Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-01-17 / 1. szám

Az 1990-es év utolsó önkor­mányzati testületi ülésén - decem­ber 17-én - bírálták el a meghirde­tettjegyzői állásra beérkezett pályá­zatokat. Az öt pályázó közül dr. Blazsek Balázs pályázatát fogadták el, így ő nyerte el a jegyzői állást. Megválasztásának másnapján ke­restem fel és kértem arra, mutat­kozzon be olvasóink egy részének, mert az óvárosban jól ismerik, ám a lakótelepen már kevésbé. Pedagó­guscsalád gyermekeként születtem Pakson 1963-ban. Általános és kö­zépiskolai tanulmányaimat Pakson végeztem, majd 1981-ben felvételt nyertem a pécsi Állami és Jogtudo­mányi Egyetemre. Ezt követően előfelvételisként egy év katonai szolgálatot teljesítettem. 1987 februáijában szereztem meg a jogi doktori diplomát. Az egyetemi évek alatt - 1986-ban - megnősültem, egy pécsi évfolyam­társnőmet vettem feleségül. Házas­ságunkból 1989-ben egy kislányunk született, jelenleg a második gyer­mekünket várjuk.- Hogyan alakult sorsod a diploma megszerzése után?- Először a Paksi Városi Ügyész­ségen helyezkedtem el, ott töltöt­tem le a gyakornoki időmet, két évet, majd 1989-ben szakvizsgát tet­tem. Mivel a paksi ügyészségen nem volt hely, így Szekszárdra ke­rültem a Városi Ügyészségre, majd helyhiány miatt innen átkerültem a Tolna Megyei Főügyészségre. Ott gyermek- és ifjúságvédelmi szakfe­ladatot ellátó ügyészi munkakört töltöttem be, egészen a jegyzővé történő megválasztásomig. Szeret­tem a munkámat, de a várost még jobban. Haza vágytam és ezért pá­lyáztam meg ezt az állást.- Hogyan élted meg az utóbbi egy év nagy társadalmi átalakulását?- Magán az ügyészi szervezeten is végig lehetett kísérni azokat a tár­sadalmi mozzanatokat és fejlődési szakaszokat, amelyeket maga a tár­sadalom is átélt. Ott is éppen úgy átélték az emberek ezt az egziszten­ciális bizonytalanságot. Szerencsé­re az ügyészségen sikerült megva­lósítani, hogy a jó szakemberek ma­radtak. Az új vezetés senkit nem kényszerített arra, hogy megváljon az ügyészségtől. Áz új vezetés nem a pletykák alapján értékelte az em­berek múltját. Mindenkinek lehe­tőséget biztosítottak arra, hogy a munkájával bizonyítsa, mit ér! Te­hát politikai és egyéb szempontok alapján nem ítélkeztek senki fölött.- Szavaidból úgy érzem azono­sulsz ezzel a gyakorlattal. Pontosan ezt az elvet kívánom én is követni. Tehát első a megis­merés és mindenkit a végzett mun­kája alapján fogok megítélni. Itt a hivatalban sok régi dolgozó van, akik nagyrészt még többet is tud­hatnak mint én és rutinosabbak. Itt egy nagyarányú átszervezéssel ösz­­szeborulhat az az alépítmény, amelyre az új képviselő-testületnek is támaszkodnia kell. Ez az én véle­ményem, bár nem tudom mennyi­re egyezik meg a polgármester úr véleményével, mert még nem volt időnk erről beszélni, de ezen elkép­zelésemet a meghallgatás során többször hangoztattam. Tehát semmiféle spontán átszer­vezés, majd a feladatok, az új jog­szabályok és azok végrehajtási ren­delkezései megmutatják, milyen közszolgálati apparátus kiépítésére van szükség. Ez fogja megszabni az átszervezés irányát, mélységét és az alkalmazható létszámot. Viszont ha ilyen nagymérvű az elvándorlás, mint amilyet tapasztalok, akkor ne­héz helyzetbe kerülünk az új profil kialakításakor.- Hogyan kezded el jegyzői tevé­kenységedet?- Először szeretném megismerni az apparátus munkáját, munka­­módszerét. Megismerkedem min­den ügyintéző munkastílusával. Megismerem az ügyintézők határ­időbetartási szokásait, igyekszem felmérni működési gyorsaságukat és a változó jogszabályi ismeretei­ket. Nagyon fontos, hogyan tudják ezt a gyorsan változó joganyagot el­sajátítani... Az én munkastílusom az lesz, hogy figyelemmel kísérem a megje­lenő alapvető jogszabályokat és azon leszek, hogy az apparátus tag­jai megismeijék és alkalmazzák ezeket az új jogszabályokat. Felada­tom továbbá az is, hogy a testületi ülés elé olyan anyagok kerüljenek, amelyek más jogszabályba nem üt­köznek, illetve lehetséges jogszerű módozat között választhasson a testület egy-egy adott téma kap­csán.- Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok az új munkádhoz. A jókívánságon túl, hogy segít­sek is, ide írom egy régen volt elődöd fohászát: * Községi jegyző „miatyánkja” „Mi atyánk, főszolgabíró, ki járá­sod székhelyén lakozol, féltessék a te neved. Jöjjön el a te jóakaratú belá­tásod, legyen meg a te akaratod, mi­kép az állami, úgy a megyei és a köz­ségi közigazgatásban is. Mindennapi kenyerünket hagyd meg nekünk ma és bocsásd meg a mi tévedéseinket, miképpen mi is megbocsátunk; ne vígy rendeleteiddel a kísértésbe, ha­nem szabadíts meg a gyakori bírsá­goktól, mert tied a hatalom és olykor a dicsőség is. Ámen! (Duna Vidéke, 1887.)” - B -A szerkesztőség elköszön Tisztelt Olvasó! Amikor 1989 szeptemberében elindítottuk a Paksi Hírnököt, nem gon­doltuk volna, hogy alig több mint egy év után búcsúznunk keli Önöktől. Úgy látszik a történelem megismétli önmagát, hiszen a múlt század utolsó két évtizedében tízféle újság jelent meg Pakson és mind-mind tiszavirág életű volt. A vigasztaló csak az, hogy mindig indult új lap és abban bízunk, ez most is így lesz. A lap indulása óta csak három ember vált ki a szerkesztőségből, ám köz­ben egy tefjes rendszerváltás zajlott le. Megítélésünk szerint a szerkesztő­ségből kilépett három emberrel többet veszített a Hírnök és az Olvasó, mint amennyit a pártjuk nyert velük. Az alig több mint egyéves terminus meggyőzött bennünket arról: a lap­nak a várost kell szolgálnia és nem a pártérdekeket kell figyelembe venni. Ezt az elvet igyekeztünk betartani, egyesek szerint sikerült, mások szerint kevésbé. A szerkesztőség úgy véli, hogy sikerült ezt az elképzelést valóra váltani. Nehéz időszakban indult a Hírnök, a régi rendszer már nem, az új még nem működött úgy, ahogy azt elvárta volna a demokratikus érzelmű polgárság. Szerencsére ennek az állapotnak már vége, megszületett az új rend és ehhez úí szerkesztőségre van szükség. A régi szerkesztőség megköszöni az olvasók bizalmát és sok formában megnyilvánuló szeretetét. Kívánjuk, hogy az új szerkesztőség szebb és színvonalasabb városi új­sággal lépjen az olvasók elé. Kéijük, támogassák őket is, hogy ne maradjon városunk lap nélkül! A szerkesztőség PAKSI HÍRNÖK 4 1991. JANUAR 17. A város jegyzője: Dr. Blazsek Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents