthető megméretésen 30 egyesület 240 versenyzője mérte össze erejét. Tekintettel a hagyományokra, a Duna-partiak részéről már szinte kötelező a jó szereplés. A házigazdák 10 arany-, 8-8 ezüst-, illetve bronzérmet gyűjtöttek, ám a díszes trófea itthontartásához még ez sem volt elég. EREDMÉNYEK: Lányok: Gyermek „A” 29 kg: 1. Tábori Melinda, 2. Bernáth, 3. Lakatos (mindhárom ASE). 32 kg: 1. Stein Erzsébet, 35 kg: 1. Bán Gabriella. 45 kg: 1. Fritz Annamária, 2. Müller. Gyermek „B” 29 kg: 2. Prantner. 35 kg: 2. Orosz. 45 kg: 1. Till Regina. 49 kg: 1. Hum Roza. Serdülők: 32 kg: 3. Magó. 35 kg: 1. Kiss, 3. Richter. 45 kg: 2. Hanoi. 49 kg: 1. Till Barbara. 53 kg: 2. Török, 3. Tojzán. 63 kg: 1. Budai Andrea. +63 kg: 2. Ledneczki. Fiúk. Gyermek „A” 35 kg: 3. Szabó. 49 kg: 3. Péri. Gyermek „C” 30 kg: 3. Balogh. 32 kg: 2. Racskó. 34 kg: 3. Kunner. 41 kg: 1. Ulbert Péter. A pontverseny végeredménye: 1. UTE, 2. ASE, 3. Szeged. * * * Egy héttel később a junior korosztályúak VI. Cselgáncs Atom Kupa versenyére került sor. Bábeli nyelvzavar uralkodott ezúttal is Pakson az ESZI tornacsarnokában. A hazaiakon kívül román, lengyel, német, francia, csehszlovák, holland és osztrák dzsúdósok léptek tatamira. Európa egyik legrangosabb junior korosztályú megméretésére közel 250 versenyző nevezett, a novemberben sorra kerülő korosztályos kontinensbajnokság előtt vétek lenne kihagyni az egyik erőfelmérési lehetőséget A sportág helyi rajongói nemcsak a kívülálló szemével gyönyörködhettek a látványos párharcokban. Köszönhető ez elsősorban az ASE 90 kg-os versenyzőjének, Kovács Antalnak, aki valami fergetegesei produkált ezen a hétvégén. Semmit sem bízott a véletlenre, kirobbanó formában versenyezve mind a négy ellenfelét iponnal verte. Ezzel biztosította helyét a novemberben Európa-bajnokságra utazó csapatban. A lányok mezőnyében a 66 kg-osok súlycsoportjában Bán Zsuzsa, az ASE versenyzője Martinova (szlovák) és Tolmács (magyar) mögött a 3. helyet szerezte meg. -zajó-A teniszsport története 1. A teniszezés egészséges, tudományos elveken alapuló játék, amelyet átlagos szellemi és fizikai képességekkel bárki megtanulhat. Kezdettől fogva arra kell törekedni, hogy a játék alapelemeit alaposan megismerjük és megértsük. A nagy játékosokat is az tette naggyá, hogy számukra természetessé vált az, hogy gondolkodnak a pályán. A játék megértése lehetővé teszi a legmegfelelőbb ütés leghatásosabb végrehajtását a legalkalmasabb pillanatban, szinte ösztönszerű módon. Úgy néz ki, mintha ezek a nagy játékosok valamilyen rejtélyes módon, megérzésből választanák a helyes ütésformát, pedig ezt a készséget a gyakorlás, az edzés, az ütések tanulmányozása és a versenytapasztalatok révén fejlesztették ki magukban. Korábban a nagyszerű ütéstechnika tette kiemelkedővé a játékosokat, a ma bajnokai ez mellett egyre többet merítenek a megfigyelés, a pályán való gondolkodás forrásából is, hogy vezető helyüket megtartsák. A testkultúra és ezen belül a játék eredete a legősibb korba nyúlik viszsza, és a munka volt történelmi alapja. Leletek bizonyítják, hogy az ember hamar megismerte a gömb alakú test játékra való alkalmasságát. Az írásos emlékek is elárulják, hogy már néhány ezer évvel ezelőtt is dobták, ütötték és rúgták a labdát. A labdajátékok két útvonalon közelítették meg korunkat. Az egyik út jellegzetessége a játékosság, a másiké a küzdelem. A labdajátékok megtalálhatók az ókori kultúrnépeknél, Kínában, Egyiptomban, Mexikóban és Görögországban. A tenisz eredetét illetően külön jelentőségű a rómaiak TRIGON-nak nevezett labdajátéka, amelyet jó néhány sporttörténetíró a tenisz első kísérletének tekint. A tenyérrel, majd a tenyér meghosszabbításaként ütővel továbbított labdákkal a XIII. Században elsősorban Franciaországban találkozunk. Az ősi formája a JEU DE PAUME (ejtsd: zsö dö pom) volt. Jelentése: ütőlabdajáték. A játék lényege a maihoz hasonlóan a labda ütése és visszaütése volt. A meghatározott méretű pályát vonallal, kötéllel, majd a viták elkerülése céljából hálóval osztották két részre. A pontszámítás a maihoz hasonló volt, a labdamenetekben győztes 15 pontot szerzett. Itt is megtaláljuk egyenlő állásban a megnyeréshez szükséges két pont különbséget. Aki 6 játékot nyert, két pont különbség nélkül, az nyerte a játszmát. Apontszámítás, egyesek szerint az időmérésre és a hatos számrendszerre utal, 24 óra, 60 perc. Ezek negyede 6 óra, illetve 15 perc. A15,30,45 (később 40) és 60 azt fejezte ki, hogy valaki a szükséges teljes játék megnyeréséhez annak 1/4,2/4,3/4 és végül a 4/4 pontját megszerezte. Mások szerint e számok a pénzbeni tétek nagyságát jelentették. DALOS ENDRE
